Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.
Ülésnapok - 1920-157
32D A Nemzetgyűlés 157. ülése 1921 Rassay Károiy : Ez a 20 milliárd vicc ! Akkor a régi budget-et is számolják át I Schandl Károly: Ez a 20 milliárd korona teljesen kárbaveszett, mert a magyar gyáripar abszolúte nem fejlődött azon az alapon, (ügy van ! half elől és a jobboldalon. Zaj a szélsőbaloldalon.) A t. képviselő ur hiába védi ezt a liberális kormányzatot ; a liberális kormányzat sokkal nagyobbakat vétett Magyarország, általában az egész Magyarország ellen, mint vétett bármelyik kormány, amely azóta volt. (Zajos helyeslés és taps a bal és a jobboldalon) Vétett, t. képviselő ur azáltal, hogy akkor, amikor Magyarországon kellett volna a magyar falusi népet védeni, támogatni, a magyar kisipart védeni, hogy megerősítsük. . . (Zaj a szélsőbaloldalon.) Ugron Gábor : Azért a kisiparért senki sem tett annyit, mint Szterényi ! Ernst Sándor : Tévedés ! Ugron Gábor : Ki tett többet ? Gun da Jenő: Semmit sem tettek, ez az igazsá g ! Usetty Ferenc: Ez az igazság, hogy senki sem tett semmit ! (Elnök csenget.) Schandl Károly : ín Szterényi képviselő úrról elismertem, hogy igenis, barátja volt a kisiparnak és a kisipari szövetkezeteket iparkodott támogatni. De nem Szterényi képviselő úrról van szó, hanem szó van az akkori liberális kormányéráról, azt vádolom meg, és megvádolom azzal, hogy akkor, amikor Magyarországon a magyar fajt kellett volna megerősíteni, évente 12 millió koronát, tehát ugyancsak hatalmas összeget adott a magyar tengerhajózási társaságnak azért, hogy emberhúst vigyen ki Amerikának, (ügy van! Úgy van! a bal- és a jobboldalon.) Olyan társaságnak adta ezt az összeget, amely 20—30 százalékos dividendákat tudott volna a részvényeseknek adni, és amelynek a részvényesei nem is olyan kisemberek, nem is magyar fajta emberek, hanem hatalmas nagybankok voltak, amelyek révén aztán a kivándorlást hatalmasan elősegítették. Benkő Gábor : Báró Lévay szabadelvű képviselő volt. Schandl Károly : Ezzel szemben mi az a csekély összeg, amit eddig a keresztény gazdasági életre áldozott a magyar kormány, a magyar állam. Ha önök kiszámítják mindazt, amit ezekből az állami üzletekből a magyar kormány átadott, vegyesen, mert hangsúlyozni kell, hogy ezt nem tisztán keresztény gazdasági üzletek kapták, hanem mások is részesedtek benne, ez az egész megközelítőleg sem megy annyira, amennyi csak egy észterdőben a tengerhajózási társaságok kaptak. Ereky Károly : Az Adria ! Schandl Károly: Adria, az üngaro Croata, a Magyar Kelet-Tengeri, összesen 11 millió koronát kaptak évente. Ereky Károly : Tizenegymillió aranykoronát ! Schandl Károly : A monopóliumok kora, a kedvezmények kora tehát nem a mai kor volt, hanem ez a kor. Hála Istennek, ez elmúlt és ha évi márezius hó 2-án, szerdán. most egyes állami üzletek lebonyolításával megbíznak keresztény intézeteket, semmi más nem történik, mint amit a múltban történt, azzal a különbséggel, hogy akkor nem keresztény intézeteket biztak meg ezzel, azzal a különbséggel, hogy akkor az OMKE részéről, a túloldalról egyáltalán nem hangoztattak kifogásokat ez ellen, ellenben most, mikor egy-két állami üzlet lebonyolításával keresztény gazdasági intézeteket biznak meg, egyszerre szembehelyezik velünk a szabadverseny elvét, az egyenlőség, a szabadság elvét s ezzel iparkodnak megint felülkerekedni. Én tiszteletben tartom az egyenlőség elvét. Én is annak híve vagyok, amit Bródy t. képviselőtársam tegnap hangoztatott. Nagyon helyes, méltóztassék azonban megengedni és méltóztassék meggyőződve lenni, hogy itt egyáltalán nem egy társadalmi rétegnek, egy fajnak üldözéséről van szó. Én emelnék kifogást elsőnek az ellen, ha általönosságban a zsidóság üldözéséről lenne szó. Itt csak a keresztény magyarság védelméről van szó és mi csak egyenlő színvonalra akarjuk helyezni gazdasági téren is a keresztény magyarságot a zsidósággal. Azt hiszem, ez ellen még az uraknak sincs kifogásuk. Ereky Károly : Ez a becsületes numerus clausus ! Schandl Károly : Ezt azonban másként, mint bizonyos pártolással elérni nem lehet és én óva intem a t. Nemzetgyűlést, hogy jelszavaknak, bármilyenek legyenek azok, felüljön, mert a jelszavakból ered a legtehetetlénebb politika. Ha önök a szabadversenyt a magyar kisipar és a magyar kereskedelem terén visszaállítják teljesen, ennek az lesz a következménye, hegy a magyar kisiparosság, amely most borzasztó harcot folytat a nyersanyagbeszerzés terén, még annyi mészhez, cementhez, kovácsszénhez, bőrhöz sem fog jutni, mint eddig és a magyar kisiparosok becsukhatják műhelyüket. A gazdasági szabadságnak hive vagyok, de méltóztassék ezt a gazdasági szabadságot ott kezdeni, ahol legelsőnek kell kezdeni, a legnagyobb magyar iparnál, a magyar mezőgazdaságnál. (Helyeslés.) A magyar mezőgazdaságot kell felszabadítani s mikor már ez szabad, azután lehet tovább menni a közgazdasági élet egész vonalán. (Helyeslés.) Ne méltóztassék azt gondolni, hogy itt a szövetkezetek üldözésével, azon hajszával szemben, amely itt megindult a szövetkezetek ellen, csak én, mint elfogult szövetkezeti ember szólalok fel. Utalok itt a magyar kiskereskedők és kisiparosok keresztény szervezetének, a Baross-szövetségnek legutóbbi határozatára. Méltóztassék megergedni, hogy röviden felolvassam. (Halljuk ! Halljuk !) (Olvassa) : »A Baross-szövetség elvben a szabadforgalom hive, — a kereskedelem szabad« ságárói van szó — az adott körülmények között azonban, midőn a kereskedelmi szabadforgalom előfeltételei még nincsenek teljesítve, egyenesen katasztrofálisnak véli a korlátlan kereskedelmi
