Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.
Ülésnapok - 1920-148
âo A Nemzetgyűlés 148. i'úése 1921. veszélyezteti és elmerül az üzletekben. Bebizonyítottam azt, bogy a jótékony egyesületek közül a Nyukoszt és a Hadviseltek Országos Szövetségéi a Move az ő hatalmánál fogva elnyomja ; bebizonyítottam azt, hogy a saját tagjaival szemben parancsadást gyakorol ; hogy tilalmat állit fel ; hogy igazoltat ; hogy kémekkel ellenőriztet, és hogy fogadalmat követel. Azt is mondottam, hogy engedelmességi fogadalom, titkos kémrendszer, sok pénz : ez olyan hatalom, ami a Move befolyását oly nagyra tudja növelni, hogy a kormány • majd annak idején nem fog tudni vele megbirkózni. Akkor az én felszólalásomra az akkori igen tisztelt honvédelmi minister ur — hogy ugy mondjam — kitérő választ adott. A Nemzetgyűlés pedig nem tudott elég objektiv lenni ebben a kérdésben és nagyjában az interpellációmat akként bírálta el, hogy az tulajdonképen egy személyi támadás volt a Move elnöke, Gömbös Gyula ellen. Én már akkor hangoztattam, hogy ha én valakit egy intézmény éléről el akarok távolittatni, akkor nem vagyok képes az érveimet felhozni anélkül, hogy őt személyében is ne aposztrofáljam. Ez azonban nem jelenti azt, hogy én akkor, vagy talán ma az ő becsületében gázolok ; sőt ellenkezőleg, akkor is kijelentettem, s ma is kijelentem, hogy azt érinteni nem szándékozom. Az akkori honvédelmi minister ur az interpelláció következtében tulajdonkép semmit sem csinált. Az alapszabályok egészen az ő bukásáig változatlanul maradtak és Sréter honvédelmi minister ur az alapszabályok módosítását csak akkor irta alá, mikor már lemondott minister volt és utódja.- Belitska Sándor minister ki volt nevezve. Az engedelmességi kötelesség változatlanul fenmaradt, a kémrendszer változatlanul fenmaradt és az üzletek is változatlanul megmaradtak a Move-nál. Mivel ez a helyzet fennállott, azért vagyok kénytelen most újból interpellálni. A jelenlegi honvédelmi minister ur mindjárt hivatalbalépése után egy rendeletet adott ki, amelyben elrendelte, hogy a tényleges tisítek a Move-ból lépjenek ki. (Halljuk! Halljuk.' halfelöl. Elnök csenget.) A honvédelmi minister ur ezt az intézkedését azzal indokolta, hogy ez a trianoni békeszerződés folytán szükséges. Kikerestem a békeszerződés idevonatkozó pontját és a IV. fejezet 112. cikkében ezt a mondatot találtam (olvassa): »A sport- és egyéb egyesületek katonai kérdésekkel nem foglalkozhatnak.« Ha az igen t. minister ur valóban ezért rendelte el, hogy a Move-ból a tényleges tisztek kilépjenek, akkor én ezt örömmel fogadom, annak ellenére, hogy a békeszerződést meg nem szavaztam s annak a végrehajtásánál is minden egyes esetben tiltakozni fogok. Ellenben ennek a dolognak más oldala van. Mert a hadsereg fegyelmére lesz az kiévi február hő 19-én, szombaton. számithatatlan előnnyel, ha a minister urnák ezt a rendeletét végrehajtják. Sajnos, a Move kötelékében másképen magyarázzák a minister ur intézkedését és talán innen ered az, hogy a »Somogyi Újság« január 27-én megjelent száma vezércikkben támadja a honvédelmi minister urat amiatt, mert a Move-ból a tényleges tiszteknek ki kell lépniök és azt mondja (olvassa) : »A Move-ra teszi œzét a hadügy minister ur, aki valamikor Szegeden ennek köszönhette állását. (Derültség jobbfelöl.) Mi nem tudjuk, milyen célok vezették, ezt csak sejteni lehet, — valószínűleg nagy része van rendelete kiadásában nem annyira a trianoni békének, mint Lukachichnak és Szilágyinak, Gömbös, a Move elnöke két ádáz ellenségének, akiknek nem igen fér a fejébe, miképen lehessen egy szerv az országban, amely az ország megmentését csak ugy tudja elképzelni, ha minden társadalmi rendű összefog és amelynek kebelében az altiszt és tiszt találkozhatik.« Arra nézve, hogy ezt a Move miként értelmezi, a mai interpellációmban bőséges választ fog kapni a t. Nemzetgyűlés. (Halljuk ! Halljuk ! balfelöl.) Én azonban a t. honvédelmi minister urnák ezt a rendeletét végrehajtva nem látom. Én azt látom most is, hogy Mo ve-jelvény eket hordanak egyenruhába öltözött, egyenruhában járó tisztek ; azt látom, hogy a tényleges tisztek kilépése ellenére a tisztujitások a Move különböző főosztályában nem lettek végrehajtva; ón azt látom, hogy aktiv tisztek ma is a Move alkalmazásában állanak; én azt látom, hogy aktiv legénység Move-szolgálatot, sőt munkásszolgálatot teljesít; én azt látom, hogy katonai őrség őrzi a Move helyiségét, amelyet a szabadkőművesektől bolseviki mintára foglalt el ; (Derültség jobbfelöl.) én azt látom, hogy a Mo vénák befolyása van a katonai büntető igazságszolgáltatás menetére, és azt látom, hogy a Move-nak befolyása van a mai katonai becsületügyi eljárás menetére is. Továbbá látom azt is, hogy a hadsereg katonai szaklapját ma is a Move szerkeszti. Mindebből azt következtetem, hogy a honvédelmi minister urnák az egyébként üdvös rendelete végrehajtva nincs. Ebből kifolyólag a honvédelmi minister úrhoz a következő interpellációt intézzem. (Olvassa): »Hajlandó-e az igen tisztelt honvédelmi minister ur intézkedni, hogy a tényleges tiszteknek a »Magyar Országos Véderő Egyesület« bői való kilépésére vonatkozó rendelet valóban végrehajtassék, hogy az odavezényelt tisztek, munkás-legénység és katonai őrség bevonultassák ; az egyenruha viselése a Move alkalmazásában betiltassák, és általában a Move és a hadsereg között mindennemű kapcsolat megszüntettessék?« Interpellációmnak második része a belügyminister úrhoz van irányítva, s ezt elmondom