Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.
Ülésnapok - 1920-156
306 A Nemzetgyűlés 156. ülése 1921. évi márczius hó 1-én, kedden. romlásához és a belső rend felfordulásához külön számításokat fűznek. Héjj Imre : Arról a túlsó oldalról nem kell megvédeni a sajtószabadságot. Milotay István : De, t. Nemzetgyűlés, amikor ezt a módot konstatálom, egyúttal nagy sajnálattal kell megemlítenem, hogy tudomásom szerint a kormány részérői e tárgyalások iránt, amelyek itt a munkaadók és munkások között hetek óta folynak, nem jelentkezett az az érdeklődés, ami a kormányzat részéről ebben a helyzetben elemi kötelességnek kellett volna lennie. Mert, t. Nemzetgyűlés, sohasem volt nagyobb szükség arra, mint most, hogy az ilyen vitákban, ahol osztályok közötti ellentétek forognák szóban és ahol a bérszabályozáson anyagi érdekeken kivül természetszerűleg előtérbe kerülhetnek ellentétes politikai tendenciák is, az ily összeütközéseknél a kormányzat, mint objektív biró lépjen közbe ós a maga részéről mindent tegyen meg az ellentétes álláspontok áthidalására és kiegyenlítésére, annak a közös célnak érdekében, amely felül áll az egyes felek érdekén, és amely mindnyájunknak, az állami kormányzatnak is, érdeke. Drozdy Győző: Èz az igazság, nem pedig a Csizmadia lapja! Milotay István : Sajnálom, hogy az érdeklődés a kormányzat részéről kezdettől fogva nem volt meg és ugyanúgy sajnálom azt is, hogy a kormányzat azokkal a kívánságokkal szemben, amelyek a munkaadók részéről oly irányban jelentkeztek, hogy a munkásságnak az úgyszólván hiábavaló béremelések helyett, amelyek a mai viszonyok között, ugyebár, szinte semmit sem jelentenek és amelyekkel nem tudják leküzdeni a megélhetés nehézségeit, a kormány az élelmezés, az ellátás terén nyújtson olyan kedvezményeket, amilyenekben részesiti nemcsak a közalkalmazottakat, hanem pl. más fontos közüzemeknek, mint a bányáknak munkásait is. (Zaj és ellenmondások a jobboldalon.) Nem arról van itt szó, t. Nemzetgyűlés, hogy a kormányzat állami pénzen nyújtson ilyen kedvezményt az állam rovására munkásainak... (Felkiáltások jobbfelöl: A gazdák terhére!) Gaal Gaszton : Aki nem dolgozik, ne is egyék ! Ereky Károly: A gyarmatról kell behozni! Milotay István: ...hanem arról van szó, hogy a munkaadók szindikátusa késznek nyilatkozott a maga költségére, a maga rezsijére beszerzési csoportot felállítani, hogy ennek segítségével és közvetítésével a nagyban való ellátásnak ugyanazt az előnyét juttathassák a munkásságnak, mint amit nyújtanak a bányamunkásoknak a bányavállalkozók és tulajdonosok. (Egy hang jobbról: Állami szubvencióval?) Imformációim szerint az ő ilyirányu előterjesztéseik a megelőző közélelmezésügyi minister urnái meghallgatásra nem találtak, illetve választ az előterjesztésre nem kaptak, ugy hogy ezirányu lépésüket a jelenlegi közélelmezésügyi minister urnái már meg sem ismételték. Usetty Ferenc: Eosszul tették! Milotay István: Nem akarok sokáig inmorálni ennél a kérdésnél. Nem akarom ismételten hangoztatni, hogy a jelenlegi viszonyok között milyen érdekek fűződnek ahhoz, hogy olyan üzemeknél, amilyenek pl. az újságokat előállító vállalatok is, a termelés folyamatossága meg ne zavartassék és hogy az minden körülmények között, minden lehető kormányzati eszközzel biztosítva legyen. Hiszen, t. Nemzetgyűlés, ha elismerjük azt, hogy igen fontos közüzemek, mint pl. akár a vasút, akár a bánya, akár a közvilágítás üzemei oly természetűek, amelyek a kormányzat részéről fokozottabb figyelmet és gondoskodást igényelnek és amelyek épen a hozzájuk fűződő nagy érdekeknél fogva azt igénylik, hogy üzemképességük állandósága meg ne zavartassék, azt hiszem, ahhoz, hogy a sajtó terén ugyancsak biztosíttassák az üzemeknek ez az állandósága és folytonossága, hogy elő ne álljon olyan helyzet, mint a mostani, nem kisebb állami kormányzati és nemzeti érdekek fűződnek, mint bármely más ilyen üzemág terén e tekintetben. (Mozgás.) Én tehát, t. Nemzetgyűlés, szeretném, ha a kormány egyrészt a kivételes tekinteteket, másrészt pedig az országnak kivételes helyzetét honorálva, gondoskodnék olyan kivételes intézkedésekről, amelyek kizárják hasonló mozgalmaknak, hasonló üzemszüneteléseknek megismétlődését (Helyeslés.) és amelyek ezentúl biztosítják a napisajtónak megjelenését és ezzel biztosítják annak a fontos érdeknek kiszolgálását, ami a sajtó megjelenéséhez fűződik. A mai viszonyok között, amikor azt látjuk, t. Nemzetgyűlés, hogy bizonyos erők, amelyek Magyarországot egyszer már a forradalom útjára lökték . . . Csernus Mihály: Titokban most is azok dolgoznak. Milotay István : . . . amelyek egyszer már itt a gazdasági, politikai és társadalmi rendet teljesen felforgatták, most újból felütik a fejüket, amikor azt látjuk, t. Nemzetgyűlés, hogy Bécsben egy hatalmas napilap indul meg, élén azokkal a jelszavakkal, amelyek az októberi forradalmat az ország nyakára hozták és élén azokkal a politikusokkal, akik annak idején aktiv vezérszerepet játszottak ennek a forradalomnak előkészítésében ós megvalósitásában, amikor azt látjuk, hogy idebent is oly irányú politikai szervezkedések folynak, (Ugy van! Ugy van!) amelyek — egyrészt a vezető személyeket tekintve, másrészt pedig azokat a tendenciákat, amelyek a szervezkedések mögött meghúzódnak — ugyanarra a közös célra törnek: akkor, t. Nemzetgyűlés, a kormányzatnak és a nemzetgyűlésnek is kötelessége, hogy fokozott figyelemmel kisérje ezeket a jelenségeket, és hogy, ami-