Nemzetgyűlési napló, 1920. VII. kötet • 1920. november 13. - 1921. február 05.
Ülésnapok - 1920-132
102 A Nemzetgyűlés 132. ülése 1920, hiszem, hogy a bizottság t, előadója a bizottsági elnök működését tehette volna, vagy tehetné kifogás tárgyává, mert én mindenkor szigorúan, a házszabályok alapján állva őrködtem a házszabályok megtartása felett és én a kötelességemet szigorúan teljesitettem — mondom, csak arra akarok utalni, hogy ha megtörtént is az, hogy a bizottság a határozatképtelenség miatt négyszer nem tarthatott ülést, ez nem azt jelentette, hogy egymás után kétszer nem volt határozatképes, hanem, hogy tényleg négyszer nem volt határozatképes, de nem kétszer egymás után. Már pedig a házszabályok 139. §-a csak akkor irja elő a bizottsági elnöknek ezt a kötelességét, amelyet én mindenkor szigorúan teljesitettem és teljesiteni is fogok. Elnök ; Bernolák Nándor képviselő ur kivan a házszabályokhoz szólni. Bernolák Nándor : Rendkívül restellem, hogy harmadszor vagyok kénytelen felszólalni, de egy félreértést el kell oszlatnom. Nem szeretném t. i. azt, ha a dolognak az a látszata maradna, mintha az elnök ur működését óhajtottam volna kritizálni. Ellenkezőleg én az igazságUgyi bizottságnak mai ülésén az elnök urnák azon nyilatkozata után, amely szerint kijelentette, hogy a bizottság minden tagjának módjában van a Háznak a történteket bejelenteni, voltam már bátor ott jelenteni azt, hogy a Ház előtt természetszerűen jelentést teszek arról, hogy a bizottság nem képes dolgozni. Hogy aztán mikép méltóztatik most értelmezni az elnök urnák azt, hogy kétszer egymásután nem volt határozatképes a bizottság, azt őszintén megvallva, nem tudom. T. i. négyszer voltunk együtt anélkül, hogy határozni tudtunk volna, mert a határozatképesség .megállapításának kérése után konstatálni kellett, hogy nincs együtt elég képviselő s szét kellett a bizottságnak oszolnia. Amennyire én a dolgokat megítélni tudom, ez a határozatképtelenség állapota, s emiatt azután a bizottságnak minden alkalommal szét kellett oszolnia. Engem a felszólalásra abszolúte más nem vezetett, mint az, hogy felhívjam t. képviselőtársaim figyelmét arra, hogy igy a Ház munkaképtelenné fog válni, ha egy-egy képviselő önkényétől függ az, hogy a kormány javaslatai, amelyek a törvény és a 'házszabályok szerint kötelezőleg tárgyalandók, tárgyaltassanak-e vagy nem. (Mozgás.) Szilágyi Lajos : Ezt a törvény javaslatot legjobb volna visszavonni, mert politikai üldöztetésekre ad alkalmat. Elnök : A napirend ki lévén merítve, javaslatot kívánok tenni a legközelebbi ülés idejére és napirendjére nézve. (Halljuk! Halljuk!) Javaslom, hogy a t. Nemzetgyűlés legközelebbi ülését folyó évi november hó 29-én, hétfőn délelőtt 10 órakor tartsa, amelynek tárgysorozata legyen: 1. a mai ülés jegyzőkönyvének hitelesítése- 2. a további teendők iránti intézkedés. Méltóztatnak hozzájárulni ? évi nov. hó 18-án, csütörtökön. Tomori Jenő : T. Nemzetgyűlés ! Indítványozom, hogy a legközelebbi ülés napirendjére méltóztassék felvenni a megüresedett alelnöki állás betöltését is. (Helyeslés jobbfelöl.) Kovács J. István: Tisztelettel indítványozom, hogy a vidékről felutazó képviselőkre való tekintettel, ne november 29-én, hétfőn, hanem kedden, november 30-án tartsuk a legközelebbi ülést. (Helyeslés.) Nagy János (egri) : T. Nemzetgyűlés ! Bátor vagyok kérni a t. Házat, hogy ne tartsunk ilyen hosszú szünetet tárgyalásainkban. A legutóbbi hét is azért volt napirend nélkül, illetőleg azért rendelkeztünk olyan sovány napirenddel, mert állandóan az volt a kormány szándéka, hogy egypár napra elnapoltatj üléseket ; ha most egy héttel még hosszabb szünetet kapunk, az azután következő hét is napirend nélkül, vagy nagyon sovány napirenddel fog eltelni és a visszatérő képviselők közül igen sokan ismét olyan személyeskedéseket és veszekedéseket fognak itt inszcenirozni, aminőknek legutóbb tanúi voltunk. Kérem ezért, méltóztassék napirendre tűzni a már tárgyalásra kész Ugyek közül a Nemzetgyűlés végleges házszabályainak tárgyalását, a közbeeső idő alatt pedig a kormány hívja fel a bizottságokat arra, hogy az előttük lévő Ugyeket tárgyalják le. A legközelebb tárgyalandó javaslatok között igen fontosak is vannak, igy pl. a költségvetési javaslat, amelyet legalább egy hónapig kell itt a Házban tárgyalnunk, (Zaj és felkiáltások jobbfelöl: Nem kell, legfeljebb lehet!) és ilyen hosszú szünet mellett megtörténhetnék, hogy a Nemzetgyűlés nem tudná bevégezni december 31-éig a budget-vitát, amely esetben január 1-ével bekövetkeznék az exlex-állapot. (Ellenmondások.) Tekintettel arra, hogy a költségvetési javaslat még a bizottságban sem tárgyaltatott és igen sok más fontos törvényjavaslat is van, melyet a bizottságoknak le kell tárgyalniuk, kérem, hogy a Nemzetgyűlés legközelebbi ülését kedden tartsa s annak napirendjére tűzessék ki a házszabályrevizióról szóló javaslat tárgyalása is. (Helyeslés balfelöl.) Csernus Mihály: T. Nemzetgyűlés! A legközelebbi ülés napirendjére kitüzetni kérném Haller József nemzetgyűlési képviselő indítványának tárgyalását, mely az állami adományozástól és engedélyezéstől függő haszonhajtó jogok revíziója tárgyában nyújtatott be. Az ezen indítvány kapcsán készült törvényjavaslat már három-négy hónapja a pénzUgyi bizottságnál hever. Szilágyi Lajos: Milyen javaslat az? Csernus Mihály : A haszonhajtó jogosítványok •— italmérés stb. — revíziójára, vonatkozó törvényjavaslat hónapok óta a pénzUgyi bizottság előtt van s ezt most ideje lenne a Háznak tárgyalás alá venni, Haller József képviselő ur indítványával együtt. (Helyeslés a baloldalon. Ellenmondások jobbfelöl.)
