Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.
Ülésnapok - 1920-154
A Nemzetgyűlés 154. ülése 1921. hajtják. (Helyeslés) Részemről nem vagyok hajlandó hozzájárulni főispáni kinevezéshez olyan esetben, ha az illető előzően nem igéri meg a belügyministernek, hogy a földreformot minden erejével és minden hatalmával végrehajtani kivánja. Már itt is hallottunk panaszt egyik-másik főispánról, hogy nem törődik a földreform végrehajtásával. Mayer János : Akadályozza. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Már benyújtottam a minist ertan ácshoz az előterjesztést, hogy a mezőgazdasági felügyelőségeket megszaporítsuk. Most minden vármegyében egyetlenegy mezőgazdasági felügyelő van és amikor a panaszok hozzám érkeznek, nincs más közegem, akit kiküldhetnék a községbe a panaszok megvizsgálására, mint a gazdasági felügyelő, az pedig nem győzi az egész vármegye területét megnézni. Ezért minden járás területére kivánok egy gazdasági felügyelőt felállítani. (Helyeslés a jobboldalon.) Rassay Károiy: Kormánybiztosi jogkörrel! (Ellenmondások.) Reischl Richárd : Az egy kicsit veszedelmes ! Ereky Károly ". Intézményesen kell szervezni ! Az jobb ! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Ezeknek a gazdasági felügyelőknek, akiket minden járásban felállítunk, sokkal jobban módjuk lesz minden egyes községet ellenőrizni. Patacsi Dénes:.' Szükséges nagyon Î Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Tisztelt képviselőtársaimat pedig felkérem arra, hogy amennyire idejük van, mindegyik a saját kerületében igyekezzék összegyűjteni az adatokat, azt, hogy melyik községben hány házhelyet, hány kisbirtokot adtak ki eddig, melyek azok a községek, amelyekben c tekintetben még nem történt intézkedés, vagy ha történt, amelyekben nagyon kisrészben történt, mert vannak olyan helyek K ahol kiadtak ugyan házhelyet és kisbérletet, de nagyon keveset. Fel kell jegyezni azt is, hogy milyen áron akarták adni, mert az is lehetetlenség, hogy az egják birtokos odaadja három koronáért négyszögölenként, a másik tizenöt koronáért, a harmadik húszért, a negyedik hatvanért. Kerekes Mihály : Kétszázért ! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Hallottam kétszázat is. Kerekes Mihály : Nem is tiltakozott ellene az illető !, Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Ez olyan abszurd doiog, amelynek határt kell szabni és a birtokrendező biróság felállításánál arról is gondoskodni kell, hogy ezek felülvizsgálat alá vétessenek (Hehjeslés û jobboldalon.) és a házhelyek tekintetében ezek az óriási különbözetek megszüntettessenek, mert mégis csak lehetetlenség, tűrhetetlen és meg nem engedhető, NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. ] 920—1921. — VIII. KÖTET. évi febr. hó 26-án, szombaton, 249 hogy valaki 200 koronát kérjen egy házhelyért négyszögölenként. A rendeletben két év van kijelölve, mint amel alatt épiteni kell, különben az illető elveszti házhelyét ! (Felkiállások : Meg kell változtatni I) A törvény már öt évet szab meg, pedig a törvény lesz a mérvadó, mert a törvény lesz hosszuéletü, nem a rendelet. Tehát maguk a képviselő urak se engedjék magukat elijeszteni azzal, — mert hallottam, hogy elijesztik az embereket — bogy nem tudsz most épiteni. hiszen nincs pénzed, nincs anyagod, nem tudod bevásárolni és hiába szerze*z házhelyet, nem tudod beépíteni és elveszted azt. Öt év alatt be tudja épiteni s akinek olyan nagy szüksége van rá, még kunyhóban is meghúzódik felévig, csak épiteni tudjon. Mondom, én a legkomolyabban foglalkozom ezzel a kérdéssel. A hiányokat ismerjük ; az idő most már bebizonyította azt, hogy az eddigi módszerrel ezt a törvényt végrehajtani nem lehet. A legközelebbi jövőben vagy külön meghatalmazást fogok kérni a Nemzetgyűléstől, vagy pedig a most felállítás alatt lévő birtokrendező bíróságokat fogjuk beállítani oly módon, hogy a házhelyek, a kisbérletek kérdését még a tavasszal megoldjuk. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Az már világos és ne is áltassuk magunkat, hogy másképen lesz, hogy a nagy földreformot, amellyel kapcsolatban kisajátítás utján nagyobb szántóföldeket darabolhatunk fel, a legközelebbi jövőben, a tavasz elején már megcsinálni nem lehet, hanem a házhelyek, a kisbérletek és a legelők dolgában olyan óriási kövecelés és kivánság nyilvánul meg országszerte a falusi lakosság részéről, amely elől már nem szabad tovább kitérni. Az a szándékom, hogy amennyiben a házhelyek és kisbérletek ügye végrehajtható, de a legelőkérdés nincs belevéve és csak a nagy földbirtokreform kapcsán volna végrehajtható, bizonyos intézkedéssel, ha lehet, a törvényhozás hozzájárulásával, ha pedig ez nem lehet, akkor enélkül is hozzákössük a házhelyek és kisbérietekhez a legelőkérdés megoldását, (Helyeslés jobb}dől.) hogy még erre a tavaszra, amikorra az állatoknak legelő kell, ez a kérdés megoldassék. A kérdés másik részére nézve, amelyet a t. képviselő ur előadott, kijelentem, hogy ministeri rendelet van kinn, amelyet én megujitottam és kiadtam, mint földmivelésügyi minister. Eszerint minden községi elöljáróságnak joga van minden birtokot, amely kellőképen müveive nincs, műveié? alá venni, vagy vétetni, ugy, ahogy tudja, kiadni részes müvelésre vagy bárhogyan, de a községi elöljáróságok — sajnos — ezekbe sem nyúlnak bele és ezt a jogukat nem használják ki. E tekintetben külön ministeri biztos kiküldése nem szükséges, hanem igenis a járási gazdasági felügyelőt utasítani fogom, hogy szálljon ki a helyszínére, inditson vizsgálatot és tegyen jelentést arról, hogy hogyan kezelték a birtokokat. Ezekben voltam bátor válaszolni az interpelláló képviselőtársam kérdéseire. Én újra csak »2
