Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-151

112 A Nemzetgyűlés 151. ülése 1921. évi február hó 23-án, szerdán. az ő beszédében egy felhívást intézett keringőre, hogy tessék a kormányt támadni. (Derültség balfelöl.) Ez a különbség Homonnay képviselő ur és Sándor Pál képviselő ur között. (Derültség balfelöl. Halljuk! Halljuk!) T. Nemzetgyűlés ! Már a múltkor megmondottam, hogy a Magyar-Belga Fémiparárugyár kovácsolt ágy tokokra tett ajánlatot, az államvasút azonban gazdaságosabbnak és pénzügyileg is előnyösebbnek tartotta, ha préselt ágytokokat szerez be. Ezek a préselt ágytokok, miután megmunkálásuk drágább és az anyag is, amiből készülnek, jobbminőségü, mint a kovácsolt ágytokok anyaga, természetesen drágábbak, mégis azok a számok, amiket Sándor Pál képviselő ur emiitett, t. i. mintha márkára átszámítva 118 márkába kerültek volna ezek az ágy tokok, nem egészen felelnek meg a tényállásnak, mert a Magyar-Belga Fémiparárugyár 700 koronát kért ezekért, mely árnak utóbb 950 koronára való felemelését követelte amellett, hogy kívánta azt is, hogy az államvasút szállítson ezekhez anyagot, olyan alacsony áron, hogy az óriási nagy előnyt jelentett volna a gyárra nézve. (Zaj és közbeszólások a szélsőbaloldalon : Na tesséh! Ez az a szolid üzlet ! így szokták ezt!) Ugy, hogy ha összevetjük azokat az árakat, amit az államvasút koronában lett volna kénjrtelen fizetni a Magyar-Belga Fémiparárugyárnak s ha hozzáadjuk ehhez még azt az árkülönbözetet, ami az anyagnál azon ár között van, amely mellett a gyár ezen anyagot átvette volna, s a között, ami az akkori napi ár volt, akkor ezeknek az ágytokoknak ára, márkákra átszámítva, gondolom, körülbelül 196 márkát tett volna ki, tehát nem annyit, amennyit a képviselő ur mondott. Weiss Konrád: Egy kis tévedés az egész. Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister: Kifogásolta még a képviselő ur azt is, hogy a Biedermann-cég minduntalan szállításokhoz jutott, s itt megint beleesett abba a hibába, amit elkövetett beszédje elején is, hogy mig egyrészről erkölcsi bizonyítványt állított ki azok részére, akik felelősek ezeknek a szerződéseknek megkötéséért, másrészt egyidejűleg alaposan meg is rágalmazta őket. (Ugy van! bal felöl.) Mert itt azt mondja a képviselő ur, hogy (olvassa) : »... furcsa jelenség, hogy tisztességes kereskedők, akik konkurráltaK Biedermannal, rájöttek arra, hogy az utolsó pillanatban a Biedermanncég ajánlata 5 fillérrel mindig olcsóbb volt«. Majd később azt mondja a képviselő ur. hogy (olvassa) : »... annyira ment már a dolog, hogy tisztességes cég nem akart a Máv-hoz ajánlatot beadni, mert tudta, hogy árai el lesznek árulva«. En ekkor azt mondtam a képviselő urnák, hogy ez gyanúsítás, amit most is megismétlek, és felhivom a képviselő urat, tessék erre nézve konkrét adatokat mondani, tessék ezt bebizonyítani, mert mindaddig, amig nem bizonyítja be, kénytelen vagyok azt mondani, hogy a képviselő ur itt, a mentelmi jog védelme alatt, gyanúsít és rágalmaz. (Igaz! Ugy van! Elénk helyeslés a baloldalon és a középen.) Sándor Pál : Megírtam az újságban, de cenzúrázták! (Nagy zaj és közbeszólások a szélsőbaloldalon.) Rassay Károly : Többet nem tehetett, mint hogy megírta! (Nagy zaj.) Weiss Konrád : írja meg a ministernek egy privát levélben, vagy irja meg az államvasutak elnökének! (Igaz! Ugy van! bal felől. Zaj és közbeszólások.) Rassay Károly: Mást nem tehet! Elnök : Kérem Rassay képviselő urat, szíveskedjék csendben maradni. (Halljuk! Halljuk!) Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister: A képviselő ur nem azért felel, ami nem jelent meg és amiről a képviselő úron és a cenzoron kívül talán senki sem tud, de felelni tartozik azért, amit itt az ország színe előtt állított, mert egy tisztességes, becsületes tisztviselői kart ilyen módon megrágalmazni nem lehet. (Igaz! Ugy van! Elénk helyeslés a baloldalon és a középen.) Weiss Konrád: Ugy van! Ez nem járja! Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister : Azután bővebben foglalkozott a képviselő ur azzal a már előbb említett komoly céggel és Fürst Bertalan úrral. A Fürst Bertalan-céget említette akkor is, amikor a forrcsövekről volt szó, mintha ez a cég olcsóbb ajánlatokat tett volna a forrcsövekre és egyéb cikkekre. Erre az a megjegyzésem, hogy az államvasutak állandóan tárgyaltak a Fürst-céggel, Fürst Bertalan azonban a tárgyalások során egyebet sem tett, mint hogy a már megajánlott árakat minduntalan emelte, ós például a forrcsövekre nézve utolsó árajánlata már 12.800 márka volt, tehát 800 márkával magasabb, mint amennyiért az állam a Biedermann-cégtől ezeket a forrcsöveket beszerezte. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Na tessék!) így volt ez a többi cikkekkel is. Különben is Fürst Bertalan bejelentette, hogy a Knott-cég ajánlatát visszavonja s ez a cég majd csak akkor fog az államvasutakkal szerződést kötni, ha a béke ratifikálva lesz. (Zaj bal felől.) Már most, hogy ki az a Knott-cég, azt nem tudom. A képviselő urnák igen jó információi vannak róla, egyenesen azt mondja, hogy ez egy elsőrendű világcég. Én is igyekeztem információkat szerezni, főleg Londonban és Brüsselben, de mindenünnen azt a választ kaptam — a legelső tudakozó iroda utján, — kogy a Knott-céget nem ismerik. (Mozgás.) Sándor Pál: Kölnben kellett volna érdeklődnie ! Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister: Kérem, én Köln utján informáltattam magamat és itt vannak az értesítések, amelyek szerint ezt a céget nem ismerik .. .