Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-160

402 A 'Nemzetgyűlés 160. illése 1921. évi már ez. hó 5-én, szombaton. sohasem szabad ilyen drákói szigorú törvényt hozni. Bernolák Nándor előadó : Azt nem érinti ez a javaslat. Kerekes Mihály : Csak azért emiitettem ezt fel, hogy az egyik jogász képviselő ur már ugy fogta fel a dolgot, hogy maga a sztrájk okul szolgál ezen törvény alkalmazásának. Amikor tehát a Nemzetgyűlésben jogász emberek is igy fogják fel a kérdést, kérdem, hogy fogja azt megérteni a szegény ember kinn a vidéken, hogy mit szabad és mit nem szabad tenni az államban. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister : Erről majd nyilatkozunk. Kerekes Mihály : Minthogy Somogyi t. képviselőtársam nem vezette le a törvényjavaslatot ilyen formájában, beszédem folyamán foglalkozni fogok a törvénynek ezzel a részével. Mert ha az államhatalomnak szüksége van drákói szigorú törvényekre, ha meggyőznek engemet arról, hogy ez az állam szempontjából szükséges és fontos, én minden törvényjavaslatot támogatok, de akkor, amikor én az én egyszerű eszemmel nem tudom kiolvasni a törvényből, hogy mire vonatkozik hát ez a törvény, amikor száz- és százszámra jönnek hamis feljelentések és a társadalmi rend védelmének ürügye alatt ártatlan embereket internálnak hamis feljelentések alapján, meg kellene mondani a törvényben magában, hogy mi célból jön az létre, hogy kikért, van arra szükség. Epen most olvasom a Magyarság című lap vezércikkét, mely a következőket irja : »A Sziráki Pálok, tudjuk, hogy kevesen vannak, azt sem tudják, hogy mit tesznek, cselekszenek. Azt hiszik, hogy a haza csak addig terjed, ameddig a falu tornya árnyát veti, hogy a magyar parasztságnak teljesen mindegy, Magyarországnak, magyar államnak, Romániának vagy Csehországnak Jiivják-e azt a hatalmi rendszert, amely felette zsarnokoskodik, amely őt adóztatja és katonának állítja.« (Zaj a jobboldalon.) En ismerem a magyar parasztot, magam is közülük való vagyok, (Egy hang a jobboldalon : Nem is kell attól félni f) ós azt is tudom, hogy amikor a nemzet nehéz napokat élt át, mindig helyükön voltak és bármikor bárkire is rá lehet fogni azt, hogy az ország romlásának előidézésében részt vett, csak a magyar parasztra nem lehet ezt ráfogni Magyarországon. (Ugy van! Ugy van! jobboldalon.) En állítom, hogy azok a Sziráki Pálok, akármilyen kevesen is voltak, amikor Magyarországon a bolsevizmus dúlt, nem szaladtak ki az ország határán túlra és nem csináltak ellenforradalmat sem Bécsben, sem Szegeden, sem sehol a külföldön, hanem csinálták az ellenforradalmat idebenn azzal, hogy nem adtak a kommunistáknak enni. Ha a magyar parasztról igy irunk és egyik vagy másik felebarátunknak egy-egy kiszakított mondatát igy pertraktáljuk, akkor még fokozottabb bizalmatlansággal viseltetem a törvényjavaslattal szemben, mert félek, hogyha ma igy fogjuk fel a dolgot és igy állítjuk ellentétbe az egyik osztályt a másikkal, akkor amikor a törvény készen lesz, a magyar paraszt börtönbe fog kerülni. (Egy hang a baloldalon: Ha kommunista!) Épen azért mondom, hogyha volt is valami bizalmam a törvényjavaslat iránt, ez a cikk azt teljesen eloszlatta, eloszlatta pedig azért, mert látom azt, hogy egy beszédből egyes mondatokat ragadnak ki, nem állítom, hogy rosszhiszeműen, azt sem tudom, nem is kutatom, hogy ki tette a feljelentést, mert nagyon jól tudom, hogy százszámra tettek feljelentéseket a választások, programmbeszédek és beszámolóbeszédek alkalmával, mondom, egyes mondatokat ragadnak ki a beszédekből és ez esetben Magyarországon bárkit bíróság elé lehet állítani, mert hiszen a mondat be nem fejezése már magábanvéve is lázítás alapját képezheti. A cikkben továbbá beállítás is megvan, mintha Magyarországon a magyar földmivestársadalom és a szociáldemokrata párt között kapcsolat lenne, mintha azok egy irányban haladnának. (Egy hang a baloldalon : Van !) Lehet, hogy vannak olyanok, akik a szociáldemokrata párt tagjai, de azt a tényt senki le nem tagadhatja, hogy akkor, amikor Magyarországon senkisem mert szervezkedni, amikor mindenki elbujt, vagy kimenekült Magyarországból, akkor a kisgazdatársadalom volt az egyedüli, amely Magyarországon szervezkedett. Akkor mindenki támogatta is a kisgazdákat, most pedig azzal gyanúsítja meg a »Magyarság«, mintha kommunizmusra törekednék. (Zaj a jobboldalon.) Zeőke Antal : Az a nagy szerencse, hogy nem olvassák ! Kerekes Mihály: Kívánatosnak tartanám, hogy óvatosabbak legyünk, ne gyanúsítsuk egymást és ne a születés alapján ítéljük meg valakinek magyarságát, vagy magyar nemzeti érzését, mert merem állítani, hogy a legutolsó kunyhókban is vannak olyan jó magyarok, mint a legelső palotákban. (Felkiáltások a jobboldalon : Még jobbak!) A történelem is azt bizonyítja, hogy amikor a hazáért, az ország függetlenségeért kellett küzdeni, a kunyhók lakói kaszát fogtak és részt vettek a 48-iki szabadságharcban, a kuruc hadjáratban, harcoltak Magyarország integritásáért, de harcoltak a világháborúban is. Nem lehet letagadni azt a történelmi tényt, hogy a magyar paraszt áldozott legtöbbet a világháborúban pénzben is, vérben is. Sziráki Pál : Mégis gúnyolják, gyalázzák I Kerekes Pál: Ha pedig ez igy van, akkor ne lépjünk arra a térre, hogy egymást gyalázzuk, ne mondjuk, hogy azért mert szegény ember, nem lehet jó hazafi. Miért ? Hát csak azok lehetnek jó hazafiak, akik selyempaplanos ágyban születtek. (Edy hang a baloldalon: Nem mondta senki!) Tessék elolvasni a cikket. Én