Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-158

A Nemzetgyűlés 158.. ülése 1921. ter ur módosítása. Méltőztatnak-e a harmadik bekezdést a pénzügyminister ur módosításával elfogadni, igen vagy nem? (Igen.) Tehát a harmadik bekezdés a pénzügyminister ur módosításával fogadtatott el. Méltóztatnak-e a harmadik bekezdéshez Kerekes Mihály képviselő ur módositványát elfogadni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat, akik elfogadják, méltóztassanak helyükből felkelni. (Megtörténik.) Kisebbség. Tehát a harmadik bekezdésnél mellőztetett Kerekes Mihály módositványa, s ez a bekezdés a pénzügyminister ur módositványával fogadtatott el. A negyedik bekezdéshez beadott Kerekes Mihály képviselő ur egy módosítást. Méltóztatnak-e elfogadni ezt a módosítást? (Nem!) Mellőztetett. Ezzel kapcsolatban természetszerűleg elesik Kerekes Mihály képviselő ur az a módositványa is, amelyet az ötödik bekezdéshez tett. (Helyeslés.) Ennélfogva ugy a negyedik, mint az ötödik bekezdés változatlanul fogadtatott el. A többi bekezdéshez, kivéve az utolsó bekezdést, nem adtak be módosítást. Ennélfogva méltóztatnak a többi bekezdést változatlanul elfogadni ? (Igen !) Változatlanul fogadtattak el. Az utolsó bekezdéshez Benkő Grábor képviselő ur ajánlott egy pótlást. Kérdem, méltóztatnak-e az utolsó bekezdést változatlanul elfogadni ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat, akik elfogadják, méltóztassanak helyükről felkelni. (Megtörténik.) Kisebbség. Tehát az utolsó bekezdés Benkő Gábor képviselő ur módosításával fogadtatott el. Következik a 14. §. Gerencsér István jegyző (olvassa a 14. §-t). Elnök : Szólásra következik ? Gerencsér István jegyző: Barla-Szabó József. Barla-Szabó József: T. Nemzetgyűlés! A 14. §-hoz a mostani első pont helyébe, illetőleg első pontul a [következőket óhajtom beiktattatni. (Olvassa) : »1. a községeknek, városoknak, ha az engedélyt általuk bérelt vagy saját tulajdonukba tartozó, de a jelen törvény életbelépte napján kimérési célokra nem használt épületben házi kezelés utján szándékoznak gyakorolni. Kötelesek azonban az ezen engedély alapján befolyt tiszta jövedelmet, — minden esetben legalább 50%-ot — kulturális, közegészségügyi ós népjóléti intézmények létesítésére és fentartására, a fenmaradó összeget pedig a községi pótadó apasztására fordítani. (Helyeslés.) Es amenynyiben az illető községben vendégszobával ellátott fogadóépület nem volna, kötelesek a szállóvendégek befogadására a helyi viszonyoknak és [a' kényelmi szempontoknak megfelelően helyiséget fenntartani.« (Helyeslés.) Amennyiben a t. Nemzetgyűlés az általam ajánlott pontot elfogadja, ezáltal a 14. § első pontja a második pont lesz, amelynek második mondata: »Amennyiben azonban a községek stb . . . illeti meg« teljesen kimarad ; az inditévi márczius 3-án, csütörtökön. 355ványozott 1. pontban foglaltakra tekintettel pedig a 2—11. pontok 3—12. sorszámot nyernek. Indokolásul bátor vagyok felemlíteni azt, hogy a községeknek eddig is tuiajdonképen feladatuk lett volna, igenis, a kulturális, jóléti, elsősorban talán az egészségügyi intézmények és feladatok megoldása. Én annak okát, hogy ez eddig nem sikerült és keresztülvihető nem volt, nem abban keresem, mintha a községek vezetőiben nem lett volna meg ez irányban a kellő fogékonyság és érzék, hanem abban látom, hogy a községek nem rendelkeztek azokkal az anyagiakkal, amelyek tulajdonképen ezen intézményeknek, egszisztenciális feltételét képezik, t. i. nem rendelkezik a pénzzel. A jövőben a magyar községekre háramlik elsősorban az a társadalmi feladat, — különösen akkor, amikor a mi csonka Magyarországunk ilyen nehéz pénzügyi helyzetben van, — hogy a községek a maguk erejével a közegészségügyi, népjóléti és kulturális intézményeknek mindenképen nemcsak támogatói, hanem azoknak kezdeményezői és fentartói is legyenek. Már a pénzügyi bizottság is foglalkozott azzal a gondolattal, hogy az uj engedélyek kiszolgáltatásából származó jövedelmekkel biztosítsa a községeknek kezdeményezési, fentartási és hozzájárulási készségét ezekhez az intézményekhez. Azonban a pénzügyi bizottság az első pont második mondatában a magánosok érdeke mögé helyezte ezt a nagyfontosságú feladatot. Ezzel szemben én az első sorba iparkodom helyezni a községeket és ezáltal biztosítani akarnám azt, amit itt a javaslat tárgyalása során már számtalan képviselőtársunk szájából hallottunk, amit mi is mindnyájan elismerünk, hogy a községeknek népjóléti, közegészségügyi téren elsőrendű feladatai vannak a közel jövőben és ezeknek keresztülvitelét nekünk mindenféleképen elő kell segítenünk. Felvetődhetnék az a gondolat, hogy ezáltal mi a magánosok, például a rokkantak érdekeit itt-ott háttérbe szoritanók. Én azonban nem látom itt egyáltalában a magánérdek összeütközését a közérdekkel, mert hisz a községek tulajdonában levő ezen engedélyekkel kapcsolatban az illető kocsmákban, szállodákban módja lesz a községeknek a rokkantakat alkalmazni és a végrehajtási utasítás erre ki is térhet, ugy hogy az én pontom elfogadásával egyáltalában nem látom megsértve a, magánérdeket. Ezeknek alapján ajánlom ennek a pontnak az elfogadását. (Helyeslés.) Elnök : Szólásra következik ? Gerencsér István jegyző : Schlachta Margit. Schlachta Margit: A 14. §-al kapcsolatban a következő módosító indítványom volna. A jelenlegi sorrend mellett az első pont elsőbbséget biztosit azoknak, akiknek négy, illetőleg két szállóvendégek befogadására alkalmas helyiségük van. 45*