Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-151

A Nemzetgyűlés 151. ülése 1921. évi február hó 23-án, 'szerdán. 127 Ez még decemberben történt. Azóta ez a hadiözvegy lakást nem kapott, ellenben megtörtént az, hogy az egyik fiát, aki a községházán irnok volt, egyik napról a másikra elbocsátották a községházáról azért, mert az özvegy panaszra mert menni a ministerhez és hozzám. , Budaváry László : Szokás szerint { Schandl Károly : T. Nemzetgyűlés ! Egy másik botrányos eset is van itt, amivel — azt hiszem — sikerül megnyugtatni azokat, akik azt gondolják, hogy most a keresztény kurzus alatt a zsidóság talán nagyobb üldözésnek van kitéve. (Felkiáltások : Szó sincs róla I) Budaváry László : Épen ellenkezőleg ! Fangler Béla : Mi vagyunk üldözve ! ieskó Zoltán : Meglátszik rajtad ! (Élénk derültség.) Schandl Károly : Csongrád nagyközségben, ahol a képviselőtestületben a virilizmus folytán, melyet most egyes körök olyan nagyon védenek, a zsidóság van túlhatalomban, (Felkiáltások : Mindenütt!) az elrekvirált lakások nagy része a zsidóság tartja elfoglalva. Megtörtént egy jóravaló öregebb gazdával, Szegi Pállal, hogy a háború teljes közepén Bergl Sarolta nevű egyén kibérelte a házát, vendéglő és egyéb üzletek céljaira és amikor a szerződés már meg volt kötve, jelentkezik Bergl Samu. Mikor ő tiltakozik, hogy nem Bergl Samuval szerződött, az egyszerű embernek odamutatják a szerződést, hogy ott csak Bergl S. van. Természetesen, ha tudta volna, hogy Bergl Samuval szerződik, nem kötötte volna meg a szerződést, mert ismeri Bergl Samunak furfangját és nem lépett volna vele szerződésre. Budaváry László: Sziriai jelleg! Schandl Károly : Azóta Bergl Samutól nem tud Szegi Pál megszabadulni, akárhányszor mondott fel. Azután hazajött Szegi Pál katona fia a harctérről, megházasodott s most kénytelen az egész család egy apró kis szobában meghúzódni ; ott fekszik Szegi Pál felesége, ahol patkányok futkosnak, úgyszólván a halálos ágyán. Az orvosok megáll apitották, hogy feltétlenül elpusztul, ha abban a helyiségben marad. Szegi Pál hiába fordul bárhová, Bergl Samu, aki a házának nagyrészét, annak körülbelül 4—5 helyiségét foglalja el, amelyből csak egyet kér Szegi Pál, hogy adják vissza, nem adja azt neki vissza és igy Szegi nem bir hozzájutni lakható helyiséghez a saját házában. Fangler Béla: Még jó, hogy Bergl ki nem dobja egészen ! Schandl Károly : Szeginek azt mondják, menjen ki a tanyára. Igen, de nem tud kimenni a tanyájára, mert ott a fia lakik a családjával, másrészt meg a tanya kilométerekre van, ahol a nagybeteg asszonyt orvosi segítségben részesíteni nem lehet. Ezeket az eseteket ajánlom az igen t. igazságügyminister ur figyelmébe és kérem, hogy azokat sürgősen orvosolja. Interpellációm a következőképen hangzik (olvassa) : »Van-e tudomása a minister urnák arról, hogy Csongrádon még október első felében hirtelen kilakoltattak régi lakásából egy 9 gyermekes hadiözvegyet, s bírósági határozat dacára mindézideig megfelelő lakoshoz nem juttatták? Van-e tudomása arról, hogy ugyancsak Csongrádon közbotrány tárgyát képezi Szegi Pál földmives családjával szemben fennálló azon helyzet, hogy egy Bergl Samu nevű vendéglős kedvé: ért saját házában nem bir emberileg lakható helyiséghez jutni ? Minő intézkedéseket szándékozik tenni, hogy : ezek a botrányos állapotok orvosoltassanak ?« (Helyeslés jobhfelől.) Elnök : Az interpelláció kiadatik az igazságügyminister urnák. Az igazságiigyminister ur kivan szólni. Tomcsányi Vilmos Pál igazságiigyminister: T. Nemzetgyűlés ! Eleget kívánok tenni a t. interpelláló képviselő ur óhajának és angol mintára pár szóval válaszolok. Ami az általános kérdéseket illeti, azt a megnyugtatást adhatom a Nemzetgyűlésnek, hogy az az uj lakásrendelet, amely ezidőszerint előkészítés alatt van és amely, remélem, a legközelebbi időben már életbe lép, gondoskodik épen azokról az esetekről is, amelyekre utalni méltóztatott. T. i. az egyik eset az, amikor egy gazdaembernek tanyája van és azonkívül a városban is van háza. Az uj rendelet most lehetővé teszi azt, hogy jóllehet neki tanyai birtoka is van, ahol rendszerint gazdálkodik, ő városi házában is egy szükségletét kielégítő, megfelelő lakást mégis megtarthasson és azt tőle elvenni ne lehessen. (Helyeslés jobhfelől.) A másik momentum pedig az, hogy a tulajdonos nemcsak sajátmaga részére, hanem leszármazója részére is biztosithat saját házában lakást. (Helyeslés jobhfelől.) és ezen a címen a felmondás jogát bizonyos tekintetben kiterjesztjük. (Élénk helyeslés jobhfelől.) A tisztviselőkre nézve van valami korlátozás, de most hirtelen nem tudom, hogy az hogyan mu; t átkoznék. Ami a konkrét esetet illeti, van szerencsém erre röviden válaszolni, mert emlékszem erre az esetre. En mindjárt megvizsgáltattam ennek a hadiözvegynek ügyét. Hogy 9 gyermeke van-e tényleg, az nem tűnik ki az iratokból, de az tény, ' hogy ezek mind nem laknak vele, egyesek laknak vele, de nem valamennyien. Hogy miért történt ez a csere, ennek az a magyarázata, hogy van a rendeletekben egy egészen kivételes intézkedés. T. i., ha a vidéken pl. hivatal, vagy hivatalos személyiség részére nem lehet máskép lakást szerezni, akkor megengedhető, hogy csere utján oldják meg a kérdést, és kicserélik a lakást. PL, ha valakinek olyan a lakása, hogy ő esetlég végeredményben más lakásban is ellehet, de az illető részére, akinek lakás kell, esetleg csak