Nemzetgyűlési napló, 1920. VII. kötet • 1920. november 13. - 1921. február 05.

Ülésnapok - 1920-131

82 A Nemzetgyűlés 131. illése 1920. Először is az első kérdésre, hogy hajlandó-e a . kormány a sajtószabadság korlátozását oly értelemben megszüntetni, hogy ami igaz, azt a sajtó feltétlenül megírhassa, ideértve különösen a kormánynyilatkozatok, a nemzetgyűlési tudósítások közlését és a hatóságok előtt folyó tárgyalások közlését, amennyiben a közlést a fennálló törvények nem tiltják meg : erre az a válaszom, hogy igen : mindazt, ami igaz, szívesen engedem, és természetes, hogy engedem, mert kötelességem. Rupert Rezső : De törölnek igaz dolgokat 1 Gr. Teleki Pál ministerel nők : Ami azonban nem felel meg a valóságnak, ami nem fedi a valóságot, lia az nem irreleváns az ország érdekére nézve, azt hiszem, kell, hogy módot találjak arra, szintén felelősségem tudatában, hogy meg ne jelenhessék. (Helyeslés balfelöl.) Somogyi István : Nem kell komolyan venni, amit ő mondott. Gr. Teleki Pál ministerel nők: Azonban már más alkalmakkor rámutattam, hogy nem akarom idehozni a különböző dolgokat, mert nem szeretek a dolgoknak nagy feneket keríteni és nem szeretem még szélesebb alapokra vinni ezeknek az Ugyeknek pertraktálását. Ezt elintézem az illető lapok szerkesztőivel . . . Karafiát h Jenő : Nem is ide valók Î Somogyi István (közbeszól Zaj.) Rupert Rezső : Judíciumot sem kérek Somogyi képviselő úrtól ! Somogyi István : Nem is adnék. (Derültség baljelöl,) Rupert Rezső : Nem is tudna adni ! (Derültség jobbfelöl, Zaj.) Gr. Teleki Pál ministerelnök :... és megmondom az illető szerkesztő uraknak, ha valami kifogásom van. Hiszen nemcsak olyan dolgok jelennek meg, amelyek esetleg nem egyeznek a tényekkel, hanem néha még saját beszédeimből is, pl. abból a múltkori beszédemből is, amelyet Somogyi képviselő urnák az Ehmann-telep Ugyében előterjesztett interpellációjára válaszkép mondottam, egy és más rész egyik-másik helyen nem egészen ugy közöltetett, mint aliogy mondtam, (Ugy van ! balfelöl,) és egyes kijelentéseimből, amelyek háromnégy mondatból állottak, egy mondat leközöltetett, a másik három mondat nem, dacára annak, hogy azok összefüggnek. Szabó István (sókor ópátkai) kisgazdaUgyi minister : Papirkérdés ! Gr. Teleki Pál ministerelnök: Nem papirkérdés, mert voltak abban olyan részek, amelyeket sokkal inkább lehetett volna elhagyni. En nagyon jól ismerem a kérdésnek ezt a részét, én nyomdát is vezettem már életemben és nagyon jól tudom, hogyan lehet beosztani a nyomtatványokat. Somogyi István: De Ugyvédi irodát még nem vezetett ! Orbók Attila: Megbukott a nyomda? Gr. Teleki Pál ministerelnök: Ez különben nem is tartozik egészen erre a térre, hanem itt évi noveniber hó 17-én, 'szerdán. magából a cikkből mindenki láthatta, én is láttam, hogy igenis voltak elhagyható részek. Nem akarom azonban az illető lapot itt megemlíteni, az illető szerkesztő úrral fogom ezt megbeszélni. Méltóztassék megengedni, t. képviselő ur, hogy itt felhozzak valamit. Nem tudom, vájjon igaza volt-e ennek a lapnak, az IIj Lapnak, amidőn ezt a dolgot közölte (Halljuk ! Halljuk ! balfelöl), de a lap maga vállalja érte a felelősséget és én kénytelen vagyok erre is — sajnos — rámutatni. Nem szeretek ilyen dolgokat előhozni, de ha már a képviselő ur felhozta, kénytelen vagyok megvédeni azt a fajta cenzúrát, amely ma van, és amelyet kénytelen vagyok tapasztalataimnál fogva fentartani. Az IIj Lap egyik legutóbbi számából — dátum nincs rajta — itt van egy cenzura-kutyanyelv, amely a képviselő ur beszámolóbeszédével foglalkozik, amelyet Somlóvásárhelyen tartott. Ebben a beszédben a következő részek vannak, amelyekre méltóztassék megengedni, hogy sine ira et studio rámutassak, és rámutassak arra is, hogy miért nem tartom helyénvalónak ezeknek közlését. Itt van egyebek között: »Bennem senki hibát nem találhat.« (Élénk derültség és zaj balfelöl,) Nem erre vonatkozik. En csak kezdem egy indiff'erensebb mondattal, nehogy direkt azzal a mondattal kezdjem. Rupert Rezső : Abszolút nem ambícióm, hogy nem vagyok gyarló. Gr. Teleki Pál ministerelnök (olvassa) : »Az igazság védelmében mondott beszédemért inzultált egy briganti, akiről később megtudtam, hogy egy gróf bérelte fel tízezer koronáért, hogy engem inzultáljon.« (Felkiáltások balfelöl: Hallatlan !) Rupert Rezső : Ez igaz ! Gr. Teleki Pál ministerelnök: Azt hiszem, helyén lett volna itt az illetőt meg is nevezni, mert ez általános vád, amit nem ismerek el helyesnek. Somogyi István: Nincs annyi bátorsága! Gr. Teleki Pál ministerelnök : Azután jön a következő : »Pesten felfordult világ van. Fegyencek, brigantik dirigálnak. (Nagy zaj balfelöl.) Az Ébredők keresztény cégér alatt rabolnak.« (Nagy zaj és felkiáltások balfelöl: Gyalázat!) Csernus Mihály : Abszurdum ilyesmit beszélni ! Lázítás ! Rupert Rezső : Hát a Britannia, Babarczy ? (Egy hang a szélsöbaloldalon : Az nem keresztény cégér alatt működött!) Gr. Teleki Pál ministerelnök : Lehet, hogy a képviselő ur nem mondotta, én nem azt mondottam, hogy a képviselő ur mondotta, én azt mondottam, hogy az IIj Lapban egy ilyen cikket cenzúráztunk ki. Lehet, hogy a képviselő ur ebből egy szót se mondott. Nem mondom, hogy a képviselő ur ezt beszámolójában mondotta, hanem azt mondom, hogy az illető lap ilyeneket akart közölni. Azt mondja (olvassa): »Lelkiismeret-