Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-157

316 A Nemzetgyűlés 157. ülése 1921 Bródy Ernő az igazságügy- és belügyministerhez e tárgyban : »Néhány fejezet a budapesti lakásés létkérdés rejtelmeiből« ; K. Pethes László a belügyministerhez a királykérdés és a földbirtokreform tárgyalásának képviselői beszámolók alkalmával a járási főszolgabírók által való tilalmazása tárgyában ; Szalánczy József a kereskedelemügyi ministerhez az abaujvármegyei közigazgatási bizottság határozata ellen az aszalói váróterem és posta létesítése tárgyában, végül Kószó István a földművelésügyi és közélelmezésügyi ministerhez a búza és rozskorpa forgalmának szabaddá tétele és a korpaközpont megszüntetése tárgyában. Elnök : Az interpellációkra a rendes időben. %2 órakor fogunk áttérni. Következik az állami italmérési jövedékről szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Soron van? Vasadi Balogh György jegyző: Schandl Károly ! Schandl Károly : T. Nemzetgyűlés ! Örömmel üdvözlöm a szőnyegen lévő törvényjavaslatot, mint azon reformok egyikét, melyek a nemzeti megújhodás épületéhez hordják a téglát. Bartha Miklós szelleme jelenik meg előttem, mikor ezt a törvényjavaslatot tanulmányozom és tekintetem a rutén földre téved, ahonnan az a kazár had bevonult az országba, mely ép a szesz, a kocsmahitel utján tette tönkre falvainkat. (Ugy van ! ügy van! a jobboldalon.) Teljes elismeréssel kell adóznom Benkő Gábor t. képviselőtársamnak tegnapi beszédéért, melyben oly erős adatokkal és oly élethű tényekkel festette meg ezt a mozgalmat és bármennyire is olyan szinben állit otta be itt Ereky képviselő ur ezt a javaslatot, mintha az a bankokráciának lenne a termése. Hegedüs tisztelt minister urat e tekintetben meg kell védenem és igazolnom kell, hogy nem ő hozta ezt a reformot ide, hanem igenis a nemzeti megújhodás, a nemzeti közvélemény követelte az újjászületést, és mind a két kormányzópártnak követelése volt, hogy ugy az italmérés, mint a trafikengedélyek terén a nemzeti keresztény birtokállomány visszaállittassék. (Ugy van ! jobhfelől.) Utalnom kell arra, hogy a kazárföldön annak idején a zsidó fajnak az a része, amely különösen megrontója volt a mi nemzetünknek évtizedeken keresztül, ezekben a falvakban először a rutén népet tette tönkre a korcsmai adóssággal, szinte képtelenné tette arra, hogy magában megmozduljon s azután ment lejebb az ország többi részébe. A kocsmai adósság Magyarországon évtizedekkel előbb valósággal bankárjává tette a falunak a falusi szatócsot. (Ugy van! jobb felől.) Ez a bankár a korcsmai adósságok, az uzsorahitel révén a fél falunak birtokosává vált. Amikor Magyarországon a falusi földmivesnép eladósodása folytán az árverések a falvakban szinte mindennaposak voltak, azt tapasztaltuk, hogy egész házévi marczius hó 2-án, szerdán. sorok kerültek ezeknek az idegen kocsmárosoknak birtokába. Benkő Gábor: Egész falvak! Schandl Károly: S mig egyrészről a magyar faj kénytelen volt vándorbotot venni a kezébe és Amerikába kivándorolni, másrészről ugyanolyan mértékben folyt tovább a bevándorlás Galíciából és Oroszországból. (Ugy van!) A kivándorlás és bevándorlás szorosan összefügg ezzel a törvényjavaslattal, s ha mi ezen a téren most, amikor még lehetséges, amikor még nincs későn, nem teszünk valamit, akkor pár év múlva újból az lesz a helyzet, hogy ha Amerika megnyitja a maga kapuit, ismét meg fog indulni a kivándorlás. Le kell szögeznem azt, hogy a liberális kormányéra a háború előtt ezt az italmérési engedélyt is azok között az eszközök között tartogatta, amelyekkel főkorteseit és korteseit jutalmazta. (Ugy van!) Kezdődött ez fenn, a nagybankoknál, aztán ment lejebb a vicinális vasutakra, az italmérésekre, a trafikengedélyekre s végződött a kortesérdemek jutalmazása a vármegyei hajdúknál. Kerekes Mihály : A mandátum az Icig zsidó pincéjében volt ! Schandl Károly: A magyar alkotmányosság utóbbi évtizedeiben a nép véleménye szabadon egyáltalában nem nyilatkozott meg, hanem a választások legtöbbjében, a kerületek legnagyobb részében megnyilatkozott a pálinka. Épen azért az italmérések nagy része ma is nem keresztény, nem magyar kézen van, hanem idegen kézen. (Ugy van !) Ezért csodálom, hogy Ereky Károly képviselő ur azzal jön ide, hogy mi e javaslattal utat nyitunk az idegen befolyásnak, a bankokráciának. Ellenkezőleg, ez a javaslat arra szolgál, hogy revideáltassanak az összes italmérések . . . Benkő Gábor : Főleg, ha a módosításokat elfogadják ! Schandl Károly : . . . hogy igy aztán a nemzeti és szociális szempontból legmegbízhatóbb és légárra valóbb kezekbe jussanak. Nagyon természetes, hogy a Nemzetgyűléstől és közvetve a nemzettől függ az, hogy olyan kormányok, olyan ministerek legyenek, akik ezen engedélyek kezelésénél ezt az intenciót tiszteletben is fogják tartani. Én meg vagyok arról győződve, hogy a pénzügyrninister urban megvan a szociális érzék, megvan a nemzeti eszme iránti lángoló szeretet, úgyhogy át fogja látni, érezni fogja azt az intenciót, amely az egész Nemzetgyűlést vezeti, s eleget téve ennek á szándéknak, az italmérések reviziójánál a nemzeti és szociális szempontot fogja irányadóul venni. A nemzeti megújhodás követelménye, hogy ezen a téren is visszaszereztessék a magyar faj birtokállománya. Én ellenkezőleg azt tartom hibának, hogy szinte másfél év múlt már el s még mindig csak ma hozzuk ezt a törvényjavaslatot ide a parlament elé s csak most iktatjuk törvénybe ; kérdés, vájjon ennek végrehajtásánál is nem fogunk-e olyan késedelmet látni, mint amilyent,