Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.
Ülésnapok - 1920-154
A Nemzetgyűlés 154. ülése 1921. ják, de felvetjük előttük azt a kérdést, hogy megvan-e lelkiismeretük igy apróbb kenyéradományok juttatása .által nyugtatva, ahelyett, hogy tevékenységüket egy nagyszabású, a bajok okait gyökereiben kiirtó mozgalomra koncentrálnák.« (Zaj.) Hegedüs György: Itt elítéli a jótékonyságot ! Hogy azonban ez alatt a jótékonysági működés alatt tulajdonképen mi volt a céljuk, hogy ez csak egy kis lepel volt, kitűnik abból, hogy mindenütt igyekeztek szabadkőműves-páholyokat alapítani a legtöbb birtokot megszerzett zsidók. A szellemre pedig azt mondja Szála y Károly, a Comenius-páholy helyettes főmestere ünnepi beszédében 1916-ban, hogy a szabadkőművesek nyilt szelleme mindig revolucionárius, mindig felforgató. Haller István : Ez már beszéd! Bródy Ernő : Szalay Károly ? Zsidó ? Meskó Zoltán : Rosszabb, mint a zsidó ! (Derültség.) Hegedüs György : Tehát a szabadkőműves jótékonyság csak fátyol volt mindig, hogy ennek a gonosz társulatnak titkait elleplezze. Ezért Favré testvér könyvének 267. oldalán azt mondja : »A jótékonyság korántsem célja és főfeladata a szabadkőművesnek, hanem annak csak egyik jellege és hathatós eszköze.« Patacsi Dénes : Ez az igazi ! Hegedüs György: A szabadkőművesség nem épit, hanem rombol, nem vigasztal, hanem sújt, sérteget és itt-ott, hogyha segédkezet is nyújt a szegény munkásnak, vagy másnak, ezt csak azért teszi, hogy utóbbit sötét tervei keresztülvitelére eszközül felhasználhassa, (ügy van! balfelől.) Ez az egyik szemfényvesztés. A másik szemfényvesztés pedig az, mikor első alaptörvényük 2. §-a kimondja, hogy politizálni a páholyokban nem szabad. Hangoztatják állandóan azt, hogy ők nem politizálnak, azonban Tuiimas »Le grand péril de notre temps« című művének 28. lapján ezeket írja : »Ha a szabadkőműves közölné terveit és viselt dolgait és céljatt, ugy, amint azok ismeretesek azon néhány férfiú előtt, akik azokat komoly tanulmányozás tárgyává tették, bizonyára az egész világ indignacióját keltenék fel rögtön maguk ellen. Minden becsületes lélek undorral fordulna el a gonoszság, istentelenség és anarchia eme bűzhödt fészkétől, maguk a kormányok, a leggyávábbakat sem véve ki, mind sietnének a gyalázat és pokoli cselszövények eme undoiitó rákfenéjének teljes kiirtására.« Tisztelt Ház ! A szabadkőművesség egy világszervezet, elismerik azt maguk is, elismerik alkotmányuk 12. pontjában. Bródy Ernő : Az angol király ! Hegedüs György : Állítólag már Dávid király társa, Hiramis ennek tagja volt. Azonban tulaj donképen csak 1717-ben alakult meg, amikor három deista Londonban egy társaságot alakított a sza"badgondolkozásnak terjesztésére. Ezeket a szabályokat irásba foglalták és konstitucióknak nevezték el. A francia forradalom már a szabadkőművesség évi febr. hó 26-án, szombaton. 229 munkája volt. A francia forradalom kitörésekor örömujjongva jártak az utcán, ezeket a rettenetes szavakat kiabálva : »nincs már szükség titkokra és páholyokra, mert hisz egész Franciaország már nem más, mint egy nagy páholy«. Somogyi István : Napoleon testvér ki is babrált velük. Hegedüs György: A szabadkőművesség titkos társulalata, ha érdekli a t. Nemzetgyűlést, több rendszerre vagy szertartásra oszlik. A svéd-rendszer pl. csak 9 fokot számlál, az ir 15-öt, az ó-skót 33 fokot, az egyiptusi 90-et. A fokok általános felosztása alsóbb és felsőbb fokokra történik. A három alsó fok, inas, legény és mester, kezdetben egyedült volt szokásos. Ez az u. n. kék vagy szimbolikus szabakőművességre, a tulaj dónké peni titkokra csak a magasabb fokok jogosítanak. Ez pedig az ír, az ó-skót szertartás 30 magasabb foka között különösen a 18-ik és a 30-ik, amely a rettenetes titkok fátyolát takarja. A 18-ik pontnak neve Der Grad des Rosenkranzes és parancsolja az élő Isten iránti gyűlöletet. A názáreti ács egyháza ellen a folytonos harcot és lázadást hirdeti. A 30. fok a Ritter-Kadoch, vagy a Ritter des weissen und schwarzen Adlers, minden tekintély és nevezetesen a fejedelmi méltóság ellen a forradalom szakadatlan folytatását követeli. Ezen magasabb fokok vörös szabadkőművességnek ne-* veztetnek, ezért e magasabb fokok bőrkötényei vörös szegélyüek. A kék páholyok szónokolnak és agitálnak a liberális haladás mellett, a többiek pedig cselekszenek, véres forradalmakat szittnak. Sándor Pál: Hol van ez? Nálunk? Hegedüs György : Mindenütt. A felső fokon áll egy áthatlan, titokba burkolt bizottság, az u. n. legfelsőbb tanács, amelynek mindig titokban dolgozó tagjai 33, legfőbbfoku kipróbált szabadkőművesek. A párisi Siècle lap ezt irja egyik számában : »Idővel minden trónnak össze kell dőlnie, elsősorban a pápai trón kell, hogy megsemmisüljön, mert ezen alapul a többi mind.« Már most a rendelkezésre álló adatok alapján egy-két esetre hivom fel a Nemzetgyűlés figyelmét, arra t. i., hogy az utóbbi időben a szabadkőművesség milyen politikai gyilkosságokban vett részt. (Halljuk/ Halljuk!) Emlékezünk még arra, hogy 1882-ben I. Ferenc József, akkori császár és király ellen Oberdank Vilmos Triesztben merényletet követett el. Elfogták és kivégezték. Az olasz szabadkőművesség hivatalos lapja a »Rivista Massonika« 1914. évi decemberi számában a következőket irja (olvassa) : »December 20-dika. 32 év múlt el azon végzetes és dicsőséges nap óta, amikor Oberdank Vilmos fiatal életét áldozatul szentelte a Hazának.« Tehát egyetértenek Oberdank Vilmossal és dicsőitik őt. Azt mondja továbbá (olvassa) : »Triesztben épen ennek az emlékére ujabban megalakult egy szabadkőműves páholy.« És milyen nevet kapott vájjon ? Oberdank Vilmosnevet ! (Mozgás.)
