Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-155

A Nemzetgyűlés 155. ülése 192. 8 zsidó, Dorogon 6 magyar és 6 zsidó, Hadházon 4 magyar és 16 zsidó, Tégláson 4 zsidó, Hajdúszoboszlón 15 magyar és 20 zsidó, Püspökladányban 10 magyar és 18 zsidó, Nádudvaron 2 magyar és 15 zsidó, Kábán és Földesen 4—4 magyar és 9—9 zsidó, Szováton 1 magyar és 8 zsidó, Tetétlenen 1 magyar és 3 zsidó, ngy hogy végeredményben Hajdú vármegyében 468 trafikos közül csak 204 a keresztény és zsidó 264. A lap megjegyzi még, hogy körülbelül ugyanez a helyzet a pattkjajogok és a kocsniaengedélyek tekintetében is. Kovács Emil : Hát még ha Budapestre jönne ! Haller József : T. Nemzetgyűlés ! Méltóztassék elhinni, hogy a frontról hazajött embereket és a háborúban családfentartójukat elvesztett özvegyeket, árvákat és egyéb családtagokat legkevésbé sem hangolja a társadalmi szolidaritás, az összetartás, a nyugalom és a megbékélés irányába ezeknek az állapotoknak szemlélete. (Igaz ! Ugy van !) Én azért azt tartanám, hogy ne csak elfogadni méltóztassék inditványomat, hanem méltóztassék az illetékes tényezőket arra is felkérni, hogy ezeket az intézkedéseket és ezeket a revíziókat lehetőleg siettessék. Az iparengedélyek és az ipartörvény revíziójával kapcsolatban, mikor inditványomat megokoltam, abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy hivatkozhattam az akkori ministerelnök ur bemutatkozó beszédére, amelyben ő kilátásba helyezte, hogy az iparengedélyek képesítéshez kötéséről novelláris utón fog intézkedni. Azóta igen hosszú idő telt el és méltóztatik látni, hogy most a főváros is még mindig csak felterjesztéssel fordul a kormányhoz az ipartörvény reviziója érdekében és a Keresztény Iparosok Országos Szövetsége is éppen ennek a hónapnak 6-ik napján eléggé szenvedélyes vita után még csak ott tart, hogy sürgeti ezt a revíziót. (Mozgás a középen.) így állunk a többi kérdésekben is. Tudatában vagyok annak, hogy ezek ellen a szempontok ellen, amelyeket én indítványommal kapcsolatban kiemeltem, fel lehet vonultatni az egyenlőség jelszavát és a liberális ideológia egész tárházát. Én azonban nem habozom annak a véleményemnek kifejezést adni, hogy az egyenlőséget nem akkor szolgáljuk, ha a nem egyenlőket egyenlően támogatjuk, (Ugy van] Ugy van] a középen.) hanem akkor, ha a gyengébbet arra a szinvonalra helyezzük, hogy az erős mellett állhasson (Helyeslés a középen.) és ha valakinek alkalom van állami támogatást adni, akkor ugy fogjuk szolgálni az egyenlőséget, ha ezt a támogatást nem annak adjuk, aki más úgyis egy fejhosszal előbbre van... Usetty Ferenc : Orrhosszal ! 1. évi február hó 28-án, hétfőn. 263 Haller József: ... hanem annak, aki az erős után következik, mint gyenge. (Helyeslés a középen.) Én azt tartom, hogy nekünk azokat az exiszteneiákat kell az egyenlőség nevében segítenünk, akik még nem eléggé edzettek, nem eléggé gyakorlottak a gazdasági harcban azokkal szemben, akik évszázadokon át, generációkon át örökölve kaptak már olyan tulajdonságokat őseiktől és élnek ma olyan viszonyok között, amelyek a gazdasági harcban őket feltétlenül előnyben részesitik. Ami pedig a liberális ideológia jelszavait illeti : egyenlőség, felebaráti szeretet, az erők szabad kifejtése, a szabad verseny stb., én ezekre a jelszavakra kijelenthetem, hogy nemcsak én, hanem képviselőtársaimnak jó nagy része sem engedheti magát ezekkel a jelszavakkal megtéveszteni, mert mi elvi alapon álló ellentétben vagyunk ezzel az ideológiával. Ha ugyanis a liberalizmus lényege a szélső individualizmus, akkor a mi programmunk szocializmus. Ha ott az erők szabad kifejtése és az egyénnek minden áron való érvényesülése, az önzés és az egyéni érdeknek árkon-bokron keresztül hajszolása az ur és a megengedett, mi viszont azt tartjuk, hogy az egyéni önzés és az egyén kíméletlen érvénj^esülése helyett ur legyen és követendő legyen az igazság, a felebaráti szeretet, az egyéni érdek összeegyeztetése és harmóniába hozása a társadalomnak és a köznek érdekeivel (Ugy van ! Ugy van! a középen.) és az egyedül álló egyén jólétének emelése helyett a nagy sokaság általános jóléti fokának emelése. (Helyeslés és taps a középen.) Általában az egyenlőség és a szabad erőkifejtés helyett mi azt kívánjuk, hogy itt ur legyen az a princípium, amely a szolidaritást állítja előtérbe, mert szolidaritásra van szükségünk az erők szabad kifejtése helyett, ha szociális békét akarunk, már pedig mi akarunk szociális békét. Ennek a szociális békének létrehozására azonban határozottan káros a liberális ideológia, amely azt mondja, hogy fő az egyén minden kimélet nélküli érvényesülése, önzése, és akkor az erők legteljesebb szabad kifejtése majd fog egyensúlyt magával hozni. Mi, ellenkezőleg, azt hisszük, hogy az egyéni képességek, az egyéni erők mindenre való tekintet nélküli kifejtése okvetlenül azzal fog járni, hogy az erős szemben állván a gyengével, teljes erőkifejtése a gyengének rovására megy, a gyengének elnyomására és pusztulására vezet. Kovács Emil : Ököljog ! Haller József : Már pedig ne méltóztassék megfeledkezni arról, hogy az emberi társadalom nagy sokasága gyengékből áll és