Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-157

À Nemzetgyűlés 157. ülése 1921. évi márczius hó 2-án, szerdán, 333 Elnök : Szólásra következik ? Gerencsér István jegyző : Benkő Gábor ! Benkő Gábor : T. Nemzetgyűlés ! Ereky képviselőtársam felszólalásában a törvény intenciói szerint — talán nem sértem meg Ereky képviselő urat, ha azt mondom —• erős kifejezést használt. Azonban Csernus és Haller t. képviselőtársaim szintén adtak be egy-egy módositást. Azt hiszem, leghelyesebb lesz, ha megtaláljuk a középutat, a helyes utat, amely ellen sem a pénzügyminister urnák, sem a Háznak általában nem lesz kifogása és amelynek elfogadása esetén önmagunk elveivel sem fogunk összeütközésbe jutni. Ebből kifolyólag a kiegyenlitő üt gyanánt a következő módositást ajánlom elfogadásra. A 3. § első bekezdésének végére »magyar állampolgárok« szavak után a következő beszúrást ajánlom : »Amennyiben az illető személy magyar állampolgárságát honositás utján szerezte volna meg, az a körülmény igazolandó, hogy a honositás 1880 január 1-je előtt történt.« (Helyeslés jobbfelől) Van, aki 1867-ig akarja visszamenőleg azt kimondatni, mert tulaj donképen akkor jöttek be a galiciaiak. A numerus clausus tulaj donképen sokkal brutálisabb intézkedés, mint ez, mert ebben a törvényjavaslatban tulaj donképen mit mondunk ? (Nagy zaj a középen.) Bocsánatot kérek, a jóhiszeműségünk és a logikánk nem szabad, hogy csődöt mondjon. Arról van szó, hogy Észak-Magyarországot— amint tegnapi beszédemnek erre vonatkozó része mindnyájuk helyeslésével találkozott — tönkretették a galíciai bevándorolt zsidók. Magyarországon egy kérdésnek a méregfogát vesszük ki, ha a becsületes zsidót megkülönböztetjük a gaz zsidótól, aki soha nem fog tudni hozzánk alkalmazkodni. Ezért jogosan mondhatnók azt. hogy az 1867 óta bevándorolt zsidóktól, illetőleg idegenektől vegyük el a kocsmajogot. Mit veszünk el ezzel tulaj dónké pen ? Ki vesszük kezéből azt a lehetőséget, hogy tovább zsarolhassa, uzsorázhassa ellenőrzés nélkül azt a szerencsétlen magyar, tót vagy rutén népet, mert igenis ellenőrzés nélkül van a legtöbb ilyen kocsmáros. Hiszen van falu, ahol sem tanitó, sem földbirtokos, se pap, se ur nincsen, csak az a bevándorolt galiciai, aki kénye-kedve szerint intézi a falu dolgát. Ezért vált lehetségessé az, hogy aki a Felvidéken, aki Verhovinában járt, ott nem talál olyan falut, hogy az alvégtől az utolsó házig minden ne legyen az egyetlen vagy a két kazáré, aki 10 vagy 15 év előtt vándorolt be és a rabszolgánál is rabszolgább az a rutén, aki ott él a faluban. Soha életében a rutén nem fog tudni magához jönni, mert még az unokáján is rajta fog ülni a kazár és unokájának az unokája is a kazár unokájának lesz rabszolgája, (ügy van ! jobbfelől.) Kérem tehát a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék elfogadni módosításomat, mint kiegyenlitő, mindnyájunk által elfogadható módositást. Elnök ; Szólásra nincs aenkï feljegyezve. Kivan még valaki szólni ? (Nem !) Ha nem, akkor a vitát berekesztem. A pénzügyminister ur kivan szólni. Hegedüs Loránt pénzügyminister : T. Nemzetgyűlés ! A Haller József és Csernus Mihály t. barátaim által beadott szövegek helyébe ugyanezzel a célzattal egy jogilag precízebb szöveget kivánok beiktattatni, (Helyeslés.) és ennek a szövegnek elfogadása volna a belügyminister umak is kivánsága. T. i. a 3. § 1. bekezdésének végére a következő szöveg beiktatását javaslom: »Amennyiben az illető személy magyar állampolgárságát honositás utján szerezte meg, a jövőben az a körülmény igazolandó, hogy a honositás legalább 20 év előtt történt.« (Helyeslés.) Ami Ereky t. képviselő ur módosítását illeti, kérem annak visszautasítását. A kormány a trianoni békeszerződés alapján áll. E békeszerződés 58. §-áuak 2. bekezdése világosan megmondja, hogy sem iparigazolványok, sem hasonló engedélyek kiadása alkalmával felekezetek között különbséget tenni nem lehet és mi ebbe beleütközni nem akarnánk. Végül Henzer t. barátom megnjnigtatására megjegyezni bátorkodom, hogy a végrehajtási utasitásba be fogom venni, hogy a borkereskedőkre vonatkozólag az 1. § csak az iparszerüle

g borkereskedéssel foglalkozókra vonatkozik. (Helyeslés.) Elnök : Az előadó nem kíván szólni ? Ereky Károly : Félreértett szavaim megmagyarázására kérek szót. Elnök : Csak egy kis türelmet kérek. Az előadó ur nem kivan szólni. A tanácskozást tehát berekesztem. Ereky Károly képviselő ur a házszabály 215. §-a alapján kért szót. A szó a képviselő urat megilleti. » Ereky Károly :T. Nemzetgyűlés ! At. pénzügyminister urnák arra a megjegyzésére, hogy atrianoni békeszerződésnek nem tudom hányadik szakasza alapján . . . Hegedüs Loránt pénzügyminister: 58. §. Ereky Károly *. ... az iparengedélyekhez hasonló engedélyek megadásánál az ily intézkedést tiltja, tisztelettel megjegyzem, hogy én azokban a kérdésekben kérném a numerus clausus behozatalai, amelyet a trianoni békeszerződés nem tilt. Ilyenek a pénzügy igazgatóságtól függő engedélyek. Hogy a pénzügyigazgatóság kinek ad engedélyt, az nemfügg az entent e-t ól és a trianoni békeszerződéstől, mert ez adomány és adományt annak adunk, akinek akarunk, tehát ez nem ütközik bele a békeszerződésbe. Elnök : Következik a határozathozatal. Kivánják az egyes inditványok és módosítások felolvasását ? (Nagy zaj.) Kérem, képviselő urak, én képtelen vagyok elnökölni, ha beszélnek. Én nem győzöm a hangommal. Most megint egy igen fontos komplikált kérdés feltevése következik és nem akarom, hogy a t. Nemzetgyűlés ne tudja, hogy miről határoz. Kivánják az egyes