Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-155

A Nemzetgyűlés 155. ülése 1921 összejött testületnek tartom, mint a község elöljáróságát, a község jegyzőjét és biráját. Mintán nekem ez a meggyőződésem és miután azt akarom, hogy többen határozhassák meg a községben, hogy kell-e korcsmát nyitni, vagy valamely korcsmát be kell-e szüntetni és hogy kinek adható meg az italmérési engedély, habár azt gondolom, hogy ez ellen kifogás fog emeltetni azért, mert a képviselőtestület határozata megfelebbezhető és igy tovább, én ennek dacára is ezt a községi képviselőtestület kezébe tenném le, mert nem olyan égetően szükséges az, hogy egy hónappal előbb vagy utóbb nyittassák meg valamely korcsma vagy zárjanak be valamely korcsmát. Sokkal fontosabb az, hogy a határozatok a nép érdekében hozassanak. Én is azt mondom, amit az előadó ur mondott, hogy minél rövidebb idő alatt törvénnyé kell emelni ezt a javaslatot, s azért fogom én is rövidre a beszédemet, kiragadva azokat a pontokat, amelyeket indokolni fogok a részletes tárgyalásnál, hogy minél hamarabb sor kerüljön azoknak a törvényjavaslatoknak tárgyalására, amelyek közül egyiket-másikat el is fogadok, nagy részét azonban — amint most látom — nem leszek abban a helyzetben, hogy elfogadhassam. Az italmérési jövedékről szóló, most tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául pártom nevében is, amelyhez tartozni szerencsém van, elfogadom. (Helyeslés balfelől.) Elnök : Szólásra következik f Forgács Miklós jegyző : Hall er József ! Haller József ; T. Nemzetgyűlés ! A törvényjavaslatot, mint amely részben azokat az intézkedéseket tartalmazza, amelyeket inditványommal kapcsolatban sürgettem, örömmel üdvözlöm. Usetty Ferenc : Kár, hogy eddig kellett vele várni ! Haller József : Üdvözlöm különösen azokat a rendelkezéseket, amelyekkel a törvényjavaslat a bizottság jelentése szerint szolgálni kivan ja, hogy (olvassa) : „az italmérési üzletek az állam- és társadalomellenes tanok terjesztésének melegágyai a jövőben ne lehessenek, hogy a törvényes intézkedések tiszteletben tartassanak, az engedélyeket üzérkedésre ós kisebb exisztenciák kizsákmányolására fel ne használják", továbbá, hogy ezek az italmérési engedélyek egy kézben összehalmozhatók ne legyenek, és hogy a revizió során az italmérési engedélyeknek a jövőben való kiosztásánál elsősorban azok az exisztenciák jöjjenek tekintetbe, akiket inditványom megindokolásában mint rászorultakat és keresztény, erkölcsi és nemzeti szempontból megbízhatókat jelöltem meg. . évi február hó 28-án, hétfőn. 261 Igaz azonban az, hogy ha valahol, akkor ennél a javaslatnál bizonyára minden attól fog függni, hogy hogyan hajtják végre a törvényt. Mert ha lehet jó törvényt sehogysem, vagy rosszul végrehajtani, az is igaz, hogy egy kevésbbé jó törvényt lehet a végrehajtás során törvényértelmezéssel a gyakorlatban javitani és pótolni. így pl. ennél a törvényjavaslatnál, annak leendő végrehajtásánál nagyon is sok fog attól függni, hogy az illető közegek csakugyan át lesznek-e hatva attól a tudattól, amelyet a bizottsági jelentés is kiemel, hogy t. i. (olvassa) : »az italmérési jog gyakorlása olyan üzlet, amely embertársaink egészségügyi, vagyoni, gazciasa gi és erkölcsi érdekét könnyen veszélyezteti, s amely épen ezért az üzleti tisztesség és becsület fokozott mértékben való érvényesülését kivánja meg és pedig mindenkitől, aki ezzel foglalkozik«, vagy pedig csak a papiroslegitimációt fogja nézni és ha a papiroson meglesz a megbízhatósági bizonyítvány, ez elegendő alap lesz neki arra, hog3

r az illető egyént az italmórési jog elnyerésére javasolja. Sok függ a konkrét esetben attól, hogy a javasló közigazgatási tisztviselő nem fogja-e szem elől téveszteni azokat a tapasztalatokat és azt a majdnem általános köztudatot, hogy ebben a tekintetben az ország lakosságának egy bizonyos faja, a galieiaiak, kazárok és általában a par excellence kereskedőfajta bizonyos inkarnált, veleszületett tulajdonságokkal terhelten jelentkezik, és nem fog-e megfeledkezni arról, hogy a törvény 3. §-ának 2. pontja is csak ugy lesz a törvényhozás intencióinak megfelelően végrehajtva, ha nem ugy fogja magyarázni a törvényt a végrehajtó tisztviselő, hogy az e szakaszban körülirt tények közé nem fogja sorolni pl. azt, hogy a folyamodó egy olyan társadalmi réteghez tartozik, vagy ő maga is olyan, aki bejött, besompolygott ide az ország határán át minden nélkül, hogy olyan fajhoz tartozik, amelynek tagjai a legsűrűbben szerepelnek az ezen paragrafusban az italmérés területéről kizárni szándékolt bűntettesek statisztikájában, t. i. az orgazdaság és az uzsora elkövetői között, továbbá az állam- és társadalomellenes tanok terjesztői, illetőleg az ilyen tanok terjesztésére alkalmas izgatások elkövetői sorában. Ha az a tisztviselő azt fogja mondani, hogy ezek tények, de nem olyan tények, amelyek az ebben a paragrafusban foglalt felsorolásnak megfelelnek, hanem e szempontból inkább csak gyanuokok, amelyek konkrét esetben valóra válhatnak, vagy pedig nem válnak valóra, akkor ez a tisztviselő a törvény végrehajtásánál kevésbbé fogja szolgálni a törvényhozás intencióit. Ha azonban tudatában lesz a végrehajtó tiszt-