Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-152

158 A Nemzetgyűlés 152. ülése 1921 a tisztviselők élelmezési anarchikus viszonyain és a státus rendezésén többet ne lehetett volna tenni és ne lehetne bizonyos orvoslásokat találni reá. Kerekes Mihály : A jó gyerekek előlépnek most is, mert az meg van adva nekik. Zákány Gyula : T. Nemzetgyűlés ! Nem aka­rok abba a hibába esni, amint beszédem elején említettem, hogy a felszólaló képviselők a pro­grammvita kapcsán egész programmgyárat csinál­nak, de kénytelen vagyok egy aktuális kérdéssel foglalkozni, •—• és ez nem is programm, ezek élet­szükségleti feladatok, amelyekre rá kellett mutat­nom, kénytelen vagyok foglalkozni a liberális blokk alakulásával En nem osztom Andrássy Gyula grófnak a liberális blokkal szemben való álláspontját. Én igazán nem tekintem olyan mu­musnak, ahogy az a sajtóban és a pártokban be van állítva. Ha semmi másra, arra talán minden­esetre jó lesz, hogy amit saját erőnkből, a saját programmoskodásunkból el nem tudtunk érni, ta­lán el fogja érni a keresztény nemzeti pro grammot pré dikálgat óknak tömörülését. Amikor olvastam a pro grammjukat, abszo­lúte semmi megütközni valót nem találtam rajta és félő. hogy mi, akik a keresztény nemzeti pro­gramm elveit olyan nagy harsogással hirdettük, e tekintetben el fogunk maradni, mert azok az eszmék, azok az aktuális, igazán megoldandó programmpontok, amelyeket programmjába gyűj­tött, okvetlenül kellett volna már, hogy jórész­ben általunk megvalósíttassanak. Itt vannak pl. a szabadságjogi eszmék. T. Nemzetgyűlés ! A szuverén személyiség­gel biró állam, a magyar állam a saját hatalmi körében engedelmesség követelésére jogosult az állampolgáraival szemben, sőt az alkotmány által megszabott módon állampolgárainak az erejét igénybe is veheti. Evvel szemben viszont az állam­polgárok is, mint a magyar alkotmánynak ténye­zői, mint a magyar alkotmány működésének közre ható tényleges faktorai, jogosultan igényelhetik, hogy az alkotmány által megszabott szabadság­jogokat nekik alkotmányosan is megadják. «'Sze­rintem igenis, éljen a szabadságjogokkal minden társadalmi réteg, társadalmi osztály és foglalko­zási kategória. Éljenek szabadságjogi eszmék­kel, amennyiben eddig ezen eszmékkel való vissza­élés folytán nem szolgáltattak alapos okot e jogok­nak eikonfiskálására. Itt van azután a sajtótörvény. Én hasonlóan, mint több felszólaló ellenzéki képvsielő ur, teljesen anomáliás állapotnak tartom, hogy a sajtócenzura ilyen lehetetlen módon működjék. Én annak ide­jén kint a társadalomban, de itt a parlamentbon is hirdettem az újságírói kamarák felállítását. Hir­dettem, hogy sajtócenzura val nem lehet a beteg­séget meggyógyítani, vissza kell menni az okra. Én semmi más gyógyszert nem találok, mint az 1914. évi XVI. te. átalakítását, a szabadságjogi eszmékkel való visszaélésekkel szemben olyan törvények felállítását, amelyek a lehetetlen, anomáliás helyzetet meg fogják szüntetni és le '. évi fehr. ko 24-én, esüiörföhön. fognak sújtani a sajtógarázdálkodókra. Igaz, hogy a sajtócenzura a mai alakjában semmire sem jó. Két célt szolgál. Egyrészt a kormányzat erélytelenségének nagyszerű fegyvere, másrészt pedig az imitt-amott, sőt nagyon is a levegőben levő korrupcióvádak elleplezésére. Orbók Attila : A panamákat nem szabad megirni. Zákány Gyula : Ez az egyik, amit a liberális blokk, mint illúziót, mint nagyon is aktuális pro­grammât hirdet, nem olyan illúziót, amelynek nincs meg az ércfedezete, s amellyel nem ugy járnak, mint mi jártunk többé-kevésbé a keresztény esz­mékkel, hogy az illúzióknak is megvan a saját rendszere és lélektana, hogy többé-kevésbé bizo­nyos fedezetnek, tartalomnak, megvalósithatás­nak kell lenni mögötte, kenyérnek, fának, szén­nek, de ne ugy, hogy illúziókkal etessem a népet és ugy járjak, mint a magyar bankjegyekkel, hogy elfogy az ércfedezete, mert akkor nem érek vele semmit és akkor ez katasztrófára vezetne. A sza­badságeszméknek hirdetése olyan illúzió, mely­nek megvan a reális tartalma, reális jogosultsága és amely a tényleges viszonyok folytán okvetle­nül aktuális is lesz és akkor nem a keresztény nemzeti eszme s a keresztény nemzeti elvet vallók számlájának rovatába iratik, hogy kivivatott, hanem a liberális blokk javára. Ez természetes okoskodás. Itt van a másik kérdés, az internálások ügye. Emlékezhetik rá az igen t. Nemzetgyűlés, hogy annak idején épen én voltam az . . . Sándor Pál : Az első ! Zákány Gyula : . . . akit nem vádolhattak azzal, hogy kommunista vagyok, mert hiszen a legélesebb ellentétben álltam a nemzeti létet teljesen felfordító kommunista rendszerrel, én mondtam azt, hogy ez lehetetlen helyzet, hogy ezen segíteni kell és az én felszólalásom folytán küldetett ki Zalaegerszegre az a likvidáló bizott­ság, amely az ott előforduló korrupcióknak és internáltakat kiszabadító panamáknak a nyo­maira akadjon. Nem akarok elébe vágni a bíró­ságok ítéletének. Engem nem lehet fait accompli elé állítani, nem az az ember vagyok, aki bele­beszél a levegőbe, nem az az illuziós ember vagyok, hogy nincs meg a fedezetem, nem a magyar bankjegypolitikus vagyok fedezet nél­kül, hanem amit nyíltan mondok, azért vállalom a felelősséget minden rágaimazási feljelentések mellett. Itt hibák történtek, mely hibákat orvo­solnunk kell. Amint az orvoslás módjáról fél­hivatalosan tudomásom van, abszolúte nem vagyok vele megelégedve és kérni fogom az illetékes tényezőktől az én korrekcionális javas­latom respektálását az internálási táborok élel­mezési és egyéb botrányaira vonatkozólag. Kérni fogom az általam beszolgáltatott adatok átvizsgálását. Egyebet nem mondhatok. Nagyon kérem a t. Nemzetgyűlést, nehogy kifelé olyan színezetet tulajdonítson ezen állásfogla­lásomnak, mint amilyen színezete volt a múltkor

Next

/
Oldalképek
Tartalom