Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.
Ülésnapok - 1920-157
332 A Nemzetgyűlés 157. ülése 1921 . évi márczius hó 2-án, szerdán. Ereky Károly : így rendben van ! így gondolom én is. Tessék javaslatot tenni. Elnök : Szólásra következik ? Gerencsér István jegyző : Senki ! Elnök: Ha nem kivan senki sem szólni, a vitát berekesztem. Következik a határozathozatal. Az első szakaszhoz Ereky képviselő ur beadott egy módositást, hogy az 1. § harmadik bekezdése töröltessék. A kérdést akként fogom feltenni, bogy szembeállítom az 1. §-nak változatlan elfogadását Ereky képviselő urnák módosított szakaszával. Ha változatlanul fogadtatik el, elesik Ereky képviselő urnák módosított szakasza ; ha nem fogadtatik el változatlanul, akkor az 1. § az Ereky-féle módosítással fogadtatik el. Méltóztatnak a kérdés ekkénti feltevéséhez hozzájárulni \ (Igen !) Ha igen, akkor felteszem a kérdést : méltóztatnak az 1. §-t változatlan formájában elfogadni, szemben Ereky képviselő urnák módosításával, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik elfogadják, szíveskedjenek felkelni. (Megtörténik.) Többség. A többség változatlanul fogadta el az 1. §-t, igy tehát Ereky képviselő urnák módosítása elesett. Henzer István : Én is beadtam indítványt. Elnök : A határozatot már kimondottam. A módosítást a beszéd után mindjárt írásban be kell terjeszteni. A módosítást senki sem terjesztette be s igy most már nem vehetem figyelembe, mert a határozatot kimondtam. (Zaj,) Kérem a képviselő urakat, akik módositásokat kivannak beterjeszteni, szíveskedjenek a beszédjük után írásban beadni. Következik a 2. §. Gerencsér István jegyző (olvassa a 2. §-t, amely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa a 3. §-t). Elnök : Szólásra következik ? Gerencsér István jegyző': Haller József! Haller József: T. Nemzetgyűlés ! A 3. §. első bekezdéséhez azt az indítványt ajánlom elfogadásra, hogy az első bekezdés utolsó sorában ezek szavak után : »csőd alatt nem állanak és »tétessenek a következő szavak : »húsz esztendő óta«. Egyik kelléke legyen az italmérési jog elengedésének, hogy legalább húsz esztendeje magyar állampolgár legyen a folyamodó. Azt hiszem bővebb indokolásra ez nem szorul. (Helyeslés.) Elnök : Szólásra következik ? Gerencsér István jegyző : Kerekes Mihály ! Kerekes Mihály: Elállók a szótól. Gerencsér István jegyző : Ereky Károly ! Ereky Károly : T. Nemzetgyűlés ! Ennek a törvényjavaslatnak az az egyik célja, hogy szociálpolitikai szempontból a keresztény magyar társadalmat és a hadi szegényeket támog En nem látok kellő garanciát arra. hogy ezt a törvényjavaslat jelenlegi szövegezésével biztosítaná s azért azt a tiszteletteljes javaslatot terjesztem elő, hogy a 3. § első pontjában azok közé, akik nem kaphatnak engedélyt, méltóztassék a következőket felvenni : Nem adható engedély tízezer lakoson aluli községekben zsidó származású egyéneknek, tízezer lakoson felüli községekben pedig csak olyan arányban, hogy mindenfajta italmérési engedélyből legfeljebb öt százalék lehet zsidó kézen. Megokolom azt, hogy miért tartom ezt szükségesnek. Azt mondják, hogy a kereskedelemben a zsidóságnak előnye van a keresztény fajok felett. Ha ez tény, —és kifejtette itt Sándor Pál és Szterényi báró képviselőtársam, hogy ez tényleg igy van — hogy a zsidóságnak előnye van a kereskedelemben, akkor az ilyen helyeken, ahol kötöttkereskedelem van s ahol a konkurrencia nem olyan heves, mint a többi kereskedelmi ágakban, alkalmat kell adni arra, hogy a keresztény társadalom ebben az üzletágban tanulja meg a kereskedelmet. Ez az egyik érv. A másik pedig az, hogy Szerbiában sem volt megengedve a háború előtt s azóta sincs megengedve, hogy a zsidók a falvakban letelepedjenek. Szerbiában a zsidóság nem is tudott ugy gyökeret verni, mint nálunk, épen azért, mert a faluban a tehetetlen és közgazdaságilag fejletlenebb népet nem tudta kizsákmányolni. Ezért proponáltam azt, hogy tizezer lakoson aluli községekben egyáltalán ne legyen adható italmérési jog zsidó származású egyéneknek, tizezer lakosnál nagyobb városokban pedig az 5%, illetőleg a numerus clausus hozassék be mindenfajta italmérésre. A további pontok számozása ennek megfelelően megváltozik. Ugyanezen 3. §-ban az utolsóelőtti bekezdésben a »magyar állampolgárságáuak« szavak elé teendő ez a szó, hogy »keresztény.« Ezt megokolom a következőképen. Ha mi hadirokkantaknak és hadiárváknak adunk italmérési engedélyt, akkor ennek a következménye esetleg az lesz, hogy ezek zsidó üzletvezetőt vesznek maguk mellé. Én ezt is ki akarom zárni és azért javaslom, hogy ne lehessen más, mint keresztény magyar állampolgár ezekben az italmérési üzemekben üzletvezető. Ez a tiszteletteljes javaslatom. Elnök:." Szólásra következik ? Gerencsér István jegyző: Csernus Mihály! Csernus Mihály: T. Nemzetgyűlés ! Már az általános vita során jeleztem, most pedig tisztelettel bátor vagyok a Nemzetgyűlés figyelmébe ajánlani azt, hogy a keresztény magyarság megerősítése szempontjából az itt kijelölt feltételeket teljes egészükben nem tartom kielégítőnek. Amidőn ugyanis arról van szó, hogy bizonyos tekintetben társadalmilag és nemzeti szempontból fontos pozíciókba keresztény magyar embereket ültessünk bele, akkor különbséget kell tennünk a már régóta, Isten tudja, hányadik őseitől kezdve itt a hazában élő, teljeesn megbízható, a háborúban áldozatot hozott magyar és a néhány év óta bevándorolt idegen faj között. Épen ezért az a tiszteletteljes módosításom, hogy a 3. § első pontjában az ötödik sor két utolsó szava után a következő szavak tétessenek : »amennyiben az illető személy magyar állampolgárságát honosítás utján szerezte volna, körülmény igazolandó, hogy a honosítás legalább húsz évvel ezelőtt történt.« (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.)
