Nemzetgyűlési napló, 1920. VII. kötet • 1920. november 13. - 1921. február 05.
Ülésnapok - 1920-131
A Nemzetgyűlés 131. ülése 1920. előttük bárki, akit törvény nem jogosít, bárki érdekében felléphessen, illetőleg közbenjárjon?« Természetes, hogy mindenféle jogosulatlan közbenjárást megakadályozni akaratunk és kötelességünk is. Egyrészt a birák és Ugyészek nem is szivesen fogadnak ilyeneket, akik jogosulatlanul járnak közben... Rupert Rezső: Rájuk mennek erőszakosan! Gr. Teleki Pál ministerelnök : Kérem, hozzám is jönnek ilyen küldöttségek. Somogyi István : Megint gyanusit ! Öt percig .nem tud meglenni rágalmazás nélkül! (Zaj.) Rupert Rezső: Mi az? Somogyi István : Megmondtam ! Rupert Rezső : Szegény féleszű ember ! (Folytonos zaj.) Somogyi István: Ha a fél-észt mérlegelni kell, te vagy a matador ! (Zaj.) Gr. Teleki Pál ministerelnök : De megvan a mód arra, hogy fogadja-e őket az ember vagy nem ; azonban akkor is megmondhatja, a nézetét, amellyel megértetheti az illető közbenjárásának jogosulatlanságát és az illetők, hogy egy megfelelő kifejezéssel éljek, bizonyos Laufpassal távoznak. Ha a birák és Ugyészek panasszal fordulnak hozzám, — eddig azonban sem az igazságügyministerhez, sem hozzám panasszal nem jöttek — a legerélyesebb intézkedésekkel fogjuk őket megvédeni. Legelsősorban arra van szükség, hogy a birák és Ugyészek ilyen panasszal forduljanak hozzám és akkor meglesz. Rupert Rezső: A sajtó tárgyalta! Gr. Teleki Pál ministerelnök : A sajtó — amint mondottam — sok mindent tárgyalt, ami nem teljesen ugy van, a saját beszédem közlésében is van sok minden, ami nem ugy van közölve, amint mondtam. Azonban méltóztassék konkrétumot előhozni, mert egyes küldöttségek, sőt nemcsak küldöttségek, hanem az egész magyar közvélemény sok mindenfélét tárgyal, sok mindenféle híreket korportál, részben félelemből, részben megfélemlítésből, vagy Isten tudja milyen más okból. Én szeretem azt, hogyha elém konkrétumokat hoznak, amiket meg lehet fogni. Ha a biróságok szükségét látták volna annak, hogy közbelépés történjék, bizonyára az igazságügyminister úrhoz fordultak volna legalább is, ha már nem hozzám, és mindenesetre részesülnének abban a védelemben, amely szükséges és amely őket megilleti. De nem fordultak. Ami már most az 5. pontot illeti: »Hajlandó-e a kormány Héjjas Iván főhadnagyot, esetleg volt főhadnagyot, valamint Szappanos József állítólagos alhadnagyot és a Britanniaszálló többi felelős, illetve bűncselekményeket elkövető vagy azokban részes Ragját az igazságszolgáltatás komolyságának és a jogbizonytalanság megszüntetésének érdekében köztudomásúlag elkövetett súlyos büntetendő cselekményeik miatt elfogatni, illetve elfogatásukat minden eszközzel lehetővé tenni ? évi november hó 17-én, szerdán. 85 A kormány igenis hajlandó elfogatni mindenkit, mihelyt a nyomozás odavezet. Mondhatom a képviselő urnák azt is, hogy az a razzia a Britanniában, amely bizonyos,, nagyobb apparátussal ment és bizonyos feltűnést keltett, nem volt az utolsó razzia, hanem azóta is volt és olyan egyéneket, akik az első razzia alkalmával igazoltattak, még pedig ötöt utóbb igazolatlannak találtak és ezeket bevitték ; két katonai és három nem katonai egyént. Mindenkire, hívják akárhogy és legyen akárki az, rá fog kerülni a sor, ha a szálak hozzá vezetnek. Ezzel kapcsolatban méltóztassék megengedni, hogy visszatérjek arra a momentumra, hogy nem tartom helyesnek, hogy itt a parlamentben és a bíróságnál parallel tárgyaljuk ezeket a dolgokat. (Élénk helyeslés balfelöl!) Hegyeshalmy Lajos : Tessék följelentést tenni ! (Zaj.) Gr. Teleki Pál ministerelnök : En nem gondolnám, hogy a képviselő ur is elhihesse azt, hogy huszonnégy órával, vagy három nappal az eljárás megindulása után már mindenki el legyen fogva és el is legyen ítélve. Ez egy igen komplikált eset, sokkal komplikáltabb, mint sokan hiszik. Sok mindenféle szál vezet jobbra és balra is, a dolgok, melyeket beszélnek, részben valók, részben erősen nagyítva vannak. Azonban tény, hogy itt különböző nagy bűncselekmények és visszaélések, a legkülönbözőbb zsarolások forognak fenn. De azt is megmondottam, hogy az intézkedéseink folytán, amelyeket akkor tettünk és amelyeket éjjelre tettünk, mert nem akartuk nappalra tenni, egyesek megszöktek. Igazolt ez eljárásomban engem az, hogy azok közül, akik megszöktek, négyet már megfogtunk a hat közül, akiket keresnek, kettő még szökésben van. Azok is kézre fognak kerülni, de ahhoz, hogy mindenki méltó büntetését elvehesse, szükség van arra, hogy az Ugyészségen a szálakat most már összeszedjék és a megfelelő keresztkérdéseket is megtegyék stb. Ha azonban mi parallel ezzel a bírói eljárással idehozzuk ezeket a dolgokat, ahol bírói bizonyító eljárásnak helye nincs, ahol a képviselő urak maguk a legjobb akarattal sem tudják sokszor megmondani vagy világossá tenni, hogy egyik vagy másik dolog mennyire van bebizonyítva, azt hiszem, ez nem helyes. Én arra kérem a képviselő urakat, méltóztassanak e dolgokat az eljárás gyorsasága kedvéért . . . Fangler Béla: A tisztesség kedvéért! Gr. Teleki Pál ministerelnök : ... nekem a kezembe adni. En ezt a kezembe vettem és becsülettel végig fogom vinni. (Helyeslés.) Ha a képviselő ur egy papírlapra irva ezeket a vádakat akkor, mikor az interpellációját előkészítette, hozzám elhozta és nekem átadta volna, máris időt nyertünk volna, (Ugy van! Ugy van!)
