Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-155

262 A Nemzetgyűlés 155. ülése 1921. évi február hó 28-án, hétfőn. viselő annak, hogy vannak és lesznek a folyamodók között olyanok, akik azokhoz tartoznak, akiknek fajtestvérei kongresszusokon előre kigondolt és megbeszélt, jegyzőkönyvekbe foglalt határozatok szerint törekednek a destrukcióra; ha tudatában lesz annak, — amit épen tegnap olvastam egyik napilapunkban — hogy a bázeli cionista kongresszus jegyzőkönyvei szerint kifejezetten kiemelték a nem zsidó emberiségnek azt a tulajdonságát, amely a zsidók céljai érdekében kihasználható és megállapították, hogy a nem zsidó faj az alkohol BS ÍL korai bűnözés következtében terhelt, s hogy ezeket a hibákat ki kell használni, hogy előre kiadták a jelszót, hogy ipari és gazdasági téren mélyen alá fogják aknázni a keresztény társadalmat, rendetlenségre, törvénytelen sztrájkokra és iszákosságra szoktatják a nem zsidó tömegeket, szóval, ha nem fogják szem elől téveszteni ezek a tisztviselők, hogy vannak fajták, amelyeknek veleszületett tulajdonságai kivánatossá teszik, hogy az italmérési jog gyakorlásában való részvételük, vagy onnan való távoltartásuk olyan viszonyban álljon egymással, mint a kivétel a szabállyal, akkor, igen tisztelt Nemzetgyűlés, ez a törvényjavaslat, mint törvény, igen kevéssé fogja szolgálni azt a célt, amelyet én inditványom megokolásánál szemem előtt tartottam. De most is hangsúlyozom, mint ahogyan hangsúlyoztam inditványom benyújtásakor, hogy én nem valamely faj elleni gyűlöletből terjesztettem elő indítványomat, és most sem fajgyűlöletből hivom fel arra ismételten a tisztelt Nemzetgyűlés figyelmét és fejezem ki azt az óhajtásomat, hogy a törvényhozás intenciójának ismertetésében szerepeljenek ezek a momentumok is, hanem tisztán abból a meggyőződésből, hogy ha már a törvényben nem lehet mindent kifejezni, legalább a törvényhozás szándéka kell, hogy közismerten olyan legyen, hogy a gazdaságilag gyöngét, de erkölcsileg megbizhatót a gazdaságilag kevésbbé rászorulttal és erkölcsileg kevésbbé megbízhatóval szemben védelmezze. A részleteknél természetesen lesznek nekem is kivánságaim és módosításaim, mint pl. az, hogy az italmérési engedély elvonandó legyen necsak akkor, ha az engedélyes mást harmadik esetben részegített le, hanem ismétlődés esetén mindjárt már másodízben, vagy hogy el legyen vonható az engedély attól is, aki a bortörvény 42. §-ának 1. és 2. pontjaiban szabályozott kihágásokat első Ízben követi el, vagyis, aki hamisitott bort vagy törköly-bort forgalombahozatal céljából megvesz, mert hiszen az már egyenesen abból a célból szerzi meg az ilyen bort, hogy árusítsa, továbbá el legyen az engedély vonható attól is mindjárt első ízben, aki borseprőt a benne levő,bor kipréselése után forgalomba hoz, vagy bármiként megszerez. Annak idején majd a részletes tárgyalás során indítványozni fogom azt is, hogy ezek a korlátozások, amelyeket a törvény statuál, a revízió jogának gyakorlásával együtt kiterjesztessenek a nagyban kereskedő egyénekre is, t. i. a fogyasztási és italmérési jogok bérlőire is, és ezek révén az ő kiméréseikbe beállított egyénekre is, mert ha ezek a korlátozások nem terjesztetnének ki, akkor igen könnyen ki lehetne játszani a törvényhozás szándékát. Már most, t. Nemzetgyűlés, mivel az én inditványom összekapcsoltatott ezzel a törvényjavaslattal és én indítványomban nemcsak az italmérési jogok revízióját kivántam, hanem egyéb állami engedélyezéstől függő jogosítványokra is kiterjeszkedtem, legyen szabad a t. Nemzetgyűlés figyelmét felhívnom arra, hogy indítványomnak ezen többi részei még szintén aktuálisak. Tisztelt képviselőtársaim bizonyára többször olvastak már az iparengedélyek és a traíikengedélyek revíziójáról szóló értesítéseket, olvasták, hogy készül az ipartörvény revíziója, hogy folyamatban van ez ós az, mindezek ellenére azonban az én kivánságaim még mindig aktuálisak. Épen a Nemzeti Újság egyik legutóbbi számában olvastam egy hírt arra vonatkozólag, hogy a trafikengedélyek revíziója is folyamatban van, de mint ebből a tudósitásból is megállapítható, roppant lassan halad előre. Már pedig ezen a téren, t. Nemzetgyűlés, valóban kiáltó ellentétek vannak s amikor ezeket szóvá teszem, megint hangsúlyoznom kell, hogy ne méltóztassék azt gondolni, mintha bármiféle rosszindulat beszélne belőlem. Ezeket az ellentéteket kizárólag azért említem, hogy meggyőzzem a t. Nemzetgyűlést arról, hogy indítványomnak ez a része még ma is aktuális és hogy az illetékes körök figyelmét felhívjam arra, hogy ebben a tekintetben menynyire sürgősen kellene intézkedni. Legyen szabad példaképen — a Hazánk című lap közlése nyomán, amely adatait a Debrecenben megjelenő Uj Magyarország című lapból vette — a tisztelt Nemzetgyűlés elé tárnom néhány adatot, amelyek világot vetnek a trafikengedélyeknek és trafik jogoknak Debrecenben és általában Hajdú vármegyében való mikénti megoszlására. (Halljuk ! Halljuk !) Ezen közlemény szerint Debrecenben 181 trafikos közül 71 a zsidó, Alsó-Józsán 1 magyar és 2 zsidó, Felső-Józsán a trafikotok közül 2 magyar és 3 zsidó, Balmazújvároson 13 a magyar és 13 a zsidó, Sámsonban 3 magyar és 9 zsidó trafikos van, Hajdúböszörményben 20 magyar és 35 zsidó, Nánáson 3 magyar és