Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.
Ülésnapok - 1920-156
A Nemzetgyűlés 156. ülése 192: gyalni a most napirenden lévő törvényjavaslatot, azonkívül számos mentelmi ügy van, továbbá ki van tűzve napirendre az inditványok és interpellációk előterjesztése; tehát meglepetésről nem lehet sző. Fel fogom tenni a kérdést, méltóztatnak-e az én napirendi indítványomat elfogadni, szemben Rassay képviselő ur módosított napirendi indítványával, igen vagy nem ? Ha az enyémet méltóztatnak elfogadni, akkor elesik Rassay képviselő nr napirendi indítványa. Méltóztatnak az én napirendi javaslatomat elfogadni, szemben ítassay képviselő ur módosított napirendi javaslatával, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat, akik az én napirendi javaslatomat elfogadják, méltóztassanak felkelni. (Megtörténik.) Többség. A többség tehát az én napirendi javaslatomat fogadta el s igy Eassay képviselő urnák napirendi javaslata elesik. Az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Méltóztassanak helyeiket elfoglalni. Az ülést újból megnyitom. Szólásra következik Milotay István képviselő ur, aki sürgős interpellációját fogja előterjeszteni. Milotay István : T. Nemzetgyűlés ! Méltóztatnak tudni, hogy a budapesti nyomdászok és betűszedők szakszervezete a tegnapi napon az általános sztrájkot proklamálta annak a bérmozgalomnak nyomán, amely pár héttel ezelőtt kezdődött és azoknak a tárgyalásoknak eredményeképen, amelyek ugyancsak pár hét óta folynak közöttük és a munkaadók között. Ennek az általános sztrájknak eredményeképen tegnap óta valamennyi budapesti napilap kénytelen volt megjelenését beszüntetni, a kormány pedig kénytelen volt rendkívüli eszközökhöz nyúlni, hogy az országnak hírszolgálattal való ellátását és a közvéleménynek tájékoztatását legalább egyetlen sajtóorgánum utján — annyira, amennyire — lehetségessé tegye. Ez a sztrájk nemcsak igen fontos közgazdasági érdekeket érint, nemcsak egy osztálynak szociális igényeit és szociális helyzetét érinti, hanem mélyen érinti azokat a nagy politikai, kormányzati és állami érdekeket, amelyek a t. Nemzetgyűlésnek kormányzatnak fokozott gondosságát és figyelmét igénylik oly rendkívül nehéz helyzetben, amilyenben ma a magyar állam és magyar kormányzat van. Nem akarok itt részletesebben kitérni arra, hogy közgazdasági szempontból mit jelent ez a sztrájk, mit jelentenek következményei az ujságvállalkozás szempontjából, nem akarom itt felsorolni azokat a nehézségeket, amelyekkel a magyar ujságvállalatoknak már hosszabb idő óta küzdeniök kell, hogy magukat fentarthassák ós hogy kielégíthessék a hírszolgálatnak és NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1920—1921. — VIII. KÖTET. évi márczius hó 1-én, hedden. 305 a közvélemény tájékoztatásának azt a szükségletét, amely velük szemben a közvélemény részéről fennáll. Mindenki tudja, hogy az ország szétdarabolása következtében a nyomdaüzemben, tehát az ujságvállalkozás terén is óriási mértékben megnövekedtek azok az anyagi és termelési nehézségek, amelyek igen nagy akadályokat állítanak az ujságválialatok utján. Hogy egyebet ne említsek, mindenki tudja, hogy a papirosárak óriási emelkedése milyen mértéket öltött az utolsó időkben és hogy ennek következtében a lapvállalatok milyen terheket kénytelenek áthárítani az olvasóközönségre. Heteken keresztül az egyéb termelési költségek megnövekedése is igen kritikus helyzetbe sodorta a magyar ujságválialatok nagy részét, amelyek csak igen nagy áldozatok árán tudják magukat fentartani, hogy fentarthassák annak a sok ezer ekzisztenciának megélhetését is, akiknek sorsa ezeknek a vállalatoknak sorsához kapcsolódik, (Ugy van! jobbfelöl.) Arra a helyzetre, amelyben ma maga az ujságvállalkozás kínlódik, nem akarok részletesebben kitérni és nem akarom a sztrájk ilyen irányú hatásait részletesebben ecseteim. Én utalni akarok ennek a sztrájknak következményeire kettős irányban. Mindkettő politikai és nemzeti jelentőségű. Kétségbevonhatatlan ugyanis, — mindnyájunk előtt nyilvánvaló — hogy ennek a sztrájknak befelé is, kifelé is az ország politikai helyzete szempontjából igen nagy jelentősége és mély hatása kell hogy legyen. Befelé megvan borzasztóan nagy következménye, hogy a szószoros értelmében elnémítja a közvéleményt, illuzóriussá teszi a sajtószabadságot, (Mozgás és zaj bal felől.) hogy tájékozatlanságra ítéli az országot olyan helyzetben, amikor igen nagy érdekek fűződnek ahhoz, hogy a közvéleménynek ez a napi tájékoztatása a kormányzó politikai pártok és egyéb politikai tényezők részéről folyamatos legyen és folyamatosságában meg ne szakittassék, meg ne bénittassék. De ezen túlmenően, t. Nemzetgyűlés, ennek a sztrájknak a közkormányzat érdekei szempontjából is nagy jelentősége van, mert ugyancsak nyilvánvaló, hogy a modern életviszonyok közt sajtó nélkül kormányozni úgyszólván lehetetlenség, hiszen a sajtó közvetíti az érintkezést a közvélemény és a kormány között és hozza létre a kölcsönösségnek azt az intenzivitását, amely nélkül egészséges kormányzati szellem és egészséges politika megvalósítása úgyszólván lehetetlenség. De ezentúl ennek a sztrájknak megvannak egyéb irányban is a maga igen súlyos következményei. Hogy egyebet ne említsek, a közvéleménynek ez a tájékozatlansága a mai viszonyok közt tápot ad különösen olyan alaptalan híreszteléseknek, lehetőséget ad olyan rémhírek keletkezésének, amelyek a közvéleménynek különben is felizgatott és ideges lelkületét még inkább nyugtalanítják és megzavarják, és azt a 39
