Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.
Ülésnapok - 1920-154
226 A Nemzetgyűlés 154. ülése 192] és az a két nem eléggé férfias magatartás, amelyet a forradalommal és a kommunizmussal szemben tanúsítottunk, óriási feladatok elé állították ezt a nemzetet. (Igaz! Ugy van!) összetörött ezeréves multunk. Büszke történelmünk be van szennyezve a kommunizmus számumjával, hazánk szent teste martalóeok áldozata lett s a nemzetközi vásár legolcsóbb portékája. (Igaz ! ügy van !) Nemzetünk lelki tisztasága, amely legnagyobb erősségünk volt, elvadult ; nemzeti presztízsünk tönkrement, vagyonunk elpusztult és most itt állunk bánkódva, szomorkodó arccal, de mégis civódva a világ előtt, várva azt, hogy mi lesz a jövőnk és mit tesz velünk az Isten. Patacsi Dénes: Es ismét jönnek a Purj eszek ! Hegedüs György : A történelem folyamán sokszor éltünk át igen nagy veszélyeket, de mélységeiben egyik sem volt olyan, mint az utóbbi évek veszélyei és bajai. (Igaz ! Ugy van !) Azonban mint minden nagy katasztrófa után egy-egy nagy felelősség hárul a nemzetre, épugy van ez most is, felelősek vagyunk egyrészt azért a bűnért, hogy a veszedelemmel szemben kellő egyetértést nem tanúsítottunk, másrészt felelősek vagyunk a jelenért, a jövőért és felelősek vagyunk az uj ut megválasztásáért is, amelyre léptünk és amelyen haladnunk kell, felelősek vagyunk azért a gavallériáért is, hogy azt a liberális politikai irányzatot fejünkre engedtük nőni, amely lassanként lavinává fejlődött és elsodort bennünket. (Igaz ! Ugy van !) Ha már most kérdezem, t. Nemzetgyűlés, hogy minden bajunknak, minden szerencsétlenségünknek tulaj donképen mi volt az oka, nem tudok rá más választ adni, mint azt, hogy az a liberális politika, amelyet itt évtizedeken át folytattak. (Igaz ! Ugy van !) Ezért a forradalmat és a kommunizmust átélt magyar csalódottan néz vissza a 67 utáni időkre, mert azt látja, hogy az a nagylelkűség, amelyet ez az éra a zsidósággal szemben tanúsított, a zsidóság részéről nem lett meghálálva. (Igaz ! Ugy van !) a zsidósággal szemben táplált bizalom nem vált valóra. T. Nemzetgyűlés ! A zsidóságról azt hitte a nemzet, hogy be fog olvadni, hogy azt a nagy erőt, amelyet kétségkívül képvisel, a nemzet erősítésére, a nemzet gyarapítására és gazdagítására fogja fordítani. Ebben is csalódott és ezért a nemzet most más történelmi eseményeken is okulva, teljes joggal az önálló nemzeti lét, a nemzeti királyság, másrészről a keresztény szellem uralma, az erőteljes keresztény demokrácia irányát vette fel. (Helyeslés a baloldalon.) Ezek azok a vezetőgondolatok és célok, amelyeknek a magyar kereszténység húsába bele kell sütve lenni, ezeknek a céloknak kell múködniök, mint erős áramlatoknak bennünk, (Helyeslés a haloldalon.) hogy munkára és tettre kényszerítsenek. Ez a két gondolat, ez a két nagy cél, a keresztény és a nemzeti irányzat lesznek azok, melyek azt a guillotine-1, amelyet Parisban szalonkabátban faragtak számunkra, el fogják életleniteni. (Ugy van! Ugy van!) . évi fehr. hó 26-án, szombaton. Szeretik az állítani, különösen zeidókörökben, hogy ez a szabadelvüség volt az, aminek köszönhető az a nagy haladás, amelyet 1867 óta kétségtelenül tettünk. Én nem állítom, hogy nem haladtunk, nem állitom azt sem., hogy annak a liberális irányzatnak, amely uralkodó volt politikánkban, nem köszönhetünk semmit, ellenben meg kell állapitanom, hogy végső következménye mi volt, és azt a konklúziót vonom le, hogy az a liberális irányzat tönkretevője volt ennek a nemzetnek, mert a liberális irányzattal, a liberális malterrel épített épület összedőlt és maga alá temette a nemzetet, és ha tényleg eredményt is mutatott fel, megmételyezte és szétrombolta a nemzet erkölc-d világát, kioltotta lelki fényét és megfosztotta legszebb tulajdonságaitól. Nehogy azonban valaki azt higyje, hogy én a zsidók érdemeit talán tiporni akarom, miként Shakespeare Oféliája tiporja menyasszonyi csokrának rózsáit, példát hozok fel. Kérdem, hogy mi volt az eredménye gazdasági téren ennek a liberális politikai irányzatnak, annak a végzetes türelemnek, amelyet a zsidósággal szemben tanúsítottunk ? Ennek az eredménye az, hogy a magyar nemzet területéből, az ingatlanokból körülbelül öt millió hold került zsidó kézre. MeskÓ Zoltán : Először árendások voltak, azután birtokosok lettek ! (Mozgás.) HegedÜS György : Hogy ez a vagyonszerzés az egyes vármegyékben hogyan alakul, — amiben, be kell ismernünk, bűnös a magyar arisztokrácia is (Ugy van ! Ugy van !) és bűnösök mások is — egypár példát hozok fel. Például Abauj-Torna vármegyében a zsidók tulajdonában van 13 és % ezer hold, arisztokratáktól, városoktól és alapítványoktól bírnak 20.000 holdat, nem arisztokratáktól 19.000 holdat. Somogyi István : Ez 1911-ben volt ! Hegedüs György: Arad megyében az első kategóriában 54.000 hold, a második kategóriában 33.000 hold, a harmadik kategóriában 10.000 hold van zsidók tulajdonában. Bihar vármegyében tulajdonukban van 102.000 hold, a második kategóriában 120.000 hold, a harmadik kategóriában 45.000 hold. Eejér vármegyében az első kategóriában 42.000 hold, a második kategóriában 79.000 hold, a harmadik kategóriában 14.000 hold. (Mozgás.) Bródy Ernő: Nekem nincs egyetlen holdam se ! (Zaj.) Hu ber János: Még lehet! HegedÜS György: Temes vármegyében tulajdonukban van 32.000 hold, a második kategóriában 23.000 hold, a harmadikban 17.000 hold. Jász-Nagykunszolnok vármegyében az első kategóriában tulajdonukban van 78.000 hold, Kolozs vármegyében tulajdonukban van 32.000 hold, Máramaros vármegyében 119.000 hold. MeskÓ Zoltán : Bűnös az, aki eladta ! HegedÜS György: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében tulajdonukban van 149.000 hold, (Fel-