Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-157

À Nemzetgyűlés 157. ülése 1921. évi marczius hó 2-án, szerdán. 321 szabadforgalomra való hirtelen áttérést, mert a a külföldi forgalomban még megmaradt értékeink is kiszivárognának, a belföldi forgalom pedig a keresztény erkölcsi alapon szervezkedett ipar- és kereskedelemnek az áruk beszerzése tekintetében még küzdenie kell az ő rovására még jobban fokozódó nehézségekkel.« »A Baross-szövetség a keresztény erkölcsi alapon szervezkedett ipar- és kereskedelemnek a fennálló törvényes rendelkezések keretén belül való támogatását feltétlenül szükségesnek tartja és állami feladatnak tekinti. Ilyen irányú támogatásként jelöli meg egyrészt a közszállitások és közmunkáknak nem kizárólag gazdasági és üzleti szempontból, hanem a keresztény erkölcsi alapon szervezkedő ipar és kereskedelem fejlődése érdekében való odaítélését, másrészt pedig áruhiány esetén az áruk zárolását és állami beavatkozással történő igazságos elosztását. A Baross-szövetség azokat a támadásokat, amelyeket a szövetkezetek ellen általában intéztek, elitéli és megállapítja, hogy kétségtelen, hogy a megtámadott alakulatok a lebonyolított óriási forgalommal és a keresztény tisztviselők ezreinek biztosított megélhetési lehetőséggel óriási szolgálatokat tettek keresztény erkölcsi alapon történő gazdasági szervezkedésünknek, valamint kétségtelen az is, hogy ezek az alakulatok helyes gazdasági politikával, gazdasági szervezkedésünknek továbbra is erős támaszai kell, hogy maradjanak.« Mindig elitéltem azt. mikor itt a magyar fajnak védelmét bárki is, bármely szervezet erőszakos eszközökkel iparkodott előmozdítani. Hangsúlyoztam itt, hogy a bolsevista fegyvereket nem helyeslem akkor sem, mikor azok keresztény kézben vannak. Törvényes utón és gazdasági eszközökkel kell a keresztény magyar fajnak a gazdasági pozíciót "visszaszereznie. Nem kívánok semmiféle törvényes előjogokat, csak azt kívánom, hogy ennek a gazdasági küzdelemnek az útjába semmiféle mesterséges akadályt ne gördítsenek. Figyelmeztetem azonban azokat, akik ilyen eszközökkel iparkodnak hátráltatni, elgáncsolni a magyar faj gazdasági küzdelmét, hogy akkor mi, akik azt mondjuk, hogy gazdasági téren kell a magyar fajnak a szupremáciát biztosítani, a nagy tömegek előtt nem leszünk igazolva és mások lesznek igazolva, akik más eszközökkel iparkodnak ezt elérni. (Ugy van ! Ugy van I) Sajnálom, de le kell szögeznem, hogy a nemzeti megújhodással, a keresztény felébredéssel szemben szinte egyidőben indult meg az offenzíva, a politikai, gazdasági és a társadalmi téren. Szinte összebeszélésszerüen indultak meg itt a dolgok és bár én nem akarok senkit sem vádolni anélkül, hogy kezemben adatok volnának, de a látszat mindenesetre az,, hogy itt blokk alakul, sztrájk keletkezik, hajsza indul meg és mindennek az a célja, hogy egyszerre, egy rohammal tönkretegyék ezt a felébredt Magyarországot. (Ugy van! Ugy van ! a középen) NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1920—1921. — VIII. KÖTET. Beszéltek itt szabadságról, beszéltek sajtószabadságról és most arról az oldalról, ahonnan a sajtószabadságot és a közszabadságokat leginkább hangoztatták, a mostani tény ellen" amely nem a sajtószabadság elnémitását, hanem a sajtó halálát jelenti, egyetlenegy hangot sem hallunk. Sajnálom, de a törvényjavaslatban egy módosítást szóvá kell tennem, amelyet nem birok helyeselni, t. i. azt, hogy a bornagykereskedők és borügynökökkel szemben kivételes elbánást iparkodnak a törvényjavaslatban biztosítani. Az eredeti törvényjavaslatban még a bornagykereskedelemre és a borügynökökre is kötelező volt a bejelentés, illetve az engedély kérése. A pénzügyi bizottságban ezen egy módosítás történt Szterényi képviselő ur indítványára és a bizottság törölte a bornagykereskedelem engedélyhez való kötését. Én nem vagyok a bornagykereskedelemben szakértő, azonban azt tudom, hogy ami hírnév-vesztés, presztizscsorbulás a magyar bort érte a külföldi piacokon, különösen a német piacon, ahol különösen rendkívül nagy tért vesztett, ott ezt annak a hatalmas borpancsolásnak köszönhetjük, ami annak idején Pécsett történt (Ugy van ! Ugy van!) és köszönhetjük annak, hogy a háború alatt ide bevándorolt galíciai menekültek és kazárok egy pár hónap alatt bornagykereskedőkké alakult Í k át. Benkő Gábor : Egész Tokajt megvették ! Schandl Károly : Én magam ismerek, természetesen hallásból, látásból nagyon sok ilyen galíciait, aki úgyszólván egy pár koronával jött Budapestre és ma száz milliói vannak. Benkő Gábor: itt van a Glanz! Schandl Károly : Először borügynök volt, azután borkereskedő lett, majd annyira ment a bornagykereskedelem kisajátítása, hogy a múlt évben, amikor a magyar szőlősgazdák részéről kívánság hangzott elénk, hogy iparkodjunk a Tisza vidékén és más felé magyar fajta borkereskedőt is küldeni, hogy ne csak az ausländerek sajátítsák ki a piacot, akkor a megmaradt, kis reszletü magyar borkereskedelem nem mert szindikátusba összeállani, mert félt a másik, hatalmasabb szárnytól, a nem magyar borkereskedelemtől. T. Nemzetgyűlés ! A mezők- és szőlősgazdákra néhány esztendő múlva rossz idők fognak elkövetkezni. Gaal Gaszton : Már most is bekövetkeztek ! Schandl Károly : Szeretném, ha rossz Cassandra lennék, de egy-két hónap óta mindenütt hangoztatom ezt és méltóztassanak figyelni rá, hogy ez az idő rövidesen be fog következni. A magyar mezőgazdaság elmulasztott aazt a konjunkjurát, amely a háború és a forradalmak idején kínálkozott számára, mert meg volt kötve. Most, amikor felszabadítják, a konjuktura már elmúlik, ellenkezőleg olyan idők fognak elkövetkezni, hogy Magyarország leghatalmasabb, legelső ipara, a magyar mezőgazdaság, nem fogja tudni a termelési költségeket kitermelni. A tengerentúli világrészek, kezdve Amerikán, Afrika, Dél-Afrika, Argentína és Ausztrália hatal41