Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-153

A Nemzetgyűlés 153. ülése 1921 kormány rendeletileg a legsürgősebben módosítsa az épitési szabályrendeletet. Meg kell engedni, hogy ezentúl az épületeknél ne csak műterem manzardlakásokat lehessen épiteni, — ami eddig is meg volt engedve, — hanem 2—3 szobás mazard kislakásokat is, sőt tovább megyek : meg kell engedni azt is, hogy ha valaki már meglevő házában manzardlakásokat akar épiteni, az épület fedélszerkezetének átalakításával, felemelésével oda ilyen lakásokat építtethessen. Mert éz a legolcsóbb építkezési mód, t. Nemzetgyűlés, s az én számításaim szerint — amikbe belevontam szakembereket is — két év alatt Budapesten ezen a módon 3—4 ezer lakás fog feltétlenül épülni, tekintettel persze arra — és mindig, ez a premissa, mindig ez a feltétel, — hogy ezeket a lakásokat a háztulajdonosok szabad forgalomban adhatják bérbe. T. Nemzetgyűlés ! Hogy még a manzárdlakásokról mondjak valamit, meg kell említenem, hogy e lakásokkal szemben részben arra hivatkoznak, hogy ezek tűzveszélyesek, részben arra, hogy a hygienikus követelményeknek nem felelneg mek. Hát én megnéztem a tűzbiztonsági statisztikát és rájöttem arra, hogy Európa nagy városai közül Parisban van a legkevesebb tűzveszély, amelynek emberélet esett áldozatul, s viszont Parisban van a legtöbb manzard-lakás. Ezzel — azt hiszem — ez a nagyképű tűzbiztonságra való hivatkozás, ez a tétel, teljesen megdől. Ami pedig a hygienikus szempontokat illeti, ezek a legegészségesebb lakások, mert a magasban vannak, úgyhogy a talajvizet nem szívhatják fel a falak, emellett rábicfalak alkotják a lakást, mely jó levegőjű, sokkalta üdvösebb lesz tehát, ha Budapesten is megengedjük a manzárd-lakások építését, mintha továbbra is a szuterén-helyiségekből csinálnak lakásokat, mint most ujabban, a lakáshiány leküzdésére, egy-egy épületben tették ezt, ahol pincéket és szuterén-mellékhelyiségeket rendeztek be az ínségesek részére lakásul. Óriási hibája még az épitési szabályrendeletnek, hogy az emeletszámokat a beépített udvarok pereentuális arányához és az utcák szélességének arányához szabta. Ha pl. egy utca pár centiméterrel keskenyebb volt, mint a szomszéd utca, ott már nem engedtek csak egy- vagy kétemeletes házakat épiteni, mig a 10—20 centiméterrel szélesebb utcákban 4—5 emeletes paloták építése is lehetséges volt. Az épitési szabályrendeletben természetesen meg kell változtatni a falak erősségére, a falak minőségére vonatkozó intézkedéseket is, annál is inkább, mert épen magyar mérnököknek vannak uj, kiváló találmányai. Ezek vékony falak, az igaz ; nem a régi vastagságú falak, aminőket épiteni szoktak, sokkalta vékonyabbak, de sokkalta erősebbek is, mint az előírásos vastagságú falak. Az is indokolatlan konzervativizmus volna évi február hó 25-én, pénteken. 199 tehát, ha nem engedélyeznők az építkezéseknél az olyan falak alkalmazását, amelyek, ha sokkal keskenyebbek is, de mindenesetre erősebbek a régi, vastag falaknál. Természetes, t. Nemzetgyűlés — és ez eddig is megvolt, — hogy az egyes emeletes házakra meg kell engedni az ujabb emeletek építését akkor, ha az alépítmény ezeknek terhét megbírja. Nagyon fontosnak tartanám ezenkívül, — s amit mondani fogok, talán nem valami népszerű gondolat, (Halljuh! Halljuk! jobbfelöl.) meggyőződésem szerint azonban a lakásínség gyors megszüntetésére vezetne, — ha behoznánk az ötszobás lakásokon felül a luxusadót. Otszobás lakásnál ilyen adó még nem volna, de az öt lakószobán felül be kellene hozni ezt az adónemet, amely a 6 és 7 szobánál még lehetne kicsiny, alacsony adókulccsal kirovott, feljebb azonban a szobák száma szerint progresszive emelkednék. Ennek a luxusadónak, t. Nemzetgyűlés, nem az a jelentősége, hogy talán nagyon indokolt adó volna az államháztartás megbomlott mérlegének helyrebiHentesére, — sokkalta indokoltabb, mint az, hogy ha megiszom egy koronáért egy pohár szódavizet egy kávéházban, akkor 2 K luxusadót kell fizetnem, vagy ha megiszom egy feketét, 1 K luxusadót fizetek utána, — hanem az volna a jelentősége, hogy a lakások elaprózódására vezetne, mert akinek 6—7 szobás lakása van és luxusadőt kell fizetnie, az, ha nem nagyon vagyonos és tehetős ember, kisebb lakásba fog igyekezni, a háziúr pedig a felszabadult hat szobás lakásból két 3 szobás lakást fog csinálni, mert még a mai kötött rendszer mellett is a két 3 szobás lakás bére feltétlenül sokkal magasabb, mint az egy 6 szobás lakásé. Az uj lakásrendelettel kapcsolatban kellene ezt az adótörvényt a pénzügyminister urnák beterjeszteni. Nem elég azonban az, ha kedvezményeket nyújtunk az építkezőknek, ha a tőkéseknek kedvet adunk, ha a heverő tőkét arra csábítjuk, hogy épitkezzék, mert nem kell adót fizetni, nem kell vagyonváltságot fizetni, mert a szabadforgalom előnyét fogja élvezni, gondoskodni kell arról is, hogy az építkezési kedv mellett építőanyag is legyen. Drozdy Győző: Engedjék szabadon szállítani a faanyagot! Orbók Attila : Hogy építőanyag legyen, ez szintén törvényhozási kérdés és csak törvénnyel lehet orvosolni, (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) még pedig szerény véleményem szerint azzal a törvénnyel, hogy az államnak megadjuk a jogot, hogy megváltson minden olyan épitési nyersanyagot termelőüzemet, amely nem termel berendezéséhez mérten, vagy pedig egyáltalán nincs üzembe helyezve. (Helyeslés a jobboldalon.) Nem lehet eltűrni a mai válságos lakás-