Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-152

158 A Nemzetgyűlés 152. ülése 1921 a tisztviselők élelmezési anarchikus viszonyain és a státus rendezésén többet ne lehetett volna tenni és ne lehetne bizonyos orvoslásokat találni reá. Kerekes Mihály : A jó gyerekek előlépnek most is, mert az meg van adva nekik. Zákány Gyula : T. Nemzetgyűlés ! Nem akarok abba a hibába esni, amint beszédem elején említettem, hogy a felszólaló képviselők a programmvita kapcsán egész programmgyárat csinálnak, de kénytelen vagyok egy aktuális kérdéssel foglalkozni, •—• és ez nem is programm, ezek életszükségleti feladatok, amelyekre rá kellett mutatnom, kénytelen vagyok foglalkozni a liberális blokk alakulásával En nem osztom Andrássy Gyula grófnak a liberális blokkal szemben való álláspontját. Én igazán nem tekintem olyan mumusnak, ahogy az a sajtóban és a pártokban be van állítva. Ha semmi másra, arra talán mindenesetre jó lesz, hogy amit saját erőnkből, a saját programmoskodásunkból el nem tudtunk érni, talán el fogja érni a keresztény nemzeti pro grammot pré dikálgat óknak tömörülését. Amikor olvastam a pro grammjukat, abszolúte semmi megütközni valót nem találtam rajta és félő. hogy mi, akik a keresztény nemzeti programm elveit olyan nagy harsogással hirdettük, e tekintetben el fogunk maradni, mert azok az eszmék, azok az aktuális, igazán megoldandó programmpontok, amelyeket programmjába gyűjtött, okvetlenül kellett volna már, hogy jórészben általunk megvalósíttassanak. Itt vannak pl. a szabadságjogi eszmék. T. Nemzetgyűlés ! A szuverén személyiséggel biró állam, a magyar állam a saját hatalmi körében engedelmesség követelésére jogosult az állampolgáraival szemben, sőt az alkotmány által megszabott módon állampolgárainak az erejét igénybe is veheti. Evvel szemben viszont az állampolgárok is, mint a magyar alkotmánynak tényezői, mint a magyar alkotmány működésének közre ható tényleges faktorai, jogosultan igényelhetik, hogy az alkotmány által megszabott szabadságjogokat nekik alkotmányosan is megadják. «'Szerintem igenis, éljen a szabadságjogokkal minden társadalmi réteg, társadalmi osztály és foglalkozási kategória. Éljenek szabadságjogi eszmékkel, amennyiben eddig ezen eszmékkel való visszaélés folytán nem szolgáltattak alapos okot e jogoknak eikonfiskálására. Itt van azután a sajtótörvény. Én hasonlóan, mint több felszólaló ellenzéki képvsielő ur, teljesen anomáliás állapotnak tartom, hogy a sajtócenzura ilyen lehetetlen módon működjék. Én annak idején kint a társadalomban, de itt a parlamentbon is hirdettem az újságírói kamarák felállítását. Hirdettem, hogy sajtócenzura val nem lehet a betegséget meggyógyítani, vissza kell menni az okra. Én semmi más gyógyszert nem találok, mint az 1914. évi XVI. te. átalakítását, a szabadságjogi eszmékkel való visszaélésekkel szemben olyan törvények felállítását, amelyek a lehetetlen, anomáliás helyzetet meg fogják szüntetni és le '. évi fehr. ko 24-én, esüiörföhön. fognak sújtani a sajtógarázdálkodókra. Igaz, hogy a sajtócenzura a mai alakjában semmire sem jó. Két célt szolgál. Egyrészt a kormányzat erélytelenségének nagyszerű fegyvere, másrészt pedig az imitt-amott, sőt nagyon is a levegőben levő korrupcióvádak elleplezésére. Orbók Attila : A panamákat nem szabad megirni. Zákány Gyula : Ez az egyik, amit a liberális blokk, mint illúziót, mint nagyon is aktuális programmât hirdet, nem olyan illúziót, amelynek nincs meg az ércfedezete, s amellyel nem ugy járnak, mint mi jártunk többé-kevésbé a keresztény eszmékkel, hogy az illúzióknak is megvan a saját rendszere és lélektana, hogy többé-kevésbé bizonyos fedezetnek, tartalomnak, megvalósithatásnak kell lenni mögötte, kenyérnek, fának, szénnek, de ne ugy, hogy illúziókkal etessem a népet és ugy járjak, mint a magyar bankjegyekkel, hogy elfogy az ércfedezete, mert akkor nem érek vele semmit és akkor ez katasztrófára vezetne. A szabadságeszméknek hirdetése olyan illúzió, melynek megvan a reális tartalma, reális jogosultsága és amely a tényleges viszonyok folytán okvetlenül aktuális is lesz és akkor nem a keresztény nemzeti eszme s a keresztény nemzeti elvet vallók számlájának rovatába iratik, hogy kivivatott, hanem a liberális blokk javára. Ez természetes okoskodás. Itt van a másik kérdés, az internálások ügye. Emlékezhetik rá az igen t. Nemzetgyűlés, hogy annak idején épen én voltam az . . . Sándor Pál : Az első ! Zákány Gyula : . . . akit nem vádolhattak azzal, hogy kommunista vagyok, mert hiszen a legélesebb ellentétben álltam a nemzeti létet teljesen felfordító kommunista rendszerrel, én mondtam azt, hogy ez lehetetlen helyzet, hogy ezen segíteni kell és az én felszólalásom folytán küldetett ki Zalaegerszegre az a likvidáló bizottság, amely az ott előforduló korrupcióknak és internáltakat kiszabadító panamáknak a nyomaira akadjon. Nem akarok elébe vágni a bíróságok ítéletének. Engem nem lehet fait accompli elé állítani, nem az az ember vagyok, aki belebeszél a levegőbe, nem az az illuziós ember vagyok, hogy nincs meg a fedezetem, nem a magyar bankjegypolitikus vagyok fedezet nélkül, hanem amit nyíltan mondok, azért vállalom a felelősséget minden rágaimazási feljelentések mellett. Itt hibák történtek, mely hibákat orvosolnunk kell. Amint az orvoslás módjáról félhivatalosan tudomásom van, abszolúte nem vagyok vele megelégedve és kérni fogom az illetékes tényezőktől az én korrekcionális javaslatom respektálását az internálási táborok élelmezési és egyéb botrányaira vonatkozólag. Kérni fogom az általam beszolgáltatott adatok átvizsgálását. Egyebet nem mondhatok. Nagyon kérem a t. Nemzetgyűlést, nehogy kifelé olyan színezetet tulajdonítson ezen állásfoglalásomnak, mint amilyen színezete volt a múltkor