Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.
Ülésnapok - 1920-151
128 A Nemzetgyűlés '151. ülése 1921. évi február hó 23-án, "szerdán. ez az egyetlen egy lakás áll rendelkezésre, ilyenkor egészen kivételesen, és mindenkor a kormánybiztos hozzájárulásával lehetséges ilyen cserét végrehajtani. Azonban ekkor is kötelesek az illető részére megfelelő lakásról gondoskodni. Itt a panasz az volt, hogy ez nem megfelelő lakás. A hatóság ugyan azt mondta, hogy az ő véleménye szerint ez megfelelő lakás, én azonban mégis elrendeltem, hogy egy más lakást kell neki kiutalni és a legelső alkalmas lakást ennek az özvegynek kell átadni. (Helyeslés.) Remélem, hogy ez a legközelebbi jövőben meg is fog történni. Épen azért kérem, méltóztassék röviden adott válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés.) Elnök : Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Schandl Károly : A minister ur válaszát köszönettel tudomásul veszem. Elnök : Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést : tudomásul veszi-e a Nemzetgyűlés az igazságügyminister urnák Schandl Károly képviselő urnák interpellációjára adott válaszát, igen, vagy nem ? (igen!) A Nemzetgyűlés a választ tudomásul veszi. Ki a következő interpelláló ? Birtha József jegyző: Somogyi István! Somogyi István : T. Nemzetgyűlés ! Ha végigtekintünk azon a törvényalkotó munkán, amelyet a Nemzetgyűlés 1920 február 16-ika óta végzett, azt fogjuk látni, hogy egyike a legnemesebb, a legnagyobb szabású és a nemzet életére leginkább kiható munkánknak az volt, amidőn a Nemzetgyűlés megszavazta a földbirtokreform-törvényjavaslatot. Lehet ebből a törvényből áldás a jövőre nézve, amennyiben jól fogják végrehajtani ; de feltétlenül bizonyos, hogy átok és rengeteg átok fog származni a magyar népre belőle, ha rosszul fogják végrehajtani, (ügy van!) Amidon a íöldbirtokreform végrehajtásával kapcsolatban interpellálok, teszem ezt azért, mert látom, hogy a végrehajtás folyamán nem valósulnak meg azok a szempontok, amelyeknek figyelembevételével hozta meg a Nemzetgyűlés ezt a törvényt. Nem valósulnak meg egy vagy más esetben azok a szempontok, amelyek irányítottak bennünket arra, hogy ezt a törvényt megteremtsük és egy uj honfoglalást tegyünk lehetővé a magyar nép számára saját hazájában. Egy földbirtokparcellázásról van itt szó, amelyet interpellációmban elmondandó vagyok. Ez a földbirtokparcellázás eszközöltetett pedig Hatvan városában. Méltóztassék megengedni, hogy ennek a földbirtokparcellázásnak előzményét is elmondjam, mert csak ugy lesz megérthetővé az a lehetetlen intézkedés, amely a földmivelésügyi kormány kebeléből ebben az esetben kündult. Hatvan nagyközséget a Hatvany-Deutschok birtoka határolja teljesen. Ez a birtok a földbirtokreform által kevésbé lesz érintve, mert szakszerű gazdálkodást folytat, mert az ottlevő cukorgyárnak termel, illetőleg annak bázisát képezi, ugy hogy a földbirtokreform-törvény alapján valamelyest nagyobbszabásu földbirtokpolitikát Hatvanban a Hatvany-Deutschok vagyonának rovására, illetőleg földjének átvételével folytatni nem lehet. Egyetlenegy birtoktest és birtok-konglo. mer át um volt ott, az u. n. Hammerschlag Viktorféle sashalmi birtok, 1400 hold, amely 1400 hold területű ingatlanságot 1918-ban egy hatvani emberekből álló konzorcium nemcsak megvett, hanem valósággal elkaparintott egy olasz érdekeltség keze alól, amely szintén alkudott rá és amely vétel, ha perfektuált at ik, akkor a földbirtokreformnak nem lett volna joga ehhez az ingatlanhoz hozzányúlni. Ez a konzorcium megvette a földet és mindjárt parcellázni kezdte azt. Nagyon szépen dolgozott abban az irányban, hogy körülbelül 30— 35 kisgazdát, illetve nemzetgazdasági ani értelemben vett törpebirtokot nagyon szépen gazdálkodni tudó reális gazdaságokká alakit ott át. 8—10 holdas gazdák vettek még 10—12 holdas birtokokat és van egy izmos kisgazdaosztály ezen a réven. Maradt még egy nagyobbtömegü föld, mert a parcellázott rész mindössze pár száz holdat tett ki. A földmivelésügyi kormány azt mondta, hogy a konzorciumtól elveszi a birtokot, illetőleg a vételt nem hagyja jóvá, hanem a földmivelésügyi kormány fogja azt parcellázni. A parcellázással megbizták az Altruista Bankot, amely hozzá is fogott a parcellázáshoz és megállapították, hogy egy 300 magyar holdas középbirtokot kell kihasitani ebből az ingatlanból, még pedig azért, mert a birtokon van egy szeszgyár is, amelynek szüksége van a mellette lévő ingatlanra. Rendben van. A többit, azt mondották, részint a szőlőt, részint pedig ezeket a többi ingatlanrészeket ki fogják parcellázni. A parcellázás egyik része már dűlőre is jutott : a szőlőt parcelláztak. A következők kaptak : Okolicsányi Imre főszolgabiró, Várkonyi Sándor fő jegyző, Schumacher Viktor másodjegyző, (Mozgás és zaj.) Hlinkó Lajos gőzmalomtulajdonos, Papp József nagyon gazdag hentesmester. (Mozgás. Felkiáltások : Mind csupa kisgazda !) Kapott ezenkivül kereskedő, járásbiró is. Egyetlenegy hadirokkant van azok között, akik kaptak eddig. Ez az egyik része az éremnek. De van másik része is. Amikor a földmivelésügyi ministerium elhatározta, hogy itt igenis feltétlenül kell lennie a szeszgyár mellett egy középbirtoknak, a konzorcium azt mondta, hogy add nekem szeszgyárat a 300 magyar holddal, ennek fejében felparcellázom az egész ingatlant az állam által előirt feltételek mellett a nincsteleneknek, illetve azoknak, akik erre a törvény értelmében elsősorban rá vannak szorulva, ugyanazon az áron, amibe nekem került az ingatlan, ezenfelül pedig ezeknek az embereknek az első évben díjtalanul szántatom meg a földet és díjtalanul hordatom be a termésüket. Nem kell bővebben magyaráznom, különösen a t. túloldalnak, hogy ez is óriási rubrikát jelent,
