Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-152

Á Nemzetgyűlés 152. ülése 1921. irodához tartozik a cenzúrának vezetése, s szemben azokkal, amiket itt igen sokan felhoztak. én más oldalról is megvilágíthatnám a cenzúra hibáit. Én nem akarok példákat felhozni, mert azok nagyon unalmasak. (Felkiáltások jobbfelöl : Ez fontos!) Tudjuk, hogy a cenzúra rosszul kezeltetik, de olyan politikai nézetnyilvánitások is cenzúrázva lesznek, amelyekről a t. túloldali képviselő urak azt mondják, hogy ezeknek szabad tér lesz engedve. Előttem vannak a »Magyarság«, a »8 Órai Újság« és egyéb lapok cikkei, amelyeket nem kívánok felolvasni, csak jelzem, hogy még egy a napi politikával annyira nem foglalkozó lapnak is, mint az »Uj Magyar Szemle«, amely hónapos lap, a belpolitikai cikkei hónapokon át töröltettek, pedig azokban sem izgatás, sem destruktiv tendencia fel nem fedezhető, hanem azokban tisztára a kormánynak objektiv kritikája foglaltatik. Balla Aladár: Annái inkább törölték! Őrgr. Pallavicini György: A külpolitika terén a cenzúrát szerintem törölni nem lehet, hanem a belpolitikai cenzúrát nézetem szerint teljesen törölni kellene. (Helyeslés.) Ha a belpolitikai téren olyasmit irnak az újságok, ami tényleg veszélyezteti az állam jólétét, tessék őket a legszigorúbban megbüntetni. (TJgy van! balfelöl.) Azonban hogy belpolitikai kritikát ne lehessen szabadon gyakorolni, ez még a háborúnak legszigorúbb és legnehezebb idejében sem volt Magyarországon. Tisza István gróf igen szigorúan járt el, de a kritikát megengedte a saját személye ellen is, belpolitikai kérdésekben is. Balla Aladár : Akkor a királyság kérdéséről is

rr lehet irni, mert az belpolitika. Őrgr. Pallavicini Oyörgy: Teljesen elhibázottnak tartom azt mondani, hogy a királykérdés . . . Kováts J. István: De tiltakoznak ellene! (Zaj.) Őrgr. Pallavicini György: T. Nemzetgyűlés! Ez igen hátrányos azokra nézve, akik a legitim állásponton vannak. Ha azok, kik szabad királyválasztás alapján pártban tömörülnek, ezt nyíltan tehetik, ez már maga propaganda a szabad királyválasztás mellett. Balla Aladár : Az egész külügyministerium legimitista, karlista ! Őrgr. Pallavicini György: Ha azt lehet megírni, hogy a szabadkirályválasztók értekezletet tartott, már ez is propaganda. Ez teljesen egyoldalú dolog, mert a másik oldal nem ezen fegyverekkel küzd. Meskó Zoltán : Ki kellene egyszerűen utasítani^ őket ! (Zaj.) Őrgr. Pallavicini György : Más kérdés, hogy a kormányt támogató többség a királykérdést ideiglenesen kikapcsolta, — helyes és bölcs intézkedése volt akkor a kormányelnöknek, hogy a többséget e tekintetben meg tudta szerezni — mondom ez teljesen más kérdés, mert ez biztositéka annak, hogy igenis a Nemzetgyűlésen évi febr. hó 24-én, csütörtökön. 163 addig, amig a kormány ennek a kérdésnek az eldöntését szükségesnek nem tartja és amig a többsége megvan, a királykérdés nem lesz érintve. Teljesen egyetértek e tekintetben az igen tisztelt ministereinök úrral s ezen a téren a magam részéről is mindig támogatni fogom. T. Nemzetgyűlés ! A kormány határozottan igen megerősödött azáltal, hogy a ministerelnök megnyerhette munkatársául az igen t. pénzügyminister urat. Nem akarok bővebben foglalkozni a pénzügyminister ur programmjával, mert hiszen ehhez én talán nem is értek, azonban fel szeretném az ő figyelmét hivni arra, hogy most, mikor igen sok adót és uj adót vet ki, nem-e találhatna módot az ingó vagyonok megadóztatására oly célból, hogy a magyar kultúrintézmények megerősödjenek. Mert az állami költségvetés keretében nem hiszem, hogy olyan kul* turprogramm volna keresztülvihető, amely az igényeknek megfelelne és amely a kultúránknak azt a szinvonalat fenn tudná tartani, amely szükséges ahhoz, hogy a mi kulturfölényünket a bennünket környező népek felett biztosithassa. Ha látom, hogy a nemzetiségi bankok milyen óriási kultúrpolitikát csináltak a régi időkben, akkor azt hiszem, hogy fel kellene ezt a módszert használnunk arra, hogy ugyanezt a politikát csináljuk ma a magyarság mellett ; s én hiszem, hogy a pénzügyminister ur módját tudná találni annak, hogy a nagybankoktól és vállalatoktól valami adó vagy hozzájárulás formájában olyan összegekhez juthasson, amelyekkel a magyar kultúrát a kellő színvonalon nemcsak fentartani, de még fejleszteni is képesek legyünk. T. Nemzetgyűlés! A kormánynak gyengeségét, illetve nem kielégítő voltát abban látom, hogy ugy a politikai vezetésben, mint a közéleti tisztaság megőrzésében, nem járt el kellő eréllyel. (Halljuk ! Halljuk ! jobbfelöl.) A politikai vezetés kritikájáról keveset akarok beszélni, hiszen a tények mutatják, a nem egységes egységes párt, a pártszövetség, a kiválások, kilépések, csoportulások mutatják, hogy a kellő politikai vezetés nem volt meg, és itt tisztelettel kell meghajtanom zászlómat a kormány egyetlen politikusa előtt, a mostani földmivelésügyi minister előtt, (Éljenzés jobbfelöl.) mint aki az egyedüli, akit egy állandó, komoly politikai gondolat vezérel, s aki ezt a politikáját következetesen érvényesíteni is tudja. Csak egyre vagyok bátor felhívni az ő szíves figyelmét arra, hogy vigyázzon, nehogy nevével visszaéljenek. Már a múltkor olvastam egyik lapból, hogy a pártértekezleten is szó volt arról, hogy a minister ur nevével visszaélnek, amire két példát leszek bátor én is elébe tárni. (Halljuk! Halljuk!) Az egyik az, hogy egyes képviselők az ő nevével, az ő megbízásából kvázi ministen biztosokként járnak el a kerületekben a parcellázások körül. Ez mindenesetre csak visszaélés lehet, mert hiszen . ...