Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-160

404 A Nemzetgyűlés 160. ülése 1921. Meskó Zoltán : A bécsi Sacherben nem lehet ellenforradalmat csinálni. Az ellenforradalmat a magyar mezőgazdasági munkás csinálta! Nem Svájcból, vagy Bécsből^ csinálták azt! Kerekes Mihály: Én a Károlyi-forradalomról beszéltem és azt mondtam, hogy ha a polgári társadalom szembehelyezkedett volna vele, ez a forradalom feltétlenül letört volna. De tovább megyek, t. Nemzetgyűlés. Csak el kell olvasni Windisch-Grätz könyvét és abból egész világosan meg fogjuk látni, mi volt a helyzet. Itt volt Károlyi és Magyarországon, kilenced, tizedmagával csinált politikát a rettenetes nagy munkapárttal szemben és nem mert akkor senki a ministerelnökségre vállalkozni, húzták, halasztották napokon keresztül a dolgot, ahelyett, hogy egy régi gyakorlott politikus kezébe venné az ország gyeplőjét és nem ijedne meg attól a bűntől, amit elkövetett a világháború felidézésével, hanem kezébe venné a gyeplőt, hogy egész más irányba terelje az ország szekerének rúdját. Ezt nem tették, hanem mindenki gyáván félrehúzódott és az ország végeredményben a kommünbe esett. Rassay Károly: Hol voltak november 16-án itt benn a Házban? Kerekes Mihály: A kommünt magát is tudjuk, hányan csinálták. Nem voltak olyan rettenetes sokan. De a polgári társadalom, bár tudott háborút csinálni és vitézül verekedett a háború alatt, akkor szervezetlen volt. Régi politikusaink sohasem gondoltak arra, hogy a világháborúnak egyszer vége lesz és meg kellene szervezni a polgári társadalmat abból a célból, hogy ha ellenáramlat jön, azzal szembeállhassunk és megvívhassuk a harcot a nemzet érdekében. Ez a tiszta igazság, ezt letagadni nem áll senkinek jogában, de érdekében sem. Ami Usetty képviselőtársamnak azt a megjegyzését illeti, hol voltam a kommün alatt : én itt voltam Budapesten. Usetty Ferenc: Én is! Meskó Zoltán: Nem kártyáztak. Kerekes Mihály : És tessék megkérdezni a központi üzletvezetőséget, vagy a magyar vonatkísérői kart, amikor táviratot küldtek Szombathelyről és azt mondták, hogy Szamuely fenyegeti őket, itt Budapesten kimondtuk a vasutassztrájkot. Legyen már egyszer vége ennek a gyanúsításnak. Usetty Ferenc : Nem gyanúsítok ! Kerekes Mihály : Eddig az alatt a gyanú alatt álltam, hogy kommunista voltnm, Balla Aladár : Nekünk csak nemzeti ügy kell, de sem császár, sem kommunista! Kerekes Mihály : Amikor ez megtörtént, elvittek Pestről és lezártak Miskolcon. Én itt voltam a kommün alatt végig és azért kellett ezt a kérdést végre egyszer tisztázni, hogy mindenki vegye tudomásul, aki eddig nem tudta, hogy én a kommün alatt sem voltam soha a szociáldemokrata-pártnak tagja, dacára annak, évi mér ez. hó 5-én, szow.baton. hogy kenyérjegyet sem akartak adni és azzal fenyegettek, hogy elhelyeznek, tehát szociáldemokrata sem voltam dacára, hogy szociáldemokrata érzésű ember vagyok. Meskó Zoltán: A termelőbiztosok példát vehetnek. Kerekes Mihály: T. Nemzetgyűlés! Mint már emiitettem, a törvényben magában leszögezni kívánnám, hogy az miért jön létre. Leszögezni kívánnám, hogy ez a kommunista és bolsevista tanok hirdetőire vonatkozik, és hogy azokra fogjuk ezt a törvényt alkalmazni, akik elég merészek lennének Magyarországon a kommün tanait hirdetni, vagy a tanoknak teret nyújtani, akik akár bolsevista, akár kommunista irányban akarják eltéríteni Magyarországon az életet és belevinni az országot egy ilyen forradalmi állapotba. De nevezzük meg, hogy mit hivunk ennek és ne helyezzünk ennek köpenyege alá mindent, mert holnapután meg fog haragudni reám, vagy egy másik képviselőtársamra az ottani különítmény parancsnoka, az egyszerűen feljelent, hogy lazítást követtem el. Tessék akkor a bíróság elé állni, amely a törvény alapján 10—15 esztendőre Ítélhet. Hornyánszky Zoltán: Vagy igen, vagy nem, aszerint, hogy bűnösek ! Balla Aladár: De addig mi lesz? Hornyánszky Zoltán: Letartóztatjuk. Balla Aladár: Nagyon kedves. Meskó Zoltán : Egy év múlva kimondják, hogy ártatlan. Kerekes Mihály: Teljes egészében aláírom azt, hogy aki a nemzeti hadsereg ellen lázit, szigorúan büntessük a törvények alapján. Benne van a 6. §-ban a csendőrség, rendőrség intézményeinek biztosítása, hogy az ellen senki szót ne merjen emelni. De, mint tudjuk a múltból, akárhányszor megtörtént az, hogy a rendőrhatóság képviselőjével vagy a rendőrség egyes intézkedéseivel szemben valamelyikünk felszólalt és azt mondta, hogy nem tartja helyesnek, mert nem ezt írja elő a törvény, hát t. Nemzetgyűlés, ki van téve az illető, aki a jövőben ezt meri tenni és ez a teljes abszolutizmust jelenti, hogyha egy rendőr intézkedéseibe beleavatkozik, akkor a bíróság elé fog kerülni. Hiszen ugyanazt mondja itt az igen t. képviselőtársam, hogy a bíróság meg fogja róla állapítani, hogy bünös-e vagy nem. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy szegény embereknek, akik a bíróság elé állanak, addig, amig a biróság megállapítja, hogy bünösök-e vagy nem, — sok ezer koronát kell ügyvédi költség címén kifizetniök, és nem tartom igazságosnak, hogy ártatlan emberek üldöztessenek. T. Nemzetgyűlés! Akkor, amikor én teljes egészében biztosítani kívánom a nemzeti hadseregünket attól, hogy Magyarországon büntetlenül senki se szólhassa le, ne izgathasson és ne lázithasson ellene, — már mint amilyen a fogalom, — ugyanakkor azt kérdem az igen