Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-158

356 A Nemzetgyűlés 15S, ülése 1921 Tegnap Ereky képviselőtársunk azt mon­dotta, hogy tízezer lakosú községeknél zsidóknak egyáltalában nem, azonfelül pedig 5%-ban, illetve ugy, mint ahogy a lakosság számará­nyának megfelel, numerus clausus alapján adassék csak meg a zsidóknak a kocsmatartás joga. Az ő indítványa ilyen formában nem volt el­fogadható. Azt hiszem, engem senki sem vádolhat azzal, hogy bennem valaha is valami faji gyűlölet dolgozott volna és ennek alapján tenném meg indítványomat. Azonban azt sem tagadhatja senki, hogy épen a kocsmaiparral kapcsolatban a zsidóságnak bűnei vannak. Minden fajnak megvannak a maga gyengeségei, a turáninak, a magyarnak is, tehát nem fogom az egyedet oly körülmények közé beállítani, amelyek kedvez­hetnének az ő gyengeségének, különösen az esetben, ha ez esetleg embertársai erkölcsi vagy gazdasági rovására megy. (Helyeslés.) Ugyanezt az elvet alkalmaznám a tiszta színmagyar fajjal szemben is. (Helyeslés jobb­felöl.) Ez az első bekezdés, miután az egyedek­nek a legnagyobb előnyt adja, habár nem ilyen címen, de mégis továbbra is módot nyújt arra, hogy a kocsmai joggal sokan visszaéljenek, sőt még ha ezt nem is vonatkoztatom a zsidóságra, illetve, ha nem is gondolok rájuk, még az eset­ben, az egyedekkel, a magyarokkal szemben sem tartom ezt szerencsésnek, mert általános emberi tulajdonság, hogy ha hasznot szerezhet magának, arra még embertársainak rovására is hajlandó az ember, (ügy van! jobbfelöl.) Ennélfogva tiszteletteljes indítványom a következő (olvassa) : »Módosittassék a 14. § első pontja a következőképen : 1. Azon váro­soknak, amelyek legalább négy, és azon közsé­geknek, amelyek legalább két szállóvendégek befodására, a helyi viszonyoknak és a kényelmi szempontoknak megfelelő módon berendezett vendégszobával ellátott fogadóépületet tulajdo­nul avagy bérben bírnak s azt tényleg szálló­vendégek befogadására használják.« A többi változatlanul maradna oly szövegezésben, ahogy az itt az egyedekre van vonatkoztatva. A második pontra vonatkozó módosításom : »2. a hazafias irány szolgálatában álló szövet­kezeteknek és erkölcsi testületeknek« és a 3. pontba jöjjön: »3. azoknak, akik az 1. pontban felsorolt feltételeknek megfelelnek«. A többi pontoknál egyéb módositásra nem volna szük­ség, csak a számozás megváltoztatására. Elnök: Szólásra következik? Gerencsér István jegyző: Henzer István! Henzer István : Igen t. Nemzetgyűlés ! A 14. §11. pontja igy szól: »Azoknak, akik 1918. évi november hó 1. napja előtt legalább 12 héten át a harctéren arcvonalbeli katonai szol­gálatot teljesítettek.« Jól tudjuk, t. Nemzet­gyűlés, hogy voltak olyanok, akik kimentek ugyan az első arcvonalra, de amikor észrevették, hogy másnap támadás lesz, visszajöttek. Ezek évi márczius 3-án, csütörtökön. esetleg összeadják most a künn eltöltött hete­ket, mert egyszer két, másszor három hétig voltak talán künn, bár közben visszajöttek, és azt mondhatják, hogy ők is künn voltak 12 hétig. Ezért azt a tiszteletteljes javaslatot ten­ném, hogy a »12 héten át« szavak helyébe szúrassanak be ennek a pontnak szövegezésébe a »fél évig megszakítás nélkül« szavak, (Helyes­lés.) mert aki fél éven át megszakítás nélkül ott volt, arról el lehet ismerni, hogy arcvonal­beli szolgálatot teljesített, de aki két hét után már haza jött, azután ismét künn volt három hétig s megint visszajött, arról nem. Meskó Zoltán: Hát aki megsebesült? Henzer István : Ez benne van már az előző szakaszokban! Kérem az igen t. Nemzetgyűlést, hogy módosító indítványomat megszívlelni és elfogadni szíveskedjék. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra következik? Gerencsér István jegyző: Csermis Mihály! Csernus Mihály: T. Nemzetgyűlés! A 14. § utolsó bekezdéséül ajánlom a következő módo­sítást : »Kis- és nagyközségekben és 10.000 lé­leknél kevesebb lakossal biró városokban fogadó­ipar üzéséhez képesítés kimutatása abban az esetben nem szükséges, ha az iparüző által tulajdonul vagy bérben bírt fogadóépületben szálló vendégek befogadására szolgáló vendég­szobák száma a tizet meg nem haladja.« T. Nemzetgyűlés ! A múlt év október 30-án a kereskedelemügyi minister ur 553.021. szám alatt rendeletet adott ki, mely a fogadóipart képesítéshez köti. Helyesen tette ezt a minister ur a városokban, de a falvakban nem, mert ezzel a rendelettel kizárjuk innen a hadirokkan­takat, hadiárvákat és a kisembereket. Eizető­pincérek és asszonyok nem fognak elmenni a falvakba fogadót létesíteni, már pedig, ha oda­megy egy tisztviselő és mond'uk a községi elöljáróságot, vagy a jegyzőt akarja felülvizs­gálni, sehol sem kap szállást, ugy hogy kényte­len a jegyzőhöz menni. Tessék most már azt az objektivitást elképzelni, amelyen a vizsgálat folytattatik. Másrészt különböző hatóságok is meg­fordulnak ott és ha nincs vendégszoba, nem tudják elszállásolni őket. Kérem a Nemzetgyűlést, mél­tóztassék a módosításomhoz hozzájárulni. Elnök: A pénzügyminister ur kíván szólni. Hegedüs Loránt pénzügyminister : T. Nemzet­gyűlés! Csernus képviselő ur módosítását elfo­gadom. Ami az előbbi indítványokat illeti, bocsánatot kérek, ha udvariatlan vagyok, de ugyanazt a gondolatot Barla képviselő ur jobban kifejezte. Ezért az ő módosítását fogadom el és nem Schlachta képviselőtársamét. Elnök: Kivan még valaki szólni? (Nem!) Ha senkisem kíván szólni, a vitát berekesztem. Következik a határozathozatal. A kérdést ugy fogom feltenni, hogy a 14. § változatlan elfogadását szembeállitom az indítványokkal. Ha a szakasz változatlanul fogadtatik el, elesnek az indítványok, ha pedig nem fogadtatik el váltó-

Next

/
Oldalképek
Tartalom