Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.
Ülésnapok - 1920-153
198 A Nemzetgyűlés 153. ülése 1921 Indítványom megokolása során én csak gondolatokat, ötleteket fogok felvetni a maguk nyerseségükben. Én nem álltam ide elő teljesen kész törvényjavaslattal, mert részemről szerénytelenség lett volna, ha idejöttem és azt modtam volna, hogy íme itt van egy javaslat és, kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy azt fogadja el. En a kormánynak az impulzust, az iniciativát akarom megadni. (Helyeslés half elöl.) Bródy Ernő: Törvényt kell hozni! Orbók Attila : En a kormánynak teljesen szabad kezet adok arra nézve, hogy az én ötleteimből, gondolataimból valósítsa meg azokat, amelyeket keresztülvihetőknek, üdvöseknek talál a lakástermelés, az építkezés megindítása érdekében. De különben sem állhattam elő törvényjavaslattal azért, mert bizonyos tekintetben rendeletileg kell megoldani a kérdést, bizonyos tekintetben pedig törvényhozási utón, még pedig, ha csak lehet, novelláris utón, mert ez biztosítja azt, hogy az építkezés még a tavasszal megindulhasson. A kodifikálás munkájára azután azért sem vállalkozhattam, mert nekem nincs módomban az ahhoz szükséges adatokat beszerezni és nincs módomban a kormánynak, a kormány egyes tagjainak intencióit külön-külön megismerni. T. Nemzetgyűlés! En a legsürgősebbnek és a legfontosabbnak azt tartanám, hogy törvényhozásilag mondjuk ki és garantáljuk azt, hogy ezentúl minden termelendő lakás, legyen az uj épület vagy épületrész, a szabadforgalom tárgyát fogja képezni. (Helyeslés balfelöl.) Mert ha ezt nem mondjuk ki, akkor nem lesz építkezés, és pedig azért nem, mert ha ma a kötöttforgalom mellett kell annak a háztulajdonosnak bérbeadni azt az uj épületrészt vagy uj épületet, akkor ő befektetett tőkéjének még egytized percentjét sem veszi be ; olyan bolond kapitalista pedig még Európában nem született, aki egytized percent kamattal megelégednék. Hiszen látjuk magánál az államnál is, hogy ő is csak azokat a vállalkozásokat létesiti, csak azokba a vállalkozásokba megy bele, amelyek legalább 4—5°/o haszonrészesedést biztositanak. Ez volna a legelső pontja ennek a törvényjavaslatnak s ez volna legelső lépés az építkezés megindítására. Hegedüs Lóránt t. pénzügyminister urnák a vagyonváltságról szóló javaslata egy kissé paralizálta a tőkéket és a vállalkozási kedvben egy bizonyos visszavonulást és zárkozottságot teremtett. Ha mi azt akarjuk, hogy építkezzenek Budapesten és az országban azok, akiknek erre tőkéjük van, akkor törvényhozásilag biztosítani kell őket arról, hogy a vagyonváltság alól minden uj épület teljesen mentesittetni fog. (Helyeslés balfelől.) Én azonban nemcsak ezt a kedvezményt adnám meg ezen a téren, hanem még tovább is mennék. Miután az építkezési árak szörnyű évi február hó 25-én, pénteken. nagysága miatt nem valószínű az, hogy a teljesen uj épületek emelése egyhamar megkezdődnék, hanem sokkal valószínűbb az, hogy ezekkel a kedvezményekkel az épületrészek, egyes lakrészek termelését fogjuk elősegíteni, ennélfogva a vagyonváltság alól való mentesség kedvezményét kiterjeszteném az épületrészekre is, még pedig oly módon, hogy minden épület, tehát mondjuk, minden bérház, mentesittessék a vagyonváltság alól olyan összeg erejéig, amilyen összegbe az épülethez hozzáépített lakrész került. Ha tehát valakinek van egy négy millió korona értékű bérháza — mondjuk egy háromemeletes háza — ós arra az illető felépít egy negyedik emeletet, amely belekerül kerek összegben, mondjuk, szintén négy millió koronába, ezáltal az ő négyemeletes bérháza teljesen mentesittessék a vagyonváltság alól. Ez feltétlenül impulzust adna az építkezésre, mert aki ismeri a tőke psychologiáját, az tudja, hogy a tőke sohasem riad vissza egy vállalkozástól, egy ujabb befektetéstől akkor, ha ezáltal az ő terheit csökkentheti. Ha tehát valaki az ő négymilliós bérházát meg akarja menteni a vagyonváltságtól, szívesen bele fog fektetni abba további négy milliót, hogy igy egy nyolcmilliós érintetlen tőkének birtokába jusson. T. Nemzetgyűlés ! Természetesnek találom, hogy az uj épületeket és az uj épületrészeket, lakrészeket adómentességgel kell megajándékozni, még pedig nemcsak 15 évi, hanem 30 évi adómentességgel, . . . Bródy Ernő : Helyes ! Orbók Attila : . . . mert ez a kedvezmény — épen valutánk gyengesége folytán —- nem nagy, ha ma kell fizetni, de ha azzal kecsegtetjük azt a háztulajdonost, hogy majd a megjavult valutában sem kell adót fizetnie, szóval, ha 30 évre biztosítjuk az adómentességet, akkor ez is lökést fog adni az építkezések megindulásának. A legnagyobb hiba az építkezések megindulásánál az volt, hogy a lakásrendelet helyett nem az építési szabályrendeletet vettük elő, amelynek egyes paragrafusai már a békében is valósággal megkötötték az építkezési vállalkozók kezét, olyan luxuriózus feltételeket szabva az építkezésnek, amilyen luxuriózus feltételeket nem látunk sem Berlinben, sem Londonban, sem Bécs, avagy Paris építkezési szabályrendeleteiben, ugy hogy igazán nem tudom belátni, hogy ha a világ legszebb, legnagyobb, gyönyörű metropolisai a maguk építkezési rendszerében megfelelnek az ott lakó nyugati népek ízlésének ós lïygienikus igényeinek, miért kell épen Budapesten 20 centiméterrel magasabb szobák építését elrendelni és miért kell betiltani a manzárdlakások építését, nagyképűen tűzbiztonsági okokra hivatkozva. T. Nemzetgyűlés! Szükséges tehát, hogy a
