Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-152

A Nemzetgyűlés 152. ülése 1921 ki, és én azt hiszem, liogy a kisgazdapárt kíván­ságát tolmácsolom akkor, amidőn azt mondom, hogy igenis, a belügyministeri széket a kisgazda párt valamelyik tagja által kell betölteni. (Fél­kiáltások jobbfelöl : Éljen Oaal Gaszton ! Taps.) Mert a legelső szempont a közigazgatási reform megvalósítása, amely nélkül nem lesz földbirtok­reform sem. (Ugy van ! jobb felöl.) Ezt a meg­győződésemet én abból merítem, hogy a ház­helyekre vonatkozó rendeletet úgyszólván az egész országban sehol sem hajtották végre, egyedül csak az én megyémben, Bihar várme­gyében, ahol a főispán ennek a pártnak egyik kiváló régi harcosa és aki erős kézzel és bátran nyúl hozzá ehhez a kérdéshez . . . Zeőke Antal : El fogják csapni ! Orbók Attila : ... és a szolgabiráknak azt az utasítást adta, hogy rövid időn belül vagy elintézik a házhelyrendeletet, vagy pedig helyük­ről távozniok kell. (Helyeslés jobbfelöl.) A kormány összetételét szerencsésnek tar­tom, azonban több erélyt kívánnék ettől a második Teleki-kormánytól, mint amennyit az első mutatott, mert az erélyt mindig rosszkor alkalmazták. Erélyt alkalmaztak akkor, amikor apró támadásokat, apró embereken kellett meg­bosszulni, amikor internálni kellett valakit egy vagy más elszólása miatt, de nem láttam erélyt a politikának törtetőivel szemben, nem láttam erélyt a munka megindításában, nem láttam erélyt r a nemzet nagy problémáinak megoldásá­ban. Én bizalmamat csak olyan feltétel mellett előlegezem a t. jelen nem levő kormánynak, (Derültség jobbfelöl) ha erélyt fog mutatni a nemzet nagy érdekeinek szolgálatában, nem pedig abban, hogy épen a mi pártunk egyes bizalmi embereit a bársonyszékekből sorba ki­lődözzék. (Igaz! Ugy van! jobbfelöl.) Nem mulaszthatom el az alkalmat, hogy a kormányprogramm vitatásánál, mikor az uj kormány bemutatkozásáról van szó, ne üdvö­zöljem Hegedüs Lóránt minister urat, nemcsak ugy, mint magyar embert, nemcsak ugy, mint kiváló pénzügyi szakembert, hanem úgyis, mint székely testvéremet. (Éljenzés.) Hegedüs Lóránt a székelységnek egyik büszkesége. A székelység kardja nagyon sokszor megmentette ezt az országot a pusztulástól; remélem, hogy most a magyar valutát, a ma­gyar gazdasági életet a székely elmésség, a ra­vasz góbéság, az erdélyi ötletesség fogja meg­menteni. (Tetszés.) Mondhatom, hogy a mi pár­tunkat, a kisgazdapártot, Hegedüs Lóránt őszin­teségével, egyenes, nyilt fellépésével, avval a bá­tor bevallásával, hogy ő liberális politikus és az is marad, és avval a kijelentésével, hogy ő csak szakkérdésekkel fog foglalkozni ós politi­kába nem avatkozik, bizalomra kötelezte, de e bizalmat csak addig fogja birni, ameddig elis­meri azt, hogy Magyarországot csak az agrár­demokrácia mentheti meg; amig elismeri azt, hogy minden téren segíteni kell a földmivelő­évi febr. hó 24-én, csütörtökön. 167 népet ; annak boldogulását, művelődését, fejlő­dését minden tekintetben elő kell segíteni és ezen a téren takarékoskodásnak helye nincs. Bizom benne, hogy Hegedüs Lóránt mun­kája sikerrel fog járni, annál inkább, mert a második Teleki-kormány összetétele olyan sze­rencsés, hogy az ország három kitűnő, de köz­ismerten legfösvényebb embere foglal benne he­lyet : Gratz Gusztáv, Hegedüs Lóránt és Be­litska Béni. (Derültség.) Három olyan tárca, amelynek budgetje mindig a legnagyobb volt és amelynek budgetjét lényegesen meg kell szorí­tani, hogy az ország elbírja az állami kiadások szörnyű terheit. En nagyon sokat szoktam böngészgetni s olvasgatni külföldi lapokat és végtelen örömmel tölt el, hogy Hegedüs Lorántról a külföldi sajtó legnagyobb része bizalommal nyilatkozik. Ter­mészetes, hogy ez a bizalom nem egy nagy önzetlenségnek vagy elfogultságnak az eredménye a külföld részéről, hanem egy pozitív bizalom, mert Magyarország pénzügyei sokban érintik a külföldi vállalkozásokat, azokat a külföldi nagy tőkéket, amelyek részben a háború alatt, rész­ben a háború előtt ide Magyarországba kezdtek beözönleni, ós amikor ezek a francia, angol, olasz lapok, amelyekről tudjuk, hogy főkép a nagy tőkéket képviselik, bizalommal nyilatkoz­nak Hegedüs Lorántról, azt hiszem, ez nagyon örvendetes jelenség, mert eddig, sajnos, csak olyan közleményeket láttunk, amelyek a magyar kormányt mindig rágalmazták, mindig gyanúsí­tották és a magyar kormánnyal szemben a leg­nagyobb bizalmatlanságot tanúsították. Legyen szabad rámutatnom arra, hogy bármennyire le van rombolva ez az ország gaz­daságilag, a munka megindításával a legnagyobb lehetőségek mutatkoznak, hogy országunkat gaz­dasági, pénzügyi téren és morális tekintetben is ismét talpra állítsuk és felemeljük. Egy angol lapban egy ipari mágnás nyilat­kozatát olvastam, aki különböző európai államok gazdasági helyzetéről nyilatkozva azt mondta, hogy a munka megindítása tekintetében, az európai piac ellátása tekintetében Magyarország ugyan nem sokat számit, azonban Magyar­országnak nagyon nagy lehetőségei vannak — s ez talán furcsán hangzik, talán paradoxonnak tűnik fel — épen azért, mert valutája a vég­telenségig leromlott. Egy példával is magyarázza ezt, mikor azt mondja, hogyha Magyarország nyersanyagot akar venni, rossz valutája miatt végtelenül drágán kell, hogy azt megvásárolja, de ne felejtsük el azt, hogy a drágán vásárolt nyersanyagot Magyarország dolgozhatja fel a legolcsóbban Európa összes államai közül. Szóval, ha Magyarország 100 dollárt ad ki nyersanyagért és négy napi munkadíjra másfél dollárt számit, akkor egy, Magyarországon tisz­tességes munkadíj mellett — mert a másfél dollár négy napi munkadíj fejében 800—900 koronát tesz ki — ezt a száz dollár értékű

Next

/
Oldalképek
Tartalom