Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.
Ülésnapok - 1920-154
250 A Nemzetgyűlés 154. ülése 1921. évi febr. hó 26-án, szombaton. azzal a kéréssel zárom a válaszomat, hogy amenynyiben a földmivelésügyi ministernek nem állanak kellő eszközök a rendelkezésére, azokat az eszközöket igyekszem megszerezni a íoldmivelésügyi ministernek, vagy a birtokrendező biróságnak, még pedig igyekszem gyorsan megszerezni. (Helyeslés a szélsőbaloldahn.) A kormánynál pedig oda fogok hatni, a belügymimsterium révén is, hogy a közigazgatási tisztviselők közül mindenki, aki a birtokreform végrehajtásánál nem jár el kötelességszerűig és nem teljesiti azt, amit a törvény rá rótt, azonnal eltávolittassék és kiszorittassék abból a hivatali karból. Ezen keresztül kell mennünk, itt már nem lehet semmiféle halasztást tűrni, semmiféle személyi vagy baráti tekintetekre vigyázni ; ezt el kell kezdeni a jegyzőkön, a főszolgabírókon és folytatni kell az alispánokig és főispánokig. (Élénk helyeslés jobhfelől.) Vagy ebből a Nemzetgyűlésből kialakult kormánynak a közegei vannak ott lenn és akkor teljesíteniük kell a Nemzetgyűlés által hozott törvényt, amelynek végrehajtását a kormányra bíztam, vagy pedig hagyják el a helyüket és adják át az állásukat olyanoknak, akik a kötelességüket teljesíteni hajlandók. (Helyeslés •jobb/elől.) Én azt hiszem, hogy a kormánynak legelemibb kötelessége, hogy érvényt szerezzen a Nemzetgyűlés akaratának s a magam részéről mindent el fogok követni, hogy a kormányt erre az álláspontra birjam. Azt hiszem, hogy ez nem nehéz dolog, mert a kormány ezt kötelességének tartja és azt hiszem, hogy rövid idő múlva, talán egy hónap múlva, egészen más eredmények lesznek, mint amilyenek eddig voltak. (Élénk helyeslés.) Kérem a Nemzetgyűlést, szíveskedjék a válaszomat tudomásul venni. Elnök : Az interpelláló képviselő urat illeti a sző. Hegedüs György : T. Nemzetgyűlés ! A íoldmivelésügyi minister urnák a válaszát, tekintettel arra, hogy a kérdésbe erős kézzel akar belenyúlni és mindannyian hisszük, hogy bele is fog nyúlni, tudomásul veszem. Elnök ; Következik a határozathozatal. Kérdem, elfogadja-e a Nemzetgyűlés a íoldmivelésügyi minister urnák Hegedüs György interpellációjára adott válaszát, igen vagy nem ? (Igen !) A válasz tudomásul vétetik. Ki a következő interpelláló ? Forgács Miklós jegyző: Rassay Károly! Rassay Károly : T. Nemzetgyűlés ! Tekintettel az idő előrehaladottságára, de arra is, hogy — azt hiszem — az ország közvéleménye nem az én beszédemre, hanem a minister ur válaszára kíváncsi, méltóztassék megengedni, hogy az interpellációmat egyszerűen felolvassam, (olvassa) ; Van-e tudomása a kereskedelemügyi ministérnek arról az izgatottságról, amely a magyar iparososztály tagjait eltölti azzal a késedelemmel szemben, hogy dacára a sokszoros kormányigéreteknek, a Nemzetgyűlés még mindig nincs abban a helyzetben, hogy az ipartörvény elavulrendelkezései helyett az ipartörvény reformját megvalósíthassa ? Hajlandó-e a minister úr a két sedelem okairól a Nemzetgyűlést tájékoztatni ? Elnök : Az interpelláció kiadatik a kereskedelemügyi minister urnák. A kereskedelemügyi minister ur kivan szólni. Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister : T. Nemzetgyűlés ! Köszönettel tartozom Rassay Károly képviselő urnák, hogy az interpellációja utján alkalmat nyújt nekem arra, hogy e kérdésre rátérjek. Köszönettel tartozom azért, mert én is látom, hogy nagy az izgatottság az érdekeltség körében, miért késik az ipartörvény reformja. A képviselő ur kérést intéz hozzám, hogy tájékoztassam a Nemzetgyűlést arra nézve, hogy mi az oka ennek a késedelemnek. Ez a késedelem tulajdonképpen azóta tart, amióta az 1884. évi XVIT. törvénycikket megalkották, mert a harc ez ellen már annak születése percétől fogva megindult és azóta az érdekeltség nem szűnt meg mindent elkövetni, hogy ez a törvény mielőbb módosittassék. Amióta a Nemzetgyűlés együtt van és az abból kikerült kormányok is behatóan foglalkoztak ezzel a kérdéssel és — mint az interpelláló képviselő ur emiitette is, — ismételten Ígéretek történtek arra nézve, hogy ezt a törvényjavaslatot, amelynek feladata az 1884. évi XVII. te. már elavult és a jelenlegi viszonyoknak meg nem felelő intézkedéseit módosítani, mielőbb a Nemzetgyűlés elé fogja hozni. A helyzet, a melyet én találtam, az volt, hogy a hivatali elődöm 1920. évi december 15-ére egy szaktanacskozmányt hivott össze, amelynek feladata lett volna a korábbi szaktanacskozmányok határozatainak megfelelően átdolgozott törvényjavaslat dolgában állást foglalni. Ezen a szaktanacskozmány on az az óhaj nyilvánult, meg, hogy a minister adjon módot arra, hogy az érdekeltség az észrevételeit az átdolgozott törvényjavaslatra írásban megadhassa. Hivatali elődöm ahhoz hozzájárult és az írásbeli észrevételek benyújtására folyó évi január hó 6-ik napját tűzte ki. Mielőtt ez a határidő letelt volna, számos kérelem érkezett be a vezetésem alatt álló ministerinmhoz, hogy ezt a határidőt hosszabbitsuk meg, mert december 15-ike és január 6-ika között a karácsonyi ünnepek voltak s az újesztendő, ugy, hogy az érdekeltségnek nem volt módja és ideje, hogy evvel a javaslattal behatóan foglalkozzék. Voltak olyan kérelmek is, melyek négy-öt hónapi halasztásra vonatkoztak. Én, tekintettel éppen arra az izgalomra, amely ebben a kérdésben az érdekeltség körében mutatkozik hosszú idő óta, nem mentem bele ilyen nagy meghosszabbításba, hanem március 15-ikét tűztem ki azon napnak, ameddig legkésőbb megtehesse észrevételeit, amelyeket az érdekeltség a törvényjavaslatra tenni óhajt. Körülbelül 14 nap múlva fog letelni ez a terminus, akkor ezek az észrevételek fel fognak dolgoztatni és az így elkészülő törvényjavaslatot
