Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.
Ülésnapok - 1920-159
380 A Nemzetgyűlés 159. ülése 1921. vesztett háború után egy legyőzött nép sorsa nem lehet csábító. De épen azért kétszeres súllyal kell megitélnünk minden olyan törekvést, amely a nehézségeket, amelyekkel egy ilyen újjászülető államnak megküzdeni kell, ezerszeresen felfokozza azzal, hogy erőszakosan fel akarja forgatni még azt a kevés rendet is, amelyet megteremteni a nagy kataklizma után birtunk. Tudom én azt is, hogy a büntetőtörvényeknek csak addig van erejük, mig alapjukul szolgál a társadalom erkölcsi felfogása. Az világos dolog, hogy ha egyszer a társadalom széles rétegei más erkölcsi vagy politikai alapra helyezkedtek, mint amely a jogrendszerünkben kifejezésre jut, hiábavaló a jog vasszerkezete, nem tudja összetartani a szétmálni akaró testet, nem tudja visszatartani a természetes fejlődést, és egészen szükségképen bekövetkezik egy uj erkölcsi, politikai és jogi rend, amely újból kiépíti a maga védőbástyáit. De ha valaki azt akarná előttem bizonyítani, hogy a magyar államban, a magyar társadalomnak szélesebb rétegeiben megszűnt az erkölcsi és a politikai felfogás, amely szigorúan ragaszkodik ennek a magyar államnak egységéhez és mai rendjéhez. Ha valaki azt akarná előttem bizonyítani, hogy a magyar társadalom legszélesebb rétegei rajonganak a felforgatásért és a kommunizmusért, ha valaki azt akarná bizonyítani, hogy ebben az országban nem becsülik meg ma a hadsereget, vagy azt akarná bizonyítani, hogy nem korbácsolja fel vérünket és az egész magyar társadalom vérét az ellenünk mindenfelé szétszórt hitvány rágalom, annak azt mondanám, hogy nagyon, de nagyon rosszul ismerte meg a magyar nép karakterét és egészen tévesen ismeri annak erkölcsi világát. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) Rassay Károly : Szerencse, hogy nincs, aki ilyet akar bizonyítani ! Bernolák Nándor előadó : Epen ellenkezőleg, az a tény, hogy a magyar nemzet a három hónapi szenvedés után valóságos héroszi erővel győzte le, rázta le magáról a kommunizmus rabságát és az a lelkesedés, amellyel a nemzeti hadsereget fogadta és az a szeretet, amellyel azt körül is veszi, az a felháborodás, amelyet az egész magyar társadalom érez akkor, amikor ugy állítják be a világ előtt, mintha •— mint említettem — itt hóhérok és rablók uralkodnának, mutatja, hogy egyáltalában nem változott meg a magyar nép erkölcsi felfogása azon bűntettekre vonatkozóan, mely bűntettek elnyomását az igazságügyminister ur javaslata tervezi. Minthogy pedig a magyar büntetőtörvényköny vnek az emiitett irányban — mint jelentettem — hiányai vannak, . . . Rassay Károly : Ennek bizonyítását várjuk. Bernolák Nándor előadó :... minthogy—mint említeni bátor voltam, —a büntetőtörvénykönyvtől is várhatunk kedvező hatást a szóbanforgó cselekmények elnyomása terén, egészen természetes, hogy a magyar Nemzetgyűlésnek kötelessége megadni az állam elsőrangú érdekeinek azt a védelmet, melyre ezen visszaélésekkel szemben szükévi márczius hó 4-én, pénteken, sége van. Az a javaslat, amelyet e célból az igazságügyminister ur annak idején előterjesztett, az én megítélésem szerint bizonyos mértékben túlszigoru volt ; sokban eltért a magyar büntetőjog általános elveitől, azeljárás terén a gyorsított bűnvádi eljárás szabályait kívánta érvényesíteni és büntetései is túlszigoruak voltak. Én teljes mértékben meg tudom érteni ezt a szigort, mert ha egy állam oly borzalmas csapásokon megy át, mint amilyeneken a magyar állam átment, ha egy társadalomnak annyi szenvedésben van része az izgatók és lelkiismeretlen lázítók miatt, mint amennyiben része volt a magyar társadalomnak, akkor érthető volna ezekkel szemben a legszélsőbb reakció is, értve e reakciót a dolog természetes értelmében. Mindennek dacára az igazságügyi bizottság az igazságügyminister ur hozzájárulásával igen jelentékenyen enyhítette ezen javaslat szigorát. A büntetéseket — amint azt meglátni méltóztatnak, ha összehasonlítják az eredeti javaslatot az igazságügyi bizottság munkálatával — nagyon jelentékenyen leszállítottuk, a javaslatot közelebb hoztuk a büntetőjog általános elveihez, a gyorsított bűnvádi eljárás szabályait magának az igazságügyminister urnák kezdeményezésére mellőztük, és csupán azokat a rendelkezéseket tartottuk fenn, amelyek meggyőződésünk szerint feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy az állam rendjét megvédelmezzék. Ennek dacára tisztában vagyok azzal, hogy ez a javaslat a Nemzetgyűlés tagjai közül keveseket fog kielégíteni. Balla Aladár : Ebben igaza van ! Bernolák Nándor előadó : A Nemzetgyűlés többsége, amint én annak hangulatát ismerem, túlságosan enyhének fogja találni a törvényjavaslatot. (Ellenmondás a baloldalon.) Csernus Mihály: Csak vaskézzel! Bernolák Nándor előadó : Ezzel szemben azonban fenn kell tartanom azt az álláspontot» hogy a büntetőtörvényeket csak a legvégső esetben és csak addig a mértékig szabad alkalmazni, amig azt a magyar állam érdeke világosan megköveteli. Viszont nagyon jól tudom, hogy lesznek a Nemzetgyűlés tagjai közül sokan, akik túlságosan szigorúaknak tartják még ezen rendelkezéseket is. Rassay Károly : Nem szigorúak, csak rosszak ! Bernolák Nándor előadó : Nem kívánok elébe vágni az e tekintetben majd felmerülő kifogásoknak, módom lesz erre majd a záróbeszédben és a részletes tárgyalás során, néhány kérdésre azonban már most rá kell térnem, mint olyanokra, (Halljuk ! Halljuk !) amelyek nyilván a legtöbb támadást fogják maguk után vonni és amelyeket a legvilágosabban kell a t. Nomzetgyűlés előtt feltárni. Az első nagyon erős kifogás nyilván a törvényjavaslat 2. §-a ellen fog irányulni, mely az állam és a társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására irányuló mozgalom során elkövetett deliktumokért felelőssé kívánja tenni nemcsak a tetteseket és a részeseket, hanem a mozgalom kezdeményezőit és vezetőit is. Kétségtelen, hogy
