Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.
Ülésnapok - 1920-154
230 ji Nemzetgyűlés 154. ülése 1921. évi febr. hó 26-án, szombaton. Egy másik eset, t. Nemzetgyűlés. Emlékezünk arra, hogy a spanyol király ellen 1906-ban merényletet követett el Ferrer Ferenc harminchármasfoku testvér. Be van bizonyítva, hogy ez a Ferrer szabadkőműves volt. E tenyéré a francia Nagy Oriens a következőket mondja (olvassa) : »Amit Ferrerben meggyilkolni akartak, az a szabadkőműves eszménykép volt tulajdonképen. Ferrer emléke halhatatlan volt, amint halhatatlan Giordano Bruno és a haladás többi vértanúinak emléke.« A többi esetet elhagyom. Még csak egyre térek rá : Ferenc Ferdinánd meggyilkolására. Usetty Ferenc : A meyerlingi tragédia is az ! Meskó Zoltán : Más is volt ott közben ! (Derültség.) Hegedüs György : Ferencz Ferdinándot 1914 június 28-án gyilkolták meg. Ciganjevic és Gavrilovic beismerték, hogy ők szabadkőművesek. Hogy mégis a Narodna Obranát tüntették fel a gyilkosság tervezőjének, az nem más, mint a szabadkőművesek egy ügyes csinyje, mert tulajdonképen ők követték el azt a gyilkosságot. Ezek után rátérek azon kérdések megvilá% gitására, amelyek feltüntetik, hogy a szabadkőművesség hogyan gondolkozik az állami élet egyes megnyilvánulásáról, a kereszténységről, a morálról, a családról, a közoktatásról és hogy mik voltak e tekintetben a céljai. (Halljuk/ Halljuk!) Mindenekelőtt megtámadták a katholikus egyházat, mert hiszen a pápaság lépett föl először a szabadkőművesek ellen. A Vera Buona Novella és a öorrespondenca de Rome 1862. évi II. hó 1-én megjelent száma szerint a páholyok nagymestere e szavakat intézi a páholynak tagjaihoz (olvassa): »Kötelességeink elseje ezentúl mindenáron az lesz, hogy a nép szüntelen a királyok és papok ellen ingereitessék. E szent cél elérésére kávéházakban, színházakban, magánkörökben, szóval mindenütt kell törekedni. A »Loge de Liege« 1865. évi kiadásában közzéteszi, hogy a szabadkőművesek elnöke így nyilatkozott a munka alatt (olvassa): »Ezen szó, Isten, értelem nélküli. A szabadkőműveseknek nemcsak a vallás, de magának az istenség eszméjén is túl kell tenni magukat. Istenségekről csupán a gyávák és buták álmodoznak. Bródy Ernő : Ez értelem nélküli beszéd. Hegedüs György : Hogy Magyarországon hogyan gondolkoznak, azt a következő példa mutatja ; Jászi Oszkár főmester a Martinovics-páholy 1911. évi február hó 13-án székfoglaló beszédében a következőket mondotta (olvassa ) : »Mjg el nem jön a próféták által megálmodott általános egyérzésü, egyigazságu, egyértelmű, egyszépségű, egyszellemü, egylendületü, térben és időben akadálytalanul megközelíthető egy akol és egy pásztor társadalma, mindaddig életünk csak geográfiai lag és jogilag körülirt társadalmi renden folytatódik le és minden igaz ember kénytelen lesz nolens-volens ennek a hozzá legközelebb eső társadalomnak, a mindenkori hazának érdekét szolgálni, nem beszélve azokról a dicső übermenschekről, akik mit sem törődve a körülöttük dúló harc ezen sípolásával és egyformán plátói módon lelkesednek az afrikai rabszolgákért és a magyar elnyomottakért.« Továbbá: »kell, hogy a mi szövetségünk egyre inkább az emberi haladás Internacionáléjának magyarországi szövetségese legyen.« íme, a szabadkőművesség ocsmány jelentősége. Bródy Ernő : Konfuzus agyvelejű beszéd a Jászié ! Semmi közünk hozzá Î Hegedüs György : Szabadon írhatta mindennek alapján a »Világ« 1910. évi december 8-án (olvassa) : »A forszírozott magyar nyelvtanitásnak és Himnusz-énekeltetésnek csak egy eredménye lehet. Ez az eredmény a gyenge gyermekkor szisztematikus elbutitása.« (Zaj.) Budaváry László : Ennek a lapnak már holnap nem volna szabad megjelennie ! HegedÜS György : A szabadkőművesség hivatalos lapja, a »Kelet« 1910 júniusában 10. számában igy ir (olvassa) : »Oly erkölcstan, mely minden rendelkezésében egy más világot talál, amely más világnak azonban az egész világegyetemben semmi nyoma nem fedezhető fel, annak a veszélynek A r an kitéve, hogy a kétely azt a vallással együtt elvetni készteti.« (Zaj.) Ragon testvér pedig, a szabadkőművesség tulaj donképeni alapitója, feje és főpapja ezeket hirdeti (olvassa) : »A szellemi világban való hib képtelen rajongás. A szellem és semmi : mielőttünk egy és ugyanazonos dolog.« (Zaj.) Patacsi Dénes: Akinek fáj, az jajgat ! Akinek viszket, vakarja ! Hegedüs György; Az L'Esperanze cimü páholy főszónoka, Lacomble testvér, a M. Neut közlése szerint ezeket mondja (olvassa): (1. kötet 142. old.) »A katholicizmus egy Önmagát túlélt, minden józan gondolkozású ember által elitélt üres szó, férges épület. A katholikus egyház gyalázatos szövetség, amelyet minden embernek össze kell tipornia. A mi végcélmik a katholicizmusnak, sőt mi több, a kereszténységnek teljes megsemmisítése. E cél azáltal éretik el legbiztosabban, ha a legmagasabb szenvedélyeknek minden lehető módon hizelgünk. — Goffin »Histoire populaire de la Maçonnerie« munkájának 517. lapján ezt mondja (olvassa) : »Midőn a szabadkőművesség megengedi a zsidóknak, mohamedánoknak, katholikusoknak, protestánsoknak, hogy temploma szentélyébe léphessenek, azt azon feltétellel teszi, hogy mindannyian uj emberekké legyenek, s lerázzák örökre amaz előítéleteket és vallásos esztelen rajongásaikat, amelyek tudatlan gyermekkoruk bölcsőjét ringatták. Venizer testvér pedig a La Decentralisation cimü munkájában (1871 június 19-én) a következőket mondja, a családról szólván (ohassa) : »Oda is kell minden erőnkből törekednünk és pe-
