Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.
Ülésnapok - 1920-157
A Nemzetgyűlés 157. ülése 1921. teni az alkoholfogyasztásban, a visszaélések demoralizáló hatásait akarja abból kiküszöbölni. T. Nemzetgyűlés ! Azok a szigorú elvek, amelyekről itt szó van s amelyek több felszólaló képviselő ur részéről elismerésre találtak, egyeznek a kívánságokkal, egyeznek Bródy Ernő igen t. képviselőtársunknak is azzal a kívánságával. hogy a javaslat, ha törvény lesz belőle, az egyenlő elbirálás és elbánás elvét is érvényesitse. Mert olyan intencióval, olyan kompozícióval vitettek ezek keresztül, hogy meg lehetünk nyugodva aziránt, hogy ezek a szigorú elvek egyenlő elbirálás mellett vitetnek át a gyakorlati életbe. Ezekkel az elvekkel kapcsolatban meg kell itt emlékeznem arról a felszólalásról is, amely bizonyos monopolisztikus tendenciát igyekszik a javaslatba belemagyaráni ; bormonopóliumot keres ott, ahol tulaj donképen az az intenció szerepel, hogy a tisztességes borkereskedelmet megvédje a tisztességtelen verseny ellen. A javaslat eredeti szövegezésében ezt oly módon kontemplálta keresztülvinni, hogy a borkereskedelem és a borközvetités is jövedéki engedélyhez legyen kötve. A pénzügyi bizottság méltányolta azokat a szempontokat, amelyeket ez a szövegezés érvényesiteni akart, azonban alkalmasabbnak találta azt, hogy ha ez iparhatósági engedélyhez, továbbá cégjegyzéshez és pénzügyi bejelentéshez köttetik. Ilyen szövegezéssel került a t. Nemzetgyűlés elé a javaslat, amely szövegezésnek csak logikus kiegészítése, tulaj donképen szankciója az, amit a javaslat az 1908. évi XLVII.tcikkből, a borkereskedelemnek a borhamisítás elleni védelméről szóló törvényből vett át és büntetéssel akarja sújtani azokat a borkereskedelemmel és közvetítéssel foglalkozó egyéneket, akik hamisított bor előállításával, vagy forgalombahozatalával foglalkozván, emiatt elitéltettek. Ebben semmiféle monopolisztikus törekvés nincs, amint azt Somogyi István igen t. képviselőtársunk ki is emelte. Ez tulaj donképen nem is jelent terhet, megkötést a tisztességes kereskedelem számára, mert a cégbejegyzés, könyvvezetés, iparengedély váltása semmi olyan leküzdhetetlen terhet, vagy olyan akadályozó körülményt nem képez, amely a kereskedelmet szabadságában érintené, vagy zavarná. Ha mi a szabadkereskedelemnek az elvét hirdetj ük ; ha mi a szabadkereskedelmet kívánatosnak tekintjük, ez nem azt jelenti, hogy a szabadkereskedelmet, az elvet önmagáért vigyük be a gyakorlati életbe, hanem hogy a szabadkereskedelem elve olyan lehetőségeket nyújtson, amelyeket az adott viszonyok mellett legjobban tudunk felhasználni a hazai kereskedelem érdekében. S ha ezt ä szabadságot bizonyos intézkedésekkel, korlátokkal mérsékeljük, korlátok közé szorítjuk, ez sohasem lesz kárára a tisztességes kereskedelemnek, hanem azokat, akik avval foglalkoznak s akik tényleg a kereskedelem előmozdításán és fejlesztésén dolgoznak, megvédi a tisztességtelen verseny ellen. , Itt kell megemlékeznem arról az aggodaloméit márcziws hó 2-án, szerdán. 327 ról, amelyet szintén Somogyi István igen t. képviselőtársam emiitett fel, hogy vájjon az üzletvezető miért szerepel a javaslatban ; hogy vájjon az üzletvezető kiválasztásánál gondoskodott-e a javaslat kellő garanciákról. Ezek a garanciák a javaslatban benn vannak, tüzletvezetőre pedig szükség van azért, mert a javaslatnak tengelye az, hogy a községeknek és szövetkezeteknek a kezébe helyezi az italmérési jogot, hogy azok gyakorolhassák azt, azok pedig ezt csak olyan módon és csak akkor tudják azt gyakorolni, ha azt egy üzletvezetőnek a kezébe teszik, azaz üzletvezető utján gyakorolják. Nagy János t. képviselőtársam az alkohol egészségügyi és erkölcsi pusztításai ellen szólott, amiben tulaj donképen bennfoglaltatik Schlachta Margit igen t. képviselőtársunknak a jövő generáció védelme érdekében elhangzott felszólalása is, A javaslat igenis foglalkozik ezekkel a gondolatokkal, ezekkel az elvekkel, azonban nem az alkoholfogyasztás abszolút tilalmának álláspontjára helyezkedik, mert hiszen ez a tilalom — amint ez épen egyik felszólaló képviselőtársunknak, ha jól emlékszem, Schandl Károly képviselőtársunknak a felszólalásából kitűnik — nem vihető keresztül, de nem is kívánatos, mert épen a magyar népneK természetével nem egyeztethető össze. Itt tehát inkább prakticitási szempontokat, elveket kell keresztülvinni, amelyeknek helyes keresztülvitelével az alkoholfogyasztás mérséklését, káros hatásainak kiküszöbölését tudjuk elérni. S ennek a sarkalatos elvnek, ezeknek a prakticitási szempontoknak — amint említeni voltam bátor — keresztülvitele épen az, hogy az a] kohola szeszkimérést a javaslat tulaj donképen a községeknek és szövetkezeteknek helyezi a kezébe s ilymódon igyekszik egy egészséges légkört teremteni, amelynek szükségességét épen Nagy János képviselőtársunk is emiitette, hogy azután ennek az egészséges légkörnek atmoszférájában lehessen itten iskolaügyi, pedagógiai és társadalmi intézményeket keresztülvinni, amelyek mintegy kiegészítői lesznek ennek a fontos törvényalkotásnak. T. Nemzetgyűlés ! A felszólalók közül többen megemlékeztek a götheburgi rendszerről, amelyet 1865 óta fokozatosan vittek keresztül az északeurópai államokban : Svédországban, Norvégiában, kiváló szociálpolitikai hatással és eredménnyel. Ennek a rendszernek az a lényege. — amint a felszólalók is kiemelték — hogy a községben vagy városban csupán csak azok a közérdekű részvénytársaságok gyakorolhatják a kimérést, amelyek a részvénytőke mérsékelt kamatozása mellett előálló tiszta nyereséget, a falu és a város népjóléti, kulturális céljaira forditják. Ennek a koncepciónak a másik intézkedése és elve az, hogy a kimérések számát is apasztja. Habár itt, t. Nemzetgyűlés, igen helyesen méltóztattak rámutatni arra, hogy ennek a javaslatnak benyújtásához nem annyira fiskális, állampénzügyi érdekek, mint inkább szociálpolitikai szempontok fűződnek, mégis méltóztassanak megengedni, hogy rámutassak a
