Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-157

318 A Nemzetgyűlés 157. ütése 1921. képviselőtársam, idehozva Komárom vármegye szabályrendeletét, hogy t. i. a rendszeres iszákosoknak a kocsmákban szeszt ne szolgáltassanak ki. Nagyon sok helyen jóravaló szabályrendelet van, azonban ezek rendszerint csak a papiroson maradnak. De ha igy egyesitjük az elvet a gyakorlattal, a szövetkezeti italmérésben ezt keresztül lehet vinni, amint nagyon sok helyen keresztül is vitték. T. Nemzetgyűlés ! Ne méltóztassanak ezt a javaslatot is olyannak tekinteni, mint amely a szövetkezeteknek megint valami monopóliumot, valami kedvezményt akar biztositani, hi ;en a falusi szövetkezetek közül eddig is körülbelül 500nak megvolt a maga ital mérése, nemcsak Magyarországon, hanem a külföldön talán még inkább a szövetkezetek kezében vannak az italmérések. így Svájcban úgyszólván kizárólag ők kezelik, Dániában is, ahol ugyan a szeszfogyasztás kicsi, mert inkább tejet isznak az emberek ebédhez és vacsorához, mint szeszt, Svédországban hasonlóképen, Franciaországban, Németországban is a falusi fogyasztási szövetkezetekkel van mindenütt kapcsolatban a szövetkezeti kocsma, amely egyáltalán nem a dőzsölés és iszákosság tanyája, hanem a mértékletesség tényezője. Â szövetkezet nem privilegizálás, hanem józan nemzeti érdek. Általában a szövetkezetek ellen elhangzott legutóbbi támadás nagyon rossz vért szült a falusi társadalomban és csak erősiti azt a véleményt, hogy a Nemzetgyűlés nem marad teljesen hű azokhoz az Ígéretekhez, amelyeket a választások idején tett. Bocsássanak meg, én nem akarok általánosítani, az általánosítás sohasem kenyerem, mert ha az ember általánosít, mindig téved, én itt csak egyes képviselőkre mutatok rá. akik olyan előszeretettel igyekeznek ujabban a szövetkezetek ellen támadni. À szövetkezeteket az egész világ elismeri mindenütt, kezdve Oroszországon, ahol most már csak a szövetkezeti struktúra tartja fenn még valamennyire a gazdasági életet, a megélhetést, és végigmenve Németországon, Anglián, az összes entente- és semleges államokon, Japánban, Délafrikában, Eszakamerikában, mindenütt elismerik a szövetkezetek nagy szociális jelentőségét és az államok, a törvényhozások úgyszólván két kézzel nyúlnak a szövetkezetek hóna alá, hogy iparkodjanak elősegíteni azokat haladásukban. Egyedül Magyarország törvényhozásában, amelyről azt mondják, hogy itt teljes a nemzeti megújhodás, hangzanak fel ujabban rendszeres támadások a szövetkezetek ellen, mintha itt a szövetkezetek valami különös monopóliumokat élveznének. Engedjék meg, hogy csak felemlítsem, hogy az egész világon a háborn előtt 200.000 szövetkezet volt nnntegy 120 millió taggal. Ez a világ legnagyobb gazdasági szervezete és sokkal nagyobb, sokkal hatalmasabb, mint a szociáldemokrataszakszervezetek, mert azokban sokkal kevesebb tag van, mint a szövetkezeti szervezetekben. évi márczius hó 2-án, szerdán. Tanulmányozva a szövetkezeti irodalmat, azt látom, a galíciai zsidóságban rendkívül nagy ellenszenv van a szövetkezetekkel szemben. Itt van egy nagyon alapos munka, dr. Max Rosenfeld munkája »Die polnische Jiidenfrage«, amely magában foglalja a zsidó-kérdés egész bibliográfiáját. Ez a könyv, miután foglalkozik azzal, hogy az agrár Lengyelországban a kereskedelem túltengett és a túltengő kereskedelem révén a lengyel zsidóság elárasztotta teljesen a merkantilpályákat és teljesen odatorlódott, ott iparkodik megélni, az egyik oldalon igy folytatja : Szerencsétlenségre a szövetkezeti eszme a lengyel és a rutén népesség körébe mind mélyebben hatolt ; az egyik oldalon a gazdasági önsegély diadalútja a lengyelek és rutének részéről, de más részről ez a zsidóság teljes tönkremenésével egyértelmű. Es Max Rosenfeld ebből levezeti azt, hogy minden eszközzel, minden módon küzdeni kell az ellen, hogy a szövetkezetek erősödjenek, sőt ellenkezőleg arra kell törekedni, hogy a szövetkezeteket minden módon tönkretegyék. T. Nemzetgyűlés ! Nem akarok itt hitelt adni annak, amit az egyik déli újság nemrég megirt, de megdöbbentett ez a híradás és várom a feleletet a túloldalról, a t. demokratapárt részéről, hogy tényleg megfelel-e ez a valóságnak. Mondom, nem akarom feltételezni, hogy igy áll a dolog és szeretném mielőbb megcáfolva hallani. A Virradat t. i. nemrég azt a hírt közölte, hogy az OMKE-ben, az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesületben dossziékat fektetnek fel a keresztény gazdasági intézmények és szövetkezeti központok ellen és ezekben a dossziékban iparkodnak összegyűjteni adatokat, hogy igy aztán egyenként, személyükben tehessék tönkre a keresztény gazdasági intézmények és szövetkezeti központok vezetőit. Akkor, t. Nemzetgyűlés, amikor a külföldi sajtóban panaszokat helyeznek el, hogy Magyarországon fajüldözés folyik, hogy a keresztény magyarság üldöz más fajokat, akkor itt már azzal állunk szemben, hogy hajszát iparkodnak szervezni épen a keresztények ellen. T. Nemzetgyűlés ! Sándor Pál és Szterényi József képviselő urak mindig meg szokták magukat különböztetni, hogy ők jóbarátai a szövetkezeteknek, különösen a falusi szövetkezeteknek, de azt mondják, hogy a szövetkezeti központok eljárását bírálják s azokat iparkodnak minél feketébb beállításban idehozni. Somogyi István : Isten őrizze meg a szövetkezeteket az ilyen barátságtól ! SchandI Károly : Nagyon természetes, hogy aki a központokat igyekszik tönkretenni, az egyúttal tönkreteszi a falusi szövetkezeteket ; ez olyan egyszerű, mint a kotlóstyuk és a csirkék meséje, hogy ha a kotlóstyukot agyonütik, akkor a csirkék is megdöglenek. Most már azt a szemrehányást teszik a szövetkezettel szemben, hogy monopóliumot élveznek, élveztek különösen a múlt esztendőben, a lemon-