Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.
Ülésnapok - 1920-151
130 A Nemzetgyűlés 151. ülése 1921 emberek felsegitését. A földmivelésügyi minister úrhoz a következő interpellációt vagyok bátor intézni (olvassa) : »1. Van-e tudomása a minister urnák arról, hogy a hatvani sashalmi birtok parcellázása nem a méltányosságnak és a törvény szellemének megfelelőleg történik? 2. Van-e tudomása, hogy az Altruista Bank olyanokat részesit földben, akik a törvény szerint erre igényt nem tarthatnak, vagy csak végső esetben? Van-e tudomása, hogy egy konzorcium előnyös ajánlata elleneben az Altruista Bank nyerészkedéssel ad túl az ingatlanon ? Hajlandó-e az egész eddigi akciót megsemmisíteni és a parcellázást oly módon eszközölni, mely az igényjogosultakra a legméltányosabb és a legelőnyösebb?« (Élénk helyeslés.) Elnök : Mayer János államtitkár UT személyes kérdésben kér szót. A szó őt megilleti. Mayer János : T. Nemzetgyűlés ! Az elhangzott interpellációra az érdemleges választ kizárólag a földmivelésügyi minister ur van hivatva megadni. Készemről csak pár szóval kívánok reflektálni igen t. interpelláló képviselőtársamnak és pedig azért, mert, mint utólag tudomásomra jutott, az én nevemet is megemli cette interpellációja során. A dolog tulaj donképen ugy áll, hogy Hatvanban Bálint és társai megvették ezt az u. n. sashalmi birtokot még 1917-ben. Később átruházási engedélyt kértek erre a birtokra, mely átruházási engedély megadása egész a mai napig elhúzódott. Amikor Bálint és társai ezt a birtokot megvették, akkor már osztottak abból fel kisemberek közt, tisztviselők is voltak köztük és egyáltalában a hatvani érdekeltség. Az elosztás nagyon méltányos volt, amennyiben a legtöbb parcella 4—5 hold volt csak, a többi pedig 5—10—15 hold. Voltak azonban 40—50 holdas részesedések is, sőt később Bálinték részéről 70 holdas részesedések is. Amikor a jóváhagyást tárgyaltuk, szem előtt tartva a birtokreformról szóló törvény intencióit, a 60—70 holdas részesedéseket egyáltalában töröltük, vagy a legjobb esetben storníroztuk s csak kisebb területeket adtunk az illetőknek, arra törekedve, hogy minél szociálisabb legyen a felosztás és minél többen kapjanak a földből. Rettenetes tülekedés volt a földért, mert annak ára a mai árviszonyokhoz képest olcsó volt. Ha nem lett volna az ilyen olcsó a mai földárakhoz képest, nem kaptak volna rajta annyira. Annak idején, amikor a földosztás történt, az többször közhírré tétetett és ennek folytán igen sok reflektáns jelentkezett. Nem akarok érdemileg belebocsátkozni ebbe a kérdésbe, hisz a földmivelésügyi minister ur lesz hivatva abban érdemleges választ adni, de hogy voltak ott tisztviselők is, akik szintén részesedtek a földből, annak oka az, hogy akkor, amikor még az átruházási engedélyt nem kérték, és azelőtt felosztották a birtokot, ezek a tisztviselők már akkor jelentkeztek, mint érdekeltek s ezáltal úgyszólván igényjogosultságot szereztek a földre. Akkor, amikor a föld ára megsokszorozódott, nem tartottuk méltányos dóéi^ február hó 23-án, szerdán. lógnak, hogy a tisztviselőket kidobjuk a másfél holdas szőllőkből és megfosszuk őket attól a gazdasági előnytől, melyet egy kétoldalú szerződéssel már korábban biztosítottak maguknak, minthogy már korábban jogot formáltak arra, hogy a földből részesedjenek. Ereky Károly : Ez nem személyes kérdés ! Mayer János : Ami pedig az én személyemet illeti. Somogyi t. képviselőtársam . . . Somogyi István : Nem támadtam az államtitkár urat ! Azt mondtam, hogy fel akarom hivni a figyelmét a minister urnák és az államtitkár urnák. Mayer János : ... ő irt nekem egy pár sort, melyben értésemre adta, hogy szeretne engem tájékoztatni ezen birtokügy kérdésében. De nem volt szerencsém a t. képviselő úrhoz. De, előrebocsátom, ha eljött volna is a t. képviselő ur és közölte volna is velem kívánnivalóit, sokat nem változtatott volna a dolgon, . . . Somogyi István: Azt tudom! Mayer János: .. . mert olyan lelkiismeretesen fontoltuk meg ezt a dolgot, és olyan hosszas tanácskozások és a helyi hatóságoknak, helyi közegeknek és érdekelteknek olyan tág bevonásával döntöttünk ebben a kérdésben, hogy elmentünk a méltányosság legmesszebbmenő határáig. Ami pedig az Altruista Bank túlságos haszonrészesedését illeti, erre nézve csak annyit jegyzek meg, hogy az Altruista Bank működésétől jó magam sem vagyok elragadtatva. Koncedálom, hogy a t. képviselő urnák e tekintetben sokban igaza van. E részben nem vagyok hivatva nyilatkozni, de a földmivelésügyi minister urnák lesz rá módja és alkalma, hogy e tekintetben is rendet teremtsen. Ennyit voltam bátor megjegyezni. Somogyi István : Félreértett szavaim megmagyarázása cimén kérek szót. Elnök : A képviselő urat a szó megilleti. Somogyi István : T. Nemzetgyűlés ! Első sorban kijelentem, hogy egyáltalában nem volt szándékomban semmit sem imputálni az államtitkár urnák. Tény az, hogy én az államtitkár urnák irtam, tény az, hogy én az államtitkár úrral a Faluszövetség hatvani kiállításán találkoztam. Amikor felérkeztem, az államtitkár ur már lemondott, és így nem tudtam vele beszélni. Felmentem erre a minister úrhoz, aki azt mondta, hogy ő is lemondott minister, tehát érdemben ezzel a dologgal nem foglalkozhatik. így tehát fait accompli előtt állottam. Ez az egyik dolog. A másik, a valódi félreértés az, hogy az államtitkár ur azt mondja, hogy a konzorcium által felosztott földből tisztviselők is részesedtek. Vagyok bátor az államtitkár ur figyelmét felhívni arra, hogy itt két dologról van szó. Az egyik a Bálintféle konzorcium. Akkor, amikor ez az ingatlant megvette, abban a pillanatban kiparcellázták ezeket egyrészt a kisgazdaembereknek, másrészt maguknak, de nem volt köztük tisztviselő. A tiszt viselők akkor jöttek oda, amikor a helyi hatóság megvette az egész szőlőt.
