Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-158

356 A Nemzetgyűlés 15S, ülése 1921 Tegnap Ereky képviselőtársunk azt mondotta, hogy tízezer lakosú községeknél zsidóknak egyáltalában nem, azonfelül pedig 5%-ban, illetve ugy, mint ahogy a lakosság számarányának megfelel, numerus clausus alapján adassék csak meg a zsidóknak a kocsmatartás joga. Az ő indítványa ilyen formában nem volt elfogadható. Azt hiszem, engem senki sem vádolhat azzal, hogy bennem valaha is valami faji gyűlölet dolgozott volna és ennek alapján tenném meg indítványomat. Azonban azt sem tagadhatja senki, hogy épen a kocsmaiparral kapcsolatban a zsidóságnak bűnei vannak. Minden fajnak megvannak a maga gyengeségei, a turáninak, a magyarnak is, tehát nem fogom az egyedet oly körülmények közé beállítani, amelyek kedvezhetnének az ő gyengeségének, különösen az esetben, ha ez esetleg embertársai erkölcsi vagy gazdasági rovására megy. (Helyeslés.) Ugyanezt az elvet alkalmaznám a tiszta színmagyar fajjal szemben is. (Helyeslés jobbfelöl.) Ez az első bekezdés, miután az egyedeknek a legnagyobb előnyt adja, habár nem ilyen címen, de mégis továbbra is módot nyújt arra, hogy a kocsmai joggal sokan visszaéljenek, sőt még ha ezt nem is vonatkoztatom a zsidóságra, illetve, ha nem is gondolok rájuk, még az esetben, az egyedekkel, a magyarokkal szemben sem tartom ezt szerencsésnek, mert általános emberi tulajdonság, hogy ha hasznot szerezhet magának, arra még embertársainak rovására is hajlandó az ember, (ügy van! jobbfelöl.) Ennélfogva tiszteletteljes indítványom a következő (olvassa) : »Módosittassék a 14. § első pontja a következőképen : 1. Azon városoknak, amelyek legalább négy, és azon községeknek, amelyek legalább két szállóvendégek befodására, a helyi viszonyoknak és a kényelmi szempontoknak megfelelő módon berendezett vendégszobával ellátott fogadóépületet tulajdonul avagy bérben bírnak s azt tényleg szállóvendégek befogadására használják.« A többi változatlanul maradna oly szövegezésben, ahogy az itt az egyedekre van vonatkoztatva. A második pontra vonatkozó módosításom : »2. a hazafias irány szolgálatában álló szövetkezeteknek és erkölcsi testületeknek« és a 3. pontba jöjjön: »3. azoknak, akik az 1. pontban felsorolt feltételeknek megfelelnek«. A többi pontoknál egyéb módositásra nem volna szükség, csak a számozás megváltoztatására. Elnök: Szólásra következik? Gerencsér István jegyző: Henzer István! Henzer István : Igen t. Nemzetgyűlés ! A 14. §11. pontja igy szól: »Azoknak, akik 1918. évi november hó 1. napja előtt legalább 12 héten át a harctéren arcvonalbeli katonai szolgálatot teljesítettek.« Jól tudjuk, t. Nemzetgyűlés, hogy voltak olyanok, akik kimentek ugyan az első arcvonalra, de amikor észrevették, hogy másnap támadás lesz, visszajöttek. Ezek évi márczius 3-án, csütörtökön. esetleg összeadják most a künn eltöltött heteket, mert egyszer két, másszor három hétig voltak talán künn, bár közben visszajöttek, és azt mondhatják, hogy ők is künn voltak 12 hétig. Ezért azt a tiszteletteljes javaslatot tenném, hogy a »12 héten át« szavak helyébe szúrassanak be ennek a pontnak szövegezésébe a »fél évig megszakítás nélkül« szavak, (Helyeslés.) mert aki fél éven át megszakítás nélkül ott volt, arról el lehet ismerni, hogy arcvonalbeli szolgálatot teljesített, de aki két hét után már haza jött, azután ismét künn volt három hétig s megint visszajött, arról nem. Meskó Zoltán: Hát aki megsebesült? Henzer István : Ez benne van már az előző szakaszokban! Kérem az igen t. Nemzetgyűlést, hogy módosító indítványomat megszívlelni és elfogadni szíveskedjék. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra következik? Gerencsér István jegyző: Csermis Mihály! Csernus Mihály: T. Nemzetgyűlés! A 14. § utolsó bekezdéséül ajánlom a következő módosítást : »Kis- és nagyközségekben és 10.000 léleknél kevesebb lakossal biró városokban fogadóipar üzéséhez képesítés kimutatása abban az esetben nem szükséges, ha az iparüző által tulajdonul vagy bérben bírt fogadóépületben szálló vendégek befogadására szolgáló vendégszobák száma a tizet meg nem haladja.« T. Nemzetgyűlés ! A múlt év október 30-án a kereskedelemügyi minister ur 553.021. szám alatt rendeletet adott ki, mely a fogadóipart képesítéshez köti. Helyesen tette ezt a minister ur a városokban, de a falvakban nem, mert ezzel a rendelettel kizárjuk innen a hadirokkantakat, hadiárvákat és a kisembereket. Eizetőpincérek és asszonyok nem fognak elmenni a falvakba fogadót létesíteni, már pedig, ha odamegy egy tisztviselő és mond'uk a községi elöljáróságot, vagy a jegyzőt akarja felülvizsgálni, sehol sem kap szállást, ugy hogy kénytelen a jegyzőhöz menni. Tessék most már azt az objektivitást elképzelni, amelyen a vizsgálat folytattatik. Másrészt különböző hatóságok is megfordulnak ott és ha nincs vendégszoba, nem tudják elszállásolni őket. Kérem a Nemzetgyűlést, méltóztassék a módosításomhoz hozzájárulni. Elnök: A pénzügyminister ur kíván szólni. Hegedüs Loránt pénzügyminister : T. Nemzetgyűlés! Csernus képviselő ur módosítását elfogadom. Ami az előbbi indítványokat illeti, bocsánatot kérek, ha udvariatlan vagyok, de ugyanazt a gondolatot Barla képviselő ur jobban kifejezte. Ezért az ő módosítását fogadom el és nem Schlachta képviselőtársamét. Elnök: Kivan még valaki szólni? (Nem!) Ha senkisem kíván szólni, a vitát berekesztem. Következik a határozathozatal. A kérdést ugy fogom feltenni, hogy a 14. § változatlan elfogadását szembeállitom az indítványokkal. Ha a szakasz változatlanul fogadtatik el, elesnek az indítványok, ha pedig nem fogadtatik el váltó-