Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-151

A Nemzetgyűlés 151. ülése 1921. Weiss Konrád: Ne hagyd magad Schlesinger ! (Derültség.) Sándor Pál : Aztán később is nevess ! Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister: Azután rátér a képviselő ur az árakra. Kezdte ezt a rugóacéllal s azt mondotta, hogy azt megvette az államvasút 4600 márkáért, a magáncégek pedig ajánlották 3950 márkáért. Arra nem akarok kitérni, hogy mellesleg megjegyezte a képviselő ur, hogy mennyi ma ennek a rugóacélnak az ára Németországban, mert ez olyan dolog, amellyel foglalkozni most fölösleges. (Zaj a haloldalon.) Elnök : Kérném a minister urat, szíveskednék kicsit hangosabban beszélni, mert a gyorsírók nem tudják a beszédét jegyezni. (Egy hang jobb felől: Mi sem halljuk!) Ereky Károly: Közelebb mehet a gyorsírókhoz ! Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister : Tény az, hogy a 3950 márka, amit a képviselő ur emiitett, az a hivatalos exportár, s ezzel szemben 4600 márkával fizeti meg az államvasút ezt az anyagot. Hogy miért, azt voltam bátor felemlíteni. Ez körülbelül 16 százalékos felárnak felel meg. A múltkori beszédemben, amikor válaszoltam Herrmann Miksa képviselő urnák, koncedáltam, hogy 11 és V2°/o az a teher, amelyet ennél az ügyletnél, egy évre átszámit államvasút visel, amiből esik 3 évre 17% kamatra és körülbelül 16°/o esik arra a többfizetésre, amellyel magasabb árban fizeti meg az államvasút ezeket a cikkeket. Hogy miért nem fizeti tehát 3950 márkáért, hanem 4600 márkáért, azt már bebizonyítottam, nevezetesen azért, mert vállalja a rizikót, vállalja az interkaláris kamatot és vállalja a nagy költségeket, amelyek ennél az ügyletnél felmerültek. Azt mondja aztán a képviselő ur, hogy ugyanez a Biedermann-cég, amely 4600 márkáért adta el ezt a rugóacélt a magyar államvasutaknak, ajánlatot tett itt a Magyar Belga Fémipari Részvénytársaságnak — mert van annak magyar neve is, nemcsak német — s annak ajánlotta 3950 márkáért ; ajánlotta az akkori hivatalos export árat 3950 márkát azonnali készpénzfizetés mellett s a rizikóval, amely őt a gyártól ide való szállításból érheti. Ha az államvasút is azonnali készpénzfizetés mellett akarta volna ezeket a cikkeket beszerezni, ha rendelkezett volna azokkal az összegekkel, amelyek ezekhez a beszerzésekhez szükségesek, akkor az államvasút is megkapta volna 3950 márkáért ezt a cikket. Azután foglalkozik a képviselő úr egyebek között a lokomotiv-forrcsövekkel is és azt mondja, hogy ilyen csöveket ajánlottak 6570 márkáért, az államvasút pedig megfizeti ezeket a forrcsöveket 12.000 márkáért. Akkor Oláh Dániel t. barátom közbeszólt és azt mondotta, hogy forrcső és forrcső között nagy különbség van. | évi február hó 23-án, szerdán. 111 Azt hiszem, hogy ő bizonyos mértékben ért is a dologhoz. Weiss Konrád : Valamit ! (Egy hang balfelöl: Többet mint Sándor Pál!) Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister: Mindenesetre fel kell tételeznem, hogy ő jobban érti a dolgot, mint Sándor Pál képviselőtársam, aki gabonakereskedő és ilyen dolgokkal nem foglalkozott. Megfelelt már részben Oláh Dániel képviselő ur erre a kérdésre én helyettem a múlt alkalommal. Én akkor is, amikor először beszéltem erről a dologról, emiitettem, hogy kezeimben vannak a német hivatalos helyeknek bizonylatai arról, hogy mik voltak 1920 október vagy november havában a hivatalos exportárak. En akkor ezeket a bizonylatokat fel is ajánlottam a képviselő úrnak. Sándor Pál: Nálam vannak! Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister : Ha ott vannak, azokból láthatja a képviselő ur, hogy a forrcsőnek exportára 1920 október végén . .. Sándor Pál : Novemberben ! Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister .. . vagyis ugyanakkor, amikor az ügylet megköttetett, nem 12.000 márka volt, mint ahogy az államvasutaknak azt lekötötte a Biedermann-cég, hanem 13.000 márka. Ezt igazolja der Beichskommissär für Eisen Wirtschaft Düsseldorfban ; itt van a bélyegzője és az aláírása. Weiss Konrád: ügy látszik, nem olyan fontos ! Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister : Ennél a cikknél mutatta ki a képviselő ur és segítőtársai, hogy 83 százalékkal, pláne 87 százalékkal fizetnénk túl, ahogy az államvasutak beszerzik ezeket a cikkeket. Itt nincs túlfizetésről szó, hanem ellenkezőleg ezek a cikkek még alacsonyabb árban leltek beszerezve. Ezt akartam a forrcsövekre nézve megjegyezni. Azt pedig, hogy a lokomotiv-forrcsövekre egészen más minőségű árut kell szállítani, mint egyéb forrcsövekre, mindenki tudja. Erre vonatkozott Oláh Dániel t. barátom közbeszólása is. Azután foglalkozott még a képviselő ur a Magyar Belga Fémiparárugyár sérelmével s azt mondotta, hogy dacára annak, hogy ajánlatot tett ágytokok szállítására, nem vették igénybe, hanem külföldi árut biztosított az államvasút, s hivatkozott arra, hogy mennyivel olcsóbban szállította volna az az általa dédelgetett gyár azokat az ágytokokat. Sándor Pál : Homonnay képviselő ur dédelgette S Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister : Homonnay Tivadar képviselő ur eljárt ezen gyár érdekében, mert ez kötelessége volt, mivel egy az ő kerületében lévő gyárról volt szó. Homonnay képviselő ur azonban nem ugrott be Sándor Pál képviselő urnák, aki hozzá itt