Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-158

A Nemzetgyűlés 158. ülése 1921. zatlanul, bekezdésenként, illetőleg pontonként fogom feltenni a kérdést az indítványokra. Méltóztatik a kérdés ekként való feltevéséhez hozzájárulni, igen vagy nem ? (Igen !) Felteszem a kérdést : méltóztatnak-e a 14. §-t változatlanul elfogadni, szemben az összes indítványokkal, igen vagy nem ? (Nem !) A 14. § tehát nem fogadtatott el változatlanul. Felteszem a kérdést : méltóztatnak-e Barla^ Szabó József képviselő urnák a 14. §-hoz beterjesztett azt a módosítását elfogadni, amelyben az első bekezdés elé uj bekezdést indítványoz. (Igen!) Ez az indítvány elfogadtatott és ehhez képest ez lesz a szakasz első bekezdése. Következik Schlacnta Margit képviselő indítványa, amelyben az 1. pontra vonatkozólag kivan módosítást. Méltóztatnak az indítványt elfogadni, igen vagy nem ? (Nem !) Az indítvány mellőztetett. A többi pontokhoz módositványok nem tétettek, ezek változatlanul fogadtattak el, kivéve az utolsó bekezdést. Méltóztatnak az utolsó bekezdésen kívül a többi pontot változatlanul elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ezek elfogadtattak. A 11. ponthoz Henzer István képviselő ur indítványt adott be. Felteszem a kérdést : méltóztatnak-e a 11. pontot változatlanul elfogadni, igen vagy nem? (Nem!) Méltóztatnak-e a 11. pontot Henzer képviselő ur módosításával elfogadni? (Igen!) A 11. pont tehát Henzer képviselő ur módositásával fogadtatott el. Következik Csernus képviselő ur indítványa, amelyben a szakasz végére módosított szöveget kíván helyeztetni. Méltóztatnak Csernus képviselő ur indítványát elfogadni ? (Igen !) Az indítvány elfogadtatott. Ezzel a 14. § a megszavazott módosításokkal és pótlásokkal elfogadtatott. Következik a 15. §. Gerencsér István jegyző (olvassa a 15. §4). Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve. A pénzügyminister ur kivan szólni. Hegedüs Lóránt pénzügyminister: T. Nemzetgyűlés ! Az előbbi módosítások folyományaként itt két módosítás szükséges, és pedig tisztelettel kérem, hogy a második sorban az »eladásának közvetítésére« szavak közé az »iparszerü« szó szurassék, a harmadik sorban lévő a »sörnagykereskedésre« szó kihagyandó és helyébe »sörnagykereskedésnek iparszerü üzésére« szavak tétessenek. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem.) Ha senkisem kíván szólni, a vitát berekesztem. Következik a határozathozatal. A kérdést akként fogom feltenni, hogy a 15. § változatlan elfogadását fogom szembeállítani a minister ur által tett módosítással. Ha a 15. § változatlanul elfogadtatik, akkor elesik a módosítás, ha pedig nem, ugy a pénzügyminister ur módositásával fogadtatik el a szakasz. Méltóztatnak a kérdés ekként való feltevéséhez hozzájárulni? (Igen!) évi márczius 3-án, csütörtökön, 357 Felteszem a kérdést : méltóztatnak-e a 15. §-t változatlanul elfogadni, szemben a pénzügyminister ur által tett módositással, igen vagy nem? (Nem.) A 15. § tehát a minister ur módositásával fogadtatott el. Következik a 16. §. Gerencsér István jegyző (olvassa a 16. §-t, amely változatlanul el fogadtatik. Olvassa a 17. szakaszt.) Haller József! Haller József: Tisztelt Nemzetgyűlési Amint már az általános vita folyamán is jeleztem, a, 17. §-hoz módosítást kívánok előterjeszteni. Óhajtom, hogy a 17. § első bekezdésében a 4. pontot olykép módosítsuk, hogy akkor is elvonandó az italmérési engedély, ha az engedélyes, aki egyszer már meg volt büntetve azért, mert mást lerészegitett, vagy részeg embernek italt szolgáltatott ki, emiatt másodízben is elitéltetik. A javaslat szerint ugyanis elvonásnak csak a harmadik esetben volna helye. Elnök : Kérem a képviselő urat, szíveskedjék hangosabban beszélni, mert nem tudnak jegyezni a gyorsírók. Haller József: Ezt az indítványomat azzal indokolom, hogy arról, aki az italmérési jogot ugy gyakorolja, hogy már úgyis részeg embernek tovább is italt szolgáltat ki, vagy mást szándékosan lerészegit, igazán nem mondható, hogy alkalmazkodni kivan az államnak azon feltétlen akaratához, hogy ezt az italmérési jogot az, akinek az állam azt adta, olyképen gyakorolja, hogy embertársainak egészségi, vagyoni és erkölcsi érdekeit, amelyek az állam érdekei is, mindenekelőtt szemmel tartsa. Ha tehát nem igy gyakorolja ezt a jogot, amint az állam akarta, akkor el kell tőle vonni. Nagyon jól tudjuk, hogy a múltban igen sok káros üzlet köttetett a kocsmaasztalnál s ezek rendesen olyankor köttettek, amikor az üzletkötő fél tulajdonképen már nem is ügyletkötőképes. Azután tudjuk, hogy ha a lerészegedés és a lerészegités maga is bün és az erkölcs ellen való, ami utána következik, az még inkább az erkölcs ellen és a lerészegedett embernek vagyoni érdekei és az állam érdekei ellen yaló. En még az elől sem zárkóznám el, hogy ha valamely italmérő a vendégét már elsőizben szándékosan lerészegiti, tőle már akkor elvonassék az italmérési engedély ; (Helyeslés jobbfélol.) azonban figyelemmel vagyok arra, hogy ennek a tényállásnak a megállapítása tekintetében lehetnek itt-ott eicsuszamlások. Aki azonban egyszer már másnak lerészegitése és szeszesitalnak részeg ember részére való kimérése miatt jogerősen el lett ítélve, annak ez már intőjel és figyelmeztetés, hogy a jövőben pedig fokozott mértékben óvakodjék ebben a tekintetben. Ezért tisztelettel indítványozom, hogy méltóztassék a 17. § 4. pontját ilyen értelemben módosítani. Indítványom így szól (olvassa) ;