Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-148

A Nemzetgyűlés 148. ülése 1921. Drozdy Győző: Majd meglátják, hogy nem mese. (Tovább olvassa) : »... közben a detektívek az elrablott kincsekért faggatták, hová tette azokat. Útlegek kényszere alatt ugy vallott, hogy azokat a Népligetben ásta el.« Bernolák Nándor: Szabad itt igy rágal­mazni?! (Nagy zaj.) Elnök : Tisztelt képviselő ur, ez nem tar­tozik az amnesztiarendeletre ; méltóztassék a tárgyhoz tartani magát, mert különben kény­telen vagyok a szót megvonni. Drozdy Győző : Ezt a levelet az internáltak­kal kapcsolatban olvasom fel, mivel a nevezett ma is internálva van és én annak érdekében is interpellálok, miként minden internált ügyé­ben. (Tovább olvassa) : »... kikísérték a Nép­ligetbe, ott n,égy reggelen át ástak, persze kincs — nincs. Átkísérték a Margit-körutra. A nyomozás eredményét »igazoló« jegyzőkönyvek már kötetnyit tettek ki, de pozitívum még mindig nem volt, kiket tett el ez a fenevad láb alól. Kezdte firtatni a kir. ügyész és akkor derült ki, hogy az egész felfujt rémmese a rend­őrség felületes vizsgálatának eredménye. Mit tegyenek ezzel az emberrel? Internálták.« Es ez az ember még ma is az internálási tábor­ban van. Mélyen t. Nemzetgyűlés! Én csak annak demonstrálásául hoztam fel ezt az esetet, hogy az internáltak táborában nagyon sok az ártat­lan ember. (Zaj.) Somogyi István : Honnan tudja ? Drozdy Győző : Sok olyan ember van ott, aki igy került oda és olyan, aki ellen egyáltalán vizsgálatot sem indítottak. Nagyon jól tudja ezt az igen t. képviselő ur is és épen a?ért csodálkozom, hogy ez a beszéd ugy hat előtte, mintha nem lenne szórói-szóra igaz. Somogyi István : Kijelentem, nem igaz ! Sándor Pál : Nem tudhatja ön ! Kerekes Mihály : Honnan tudja az ellen­kezőjét ! Drozdy Győző: Kell tudnia, hogy az inter­náltak táborába kiket visznek. Haller István: Hogyan fogják ezt a kül­földön beállítani! Drozdy Győző: A baj az, hogy az inter­náltak táborában elsősorban azok vannak, akik büntetésüket kitöltötték, vagy akik ellen vádat emelni nem lehetett, harmadsorban a politikai üldözöttek, akiket közigazgatási hatóságok kül­denek oda és csak negyedsorban kerülnek ujabban oda azok, akik igazán odavalók, az árdrágítók, (Állandó zaj.) akik pedig kiszabadulnak onnan, azokat újra házi internálásra Ítélik. Schandl Károly : Ez izgatás l (Zaj.) Drozdy Győző : Kikérem magamnak, t. kép­viselőtársam, hogy izgatási szándékkal beszélnék ! Schandl Károly: Igenis, izgat! (Nagy zaj.) Taszler Béla : A saját hazája ellen izgat ! Drozdy Győző: A legnagyobb becstelenség, hogy ártatlan embereket... (Folytonos zaj.) évi február hó 19-én, szombaton. 19 Huszár Károly : Többet árt ezzel mint hasz­nál az internáltaknak! Elnök : A t. képviselő urat most már másod­szor figyelmeztetem, hogy ha ily irányban foly­tatja beszédét, kénytelen leszek a szót tőle megvonni. Drozdy Győző: Én pedig kijelentem, hogy más irányban . . . (Nagy zaj. Elnök csenget. Felkiáltások mindkét oldalon : Rendre ! A szó­nok leül.) Ernszt Sándor : Ez árulás ! Hazaárulás ! Huszár Károly: Jól kezdi a dolgot! Elnök : A képviselő ur nem kívánja foly­tatni beszédét? Drozdy Győző : Ily körülmények között, ha az igazságot meg nem hallgatják, nem folytat­hatom! (Nagy zaj.) Elnök: En a Nemzetgyűlés felháborodását egészen jogosnak tartottam és a képviselő ur igen jól cselekedett, hogy ennek konzekvenciáját levonta. (Általános helyeslés. Felkiáltások : Éljen az elnök!) Szólásra következik? Héjj Imre jegyző: Szilágyi Lajos! Szilágyi Lajos : T. Nemzetgyűlés ! Az utóbbi napok egyik feltűnőbb eseménye volt, hogy a Move helyiségében Kacziány Géza, a Tanszer­múzeum igazgatója előadást tartott a csendőr­ségnek a szabadkőmivesség romboló munkájáról. Ennek kapcsán a 8 Órai Újságban cikk jelent meg. Csodálkozik ebben a 8 Órai Újság szer­kesztője azon, hogy a Nemzetgyűlésnek ama tagjai, akik Istenben boldogult gróf Tisza Ist­vánhoz közel állottunk, nem jegyzünk be inter­pellációt a Házban ós nem szólalunk fel emiatt. Kijelentem, hogy a 8 Órai Újságnak ez a ki­oktatása és figyelmeztetése reám nézve teljesen felesleges volt és azt a leghatározottabban visz­szautasitom, mert törvényhozói kötelességemet tudom és ismerem annyira, hogy kívülről a sajtó bármely orgánuma részéről oktatást ez­irányban nem szükségelek. De teljesen felesle­gesen harangozott be a székesfővárosi sajtó ennek a mai interpellációmnak azért is, mert csalódni fognak bennem. Én ugyanis nem fogom itt erről a helyről megvédeni a szabadkőműves­séget semmi tekintetben, először is, mert nem vagyok annak tagja, másodszor, mert soha nem is voltam tagja, harmadszor pedig, mert vitába bocsátkozni Kacziány Géza történetíró úrral erről a helyről nem kívánok. Ellenben ugyanazok a szempontok vezetnek ma is interpellációmnak megtételénél, mint ezelőtt félesztendővel, amikor a Nemzetgyűlés figyelmét először hívtam fel a Move-ban ural­kodó állapotokra. Ezelőtt féiesztendővel azt mondottam, hogy a Move a hatáskörét túl­lépte, hogy a honvédelmi ministerrel, a kormány­nyal, a Nemzetgyűléssel szembeszállt, hogy tör­vényeken és rendeleteken túltette magát; hogy a fegyelmet aláássa, a tiszti tekintélyt lerontja, a tisztikart megosztja, a hadsereg egységét

Next

/
Oldalképek
Tartalom