Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-160

A Nemzetgyűlés 160. ülése 1921. évi már-cz. hó 5-én, szombaton. 401 féle levelek érkeznek és a levelek közül kilenc tizedrész Magyarországi budapesti dob-utcai zsidó emberektől érkezik Amerikába és ugyancsak onnan érkeznek a válaszok az »Előre« című laphoz : akkor lehetetlen a kettőt elvonatkoztatnom, akkor igenis azt kell mondanom, û

°gy egyesek még ma sem akarják, hogy itt a rendszeres tisztitó munka a törvény rendes szigorú erejével teljesen keresztül is vittessék. (ügy van ! a jobb- és a baloldalon.) Gr. Széchenyi Viktor: Sokan félnek! Somogyi István: T. Nemzetgyűlés! Egyet méltóztassék figyelembe venni, egyet méltóztassék a Nemzetgyűlés minden egyes tagjának szem előtt tartani. A nemzet talán a legnehezebb idejét éli azóta, amióta ezt a földet Magyarországnak hivják. A legkétségbeejtőbb munkával ellenségek között, ellenséges államok gyűrűjében igyekszünk, dolgozunk és verejtékezünk, hogy máról holnapra valahogy tengethesse ez a nemzet életét és ugyanakkor azért is, hogy valami jobb jövőt tudjunk a nemzet számára előkészíteni. Bájtunk óriási felelősség van. Ez a felelősség nyomon fogja kisérni a mi működésünket mindaddig, amig magyar történelmet fognak irni. Ha mi ezzel a felelősséggel visszaélünk, ha mi ennek a felelősségnek teljes tudatában nem vagyunk, ha mi a mi kötelezettségeinket akármilyen tetszetős, divatos jelszó, akármilyen idejét multa és teljesen diszkreditált humánus eszmék kedvéért elhanyagoljuk, ha ezt a felelősséget könnyen vesszük, ha nem igyekszünk felemelkedni arra a magaslatra, amelyre fel kell emelkednünk, akkor mi Magyarországnak nem jövőjét fogjuk előkészíteni, hanem Magyarországnak sírját ássuk meg. Ha a magyar kormány, a magyar igazságügyi kormányzat kötelességének tartja idejönni egy törvényjavaslattal és azt mondani, hogy ez a törvényjavaslat pedig egyike azoknak a láncszemeknek, amelyek készülnek ezekben a nehéz időkben és amelyek meg fogják védeni minden métely, minden felforgatás és minden néven nevezendő szabadosság ellen az országot, hogy ez a törvényjavaslat egyik igen fontos láncszeme annak a gyűrűnek és annak a nagy eszmekörnek, amely körön belül igyekszik mindenki egy boldog magyar jövőt elővarázsolni és egy boldogabb kort élő magyar generációnak útját egyengetni, akkor ne tévesszen meg bennünket jogászi vagy fiskális rabulisztika, ne tévesszen meg bennünket a művelt Nyugat nagy és óriási haladást tett, többé-kevésbé azonban az idők viharában és nehéz időkben diszkreditált nagy eszméjének folytonos hangoztatása, ne tévesszen meg bennünket a közszabadsággal való folytonos dobálózás, teljesítsük azt a kötelezettséget, amelyet a nemzet reánk rótt, még pedig teljesítsük ugy, hogy minden rendelkezésükre álló eszközzel tegyük lehetetlenné azt, hogy ebben az országban a visszavonás, a destrukció, a felfordulás és a rombolás ismét felüsse fejét és NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1920—1921. — VIII. KÖTET. tegyük lehetővé, hogy a nyugodt, a boldog életnek alapjai is lerakassanak. A törvényjavaslatot elfogadom. (Elénh helyeslés, éljenzés és tàps a jobb- és a baloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Gerencsér István jegyző: Kerekes Mihály! Kerekes Mihály : T. Nemzetgyűlés ! En, aki nem vagyok sem jogász, sem ügyvéd, sem biró, nem fogok igényelni a törvényjavaslathoz olyan érdembeli hozzászólást, amely — nem tudom — a pontokat kritizálja, én emberi szempontból fogom fel a kérdést és emberi szempontból, a természetes ész szerint fogok bírálatot mondani a törvényjavaslat fölött, Teljesen aláirom Somogyi István igen t. képviselőtársamnak azt a felfogását, hogy a múltban a nép ellen csináltak politikát. Ez kétségtelenül igy van, ezt én már leszögeztem a Ház egyik ülésén, amikor azt mondtam, hogy az ország romlásáért a felelősség nem a forradalomnál kezdődik, hanem a világháború kezdetével, sőt az ország romlásáért az azt megelőző politikában rejlik a felelősség. Amikor társadalmi rétegeket leszorítanak valahol a pincékbe, a lebujokba, a kocsmákba, hogy azok ott szervezkedjenek és ott csináljanak politikát, az ilyen politika nem lehet egészséges, az ilyen politika annak az országnak, ahol ezt csináltatják a néppel, feltétlenül romlását fogja előidézni, mert ha pincében csinál politikát valamely társadalmi réteg, az mindenesetre a demagógiának lesz alapja, a demagógia pedig sohasem alapja a komoly iránynak, soha sem alapja a komoly közgazdasági vagy nagy politikának. En vártam azt, hogy az előadó ur vagy Somogyi képviselőtársam, aki szintén jogászember, meg fogja nekem magyarázni azt, hogy tulajdonképen miért készül ez a törvény. Ha törvényt készítünk, miért nem készítjük azt ugy, hogy ennek a hazának minden polgára megértse azt a törvényt, necsak a törvényhozó, necsak a biró, necsak az ügyvéd, de minden polgár tudja, hogy miért hozatott meg az a törvény ? Miért nem irjuk be a javaslatba, hogy az a törvény ki ellen szól? Dánér Béla : A bolsevisták ellen. Kerekes Mihály : Miért nem irjuk be ? Dánér Béla: írjuk bele. Kerekes Mihály: Azt mondják, hogy a lázítás, vagy azt mondják, mint egyik képviselőtársam megjegyezte, hogy a sztrájk ellen készül. A sztrájk ellen drákói szigorúságú törvényt hozni, ha valaki kenyérharcot folytat kenyéradójával szemben, nem lehet ; még politikai szempontból sem lehet ezt a törvénybe belemagyarázni. A sztrájk, ha nem politikai sztrájk, ha nem az állami rend megdöntésére irányul, hanem a kapitalista társadalommal való szembehelyezkedés, akkor jogos fegyver, mely a munkások és munkáltatók közt mindig fennállott, ha ez a kettő ütközik egymással össze, akkor az ellen 51