Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-160

A. Nemzetgyűlés 160. ülése 1921 azt mondom, hogy ha már most ezen kezdjük a dolgot, akkor bizalom nem fakadhat belőle. Bernolák Nándor előadó: Majd kifejtjük ezeket ! Kerekes Mihály: Akkor vegyük be a törvénybe ! Őszintén megmondom, hogy azt vártam volna, hogy az előadó ur, aki a törvényjavaslatot beszédjével bevezette s akiről tudjuk, hogy elsőrangú szónok, jó biró és jogász, a törvényjavaslatot olyan beszéd kíséretében fogja ismertetni, amely minden kétséget el fog oszlatni. Az a kérdés ütött bennem tanyát, hogy az előadó ur maga sem érez teljesen együtt a törvényjavaslattal, mert ha együtt érezne, ha lelkileg egy tudna lenni a törvényjavaslattal, akkor egészen más érvekkel, sokkal erősebb fegyverekkel szállt volna sikra annak érdekében. Rassay Károly : A politikus szembekerült a jogásszal ! Kerekes Mihály : Az előadó ur beszélt a forradalmak munkájáról, melyet nagyon helyesen ugy állított be, hogy amennyiben itt forradalmak lennének, ezeket volna hivatva letörni ez a törvényjavaslat. En a forradalmat, ha az a nemzeti érzés kifejezője és a nemzeti függetlenségért folyik, sohasem tudtam elitélni. Ami magát a kommünt illeti, ezt nem öt, tiz, tizenöt éves fegyházzal büntetném, hanem akiről bebizonyosodott, hogy az országban kommün tanokat hirdetett, bolsevista volt, ezeket a tanokat keresztül akarta vinni, azt azonnal puskacső elé állatnám. Itt nem osztozom a jogászoknak felfogásában, hogy, nem tudom én milyen eljárás alá vessük őket, hanem akiről kétségen kivül bebizonyosodott, hogy ennek a tannak vagy iránynak képviselője, és azt erőszakkal keresztül akarja vinni, lelkiismeretlenül, azzal szemben feltétlenül a legdrákóibb szigorúságú eljárást alkalmazom és ott sem öt, sem tizenöt esztendőbe bele nem nyugszom. Élhetett valaki abban az ideológiában, t. Nemzetgyűlés, hogy Marx marhaságával, (Derültség) az ő elméletével egy jobb világot csinál, mi azonban már ismerjük ezt a boldog, jó világot és ebből nem kérünk. A magyar nemzetnek, minden jó magyar embernek egyedüli óhajtása, hogy az vissza ne térjen, és a legdrákóibb szigorúságú törvénnyel akadályoztassák meg, hogy ez vissza ne térhessen, és hogy mindenkinek elmenjen a kedve a Magyarországon a kommun-tanok hirdetésétől. (Helyeslés balfélől.) T. Nemzetgyűlés! Amikor a nyomdászsztrájkról volt itt szó, a ministerelnök ur sejtetni engedte velünk, hogy politika is van a sztrájk mögött. Szerettem volna, ha a ministerelnök ur tisztábban beszél és megmondja, mi az a politika, ami mögötte áll. Mert csak igy általánosságban meggyanúsítani egy pártot, akár a szociáldemokratapártot, akár egyes képviselőket még a ministerelnöknek sem szabad. Ha a ministerelnök ur idejön a Nemzetgyűlés elé és beszél a sztrájkról és be akarja beszélni azt, évi márcz. hő 5-én, szowhaton. 403 hogy a sztrájk mögött politika is van, akkor a ministerelnöknek ezen a helyen világosan kell beszélnie . . . (Helyeslés balfélől.) Bartos János : Egészen világosan beszélt ! Kerekes Mihály : . . . és meg kell értetnie, mi az a politika, ami emögött van. Akkor ennek a politikának letörésére minden becsületes magyar ember nemcsak sorakozni fog, hanem le is fogja törni. A dolog színezete olyan volt és körülbelül olyanformán állította be a ministerelnök ur, hogy ez egy kívülről elhelyezett petárda. Mondta ugyan, hogy bérharc folyik, de a háta mögött politika is van. Ilyen nehéz időkben, amiket a nemzet most él, vagy megmondja a miniszterelnök ur a Nemzetgyűlésnek, hogy mi az a politika, ami a sztrájk mögött áll, ha másképen nem akarja zárt ülésben, {Helyeslés bal felöl.) vagy ha nem tudja, akkor, természetes dolog, nem állit ilyet nyilt szinen. És ha ez a politika diszkreditálná Magyarországon — amiről meg vagyok győződve, hogy nem áll — magát a szociáldemokratapártot, akkor erős fegyverekkel kell szembeszállni vele, és ez az erős fegyver olyan legyen, hogy mindenki, minden polgára ennek a hazának megértse, mert nemcsak a] ministerelnök magyar ember, és nemcsak a ministerelnök félti a hazáját, hanem félti ezt a hazát minden becsületes magyar ember. (Ugy van! Ugy van! bálfelöl.) T. Nemzetgyűlés ! Azt is mondta az előadó ur, hogy hiába van törvény ott, ahol a felforgatók többségben vannak. Teljesen aláírom azt, de én olyan országot még nem láttam, ahol a felforgatók lettek volna valamikor is többségben, (Derültség half elöl.) Ha felforgatásnak tartjuk pl. a magyar lélekből, vagy nemzeti érzésből fakadó forradalmákat, akkor ilyen esetben megtörtént, hogy ezek többségben voltak, azonban a felforgató elemek többségben sohasem voltak egy országban. (Ellenmondás a középen.) T. képviselőtársam, itt volt a kommün és én állítom, hogy ha a polgári társadalomból a Károlyi-féle forradalom alatt 2—300-an Budapesten összeállottak volna, segiteni lehetett volna a bajon. (Felkiáltások a szélsőbalon : Mint a poroszok !) Bartos János : Le voltak fegyverezve ! Kerekes Mihály: De, t. képviselőtársaim, az első puskalövésre elszaladtunk Magyarországról, nem voltunk itthon, hanem kimentünk Svájcba és Bécsbe. Usetty Ferenc: Már aki! Hol volt maga a kommün alatt? Meskó Zoltán : Akik most a leghangosabbak, azok szöktek ki! Ernst Sándor: Revolvert szegeztek nekünk. (Nagy zaj. Egy hang a baloldalon : Gyávák voltunk !) Kerekes Mihály : Annyi puskánk, fegyverünk volt akkor is. 51*