Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.
Ülésnapok - 1920-154
À Nemzetgyűlés 154. ülése 1921. évi febr. hó 26-án, szombaton. 225 Hegedüs György: Majd bebizonyítom a szabadkőmivespáholyok irataival . . . Pető Sándor : Semmi közöm hozzá ! Bródy Ernő: Mindenki magáért felel! Pető Sándor : így izgatni, elnöki ellenmondás nélkül ! (Nagy zaj és élénk felkiáltások a Ház minden oldalán : Rendre ! Rendre ! Hallatlan !) Elnök : Pető Sándor képviselő urat rendreutasítom ! (Elénk helyeslés és közbeszólások a Ház minden oldalán.) s Gunda Jenő: Zsidó prepotencia ! Budaváry László : ök akarnak diktálni itt a keiesztény Magyarországon ! Micsoda dolog ez ? (Folytonos zaj.) Elnök : A képviselő urat rendreutasítottam és ha igy folytatja, kénytelen leszek még szigorúbb lépéseket tenni vele szemben. (Elénk helyeslés a jobboldalon és balfelöl. Halljuk ! Halljuk f) Hegedüs György : T. Nemzetgyűlés ! Ezzel az interpellációmmal igenis most már fokozottabb erővel bele akarok kiáltani a magyar politikai életbe, amelyről levették a díszruhát, amelyről levették az értékeset, amelyről levettek mindent, ami szép és adtak rá egy másik ruhát, egy megtépettet, szennyeset és most ebben a ruhában jár kint az utcán (Igaz ! Ugy van !) zsidó gyerekek kacaja között. T. Nemzetgyűlés ! Egy évvel ezelőtt, amikor idejöttünk, akkor a zsidók még nem ezen a hangon beszéltek. (Igaz ! Ugy van !) A zsidóság akkor —: szégyenkezve a Káin-bélyeg súlya alatt •— jártkelt (Igaz ! Ugy van ! a jobboldalon és a közéfen.) s most azt kell látnunk, hogy napról-napra elvakuitabbak és napról-napra hangosabbak. (Igaz ! Ugy van ! a jobboldalon és balfelöl.) Azért, t. Nemzetgyűlés, ha mi nem vesszük észre a ;:sidóké? dés komolyságát, ha. mi nem nyulunk bele ebbe a kérdésbe, akkor szerintem a legvégzetesebb bűnt követjük el. (Igaz! Ugy van!) Ne legyünk gyávák, és ne legyünk ezzel a kérdéssel szemben megalkuvók, oldjuk meg a zsidókérdést, mert ők a kereszténykérdést meg akarták oldani. (Igaz! ügy van!) Budaváry László : Meg akarják oldani még ma is ! Gunda Jenő : Véresen ! Hegedüs György : Nem akarok én semmi mást, t. Nemzetgyűlés, mint felnyitni, fellebbentem a páholyok ajtaját, hogy hadd lásson be a Nemzetgyűlés, hadd lásson be a magyar nép oda, hogy megláthassa, mi történt ezekben a páholyokban évtizedek óta. (Halljuk ! Halljuk ! jobbfelöl.) Meg fogják látni, hogy ezekben a páholyokban az örök bűn tanyázik. (Igaz ! Ugy van ! balfelöl.) Lássa meg a nemzet azt is, t. Nemzetgyűlés, hogy minden pártbontás, minden civódás, minden politikiai veszekedés és alakulás tulaj donképen nem ennek a Nemzetgyűlésnek az agyában fogamzik meg, — hiszen alig van itt közöttünk különbség — hanem e jelenségek mögött mindenütt a zsidóság és a most is működő szabadkőművesség áll. (Igaz ! Ugy van !) Mert hiába beszélnek ők konszolidációról, az NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1920—1921. — VIII. KÖTET nekik nem kell ; hiába beszélnek jogvédelemről, nekik az sem kell. (Igaz ! Ugy van! Zaj. Elnök csenget.) Mert egy keresztény jogrend s keresztény konszolidáció a zsidónak nem jó, abban ő nem érzi jól magát. (Igaz ! Ugy van ! a jobboldalon és balfelöl.) De hogy félre ne értsen Pető Sándor képviselő ur, kijelentem, hogy belőlem nem a gyűlölet beszél. Mert ahogyan az Úristen nem gyűlölheti Lucifert, az ő árnyékát, az ő ellenségét ; ahogyan a biró nem gyűlölheti a bűnöst, aki fölött Ítélkezik ; ahogyan a házigazda nem gyűlölheti a tolvajt, akinek lakást adott : ugy a magyar nép sem gyűlölheti a zsidókat, nem gyűlölöm én sem, hanem egy más érzéssel vagyok velük szemben. (Taps a bal- és a szélsőbaloldalon. Igaz ! Ugy van ! jobbfelöl és a középen.) Budaváry László : Az utálat, a nemzetgyilkosok megvetése vezet bennünket ! Hegedüs György: T. Nemzetgyűlés! Róma Augustus idején, kimerülve az ókori pogány világ bűneiben, a nagy háborúkban, a belső zavargásokban, teljes erkölcsi és politikai dekadenciába sülyedve állott az akkori világ előtt, egyik oldalával ijesztő bálványként, másik oldalával pedig mint a nemzetietlenségnek, az élvek posványának, a fénynek bálványa. A provinciákban meggazdagodott államhivatalnokok szertelen költekezése, amelylyel versenyre kelt az ősi római nemes, a Júliáknak határt nem ismerő ázsiai pompája, amely megszülte a lex Julia de pudititiát, a hirtelen meggazdagodott bevándorolt parvenük ágaskodása, a szenátus tekintélyének romlása, amit mesterségesen is szitottak és amelyből hiányoztak a nagy Cató-k, de amelyben annál több volt az éhes konjunkturalovagokból, mind-mind közrejátszottak ebben a sülve désben és Rómát Augustus előtt egy nagy problémává tették. Róma azonban, a szerencsés Róma megkapta a maga Augustusát és rövid idő alatt az ő bölcs és erős uralkodása alatt ez a nagy város teljes joggal az akkori világ zenitjére került, Róma lett. A történelemben igen sokszor fordul elő az, hogy egy nemzet széttörött, összeesett és előfordul az is, hogy az ilyen nemzetek, amelyek teljesen a pusztulás útjára kerültek, amelyek teljesen lezüllöttek, szét darabolódtak, újra feltámadtak. Ha kérdezem már most, t. Nemzetgyűlés, mi lehetett az oka annak, hogy a történelem folyamán egyes népek és nemzetek abból a mélységből, amelybe beletaszították őket. kikerültek, mi lehetett az oka annak, hogy az elnyomásnak, a megsemmisülésnek jégkérge alól ki tudtak bújni, akkor erre csak az lehet a válaszom, hogy ezekben a mélységekben, ha mást nem is, de azt az egyet megtanulták és meglátták, hogy kik és. mik voltak az okai annak, hogy ők tönkrementek, lezüllöttek, elpusztultak. (Igaz! Ugy van!) T, Nemzetgyűlés ! Ennek meglátására nekünk is szükségünk van. Az a két zuhanás, amely összetört bennünket és az a két lerészegedés, amely denaturált zsidópálinkával csavarta el a fejünket 29
