Nemzetgyűlési napló, 1920. VII. kötet • 1920. november 13. - 1921. február 05.

Ülésnapok - 1920-144

A Nemzetgyűlés 144. ülése 1921, évi február hó 5-én, szombaton. 405 azokkal a korlátozásokkal, amelyeket a közélelmezés érdekei még, sajnos, előirnak. (Helyeslés.) Követelem a kereskedelem szabadságát az egész vonalon, mert ez az egyedüli eszköz, amely a nagyfejlettségü mezőgazdaság mellett ezt az országot fejlődő iparunkkal kapcsolatban lábra állithatja. (Általános élénk helyeslés.) Követelem a köztisztesség, a közerkölcs, (Helyeslés.) a közszabadság nevében a sajtó szabadságát az egész vonalon. {Helyeslés a jobboldalon.) Semmi szükség sincs most már arra, hogy katonai érdekek kivételével ebben az országban a cenzúra grasszálhasson. (Elénk helyeslés jobbfelől.) Barla-Szabó József: A szegedi bábaképzőről aem szabad írni ! B. Szterényi József: Semmi szükség arra nincs, hogy mikor az Erdő-mező nevű vállalat minden verseny mellőzésével egy ócskavaskereskedőnek adja ki a hadseregtől átvett anyagok eladását, ahelyett, bogy ezt forgalomba hozná, ezt letiltsa a cenzúra. Milyen államérdekkel van indokol hogy a Hitelbank és Kereskedelmi Bank gyapjuvásárlásáról szóló hirt letiltsa a cenzúra ? Milyen államérdek parancsolja azt, hogy ne lehessen nyilatkozni ebben vagy abban a közszállitási Ugyben ? Engedelmet kérek, odajutottunk már, hogy teljes béklyókat akarnak rakni a nemzet minden szabadságára, (Ugy van 1 jobbfelől.) Orbók Attila : Csak a panama szabad ! Drozdy Győző: Telekkönyvi tulajdonukká avatják az egész országot. B. Szterényi JÓZSef: Ez ellen a Nemzetgyűlésnek egyhangúlag fel kell emelnie tiltakozó szavát, gróf Apponyi Albert szavával élve, hogy több szabadságot kérünk ! (Élénk helyeslés és taps.) Elnök : A pénzUgyminister ur kivan szólni. (Halljuk ! Halljuk !) Hegedüs Lóránt pénzUgyminister: T. Nemzetgyűlés ! A kormány programmjáról megindult vitában a Háznak három igen érdemes tagja, Tankovics János, gróf Apponyi Albert és báró Szterényi József t. képviselő urak voltak szivetek az én pénzUgyi tervemmel foglalkozni. Fogadják azért a melegségért, amellyel a tei"v pártolását kilátásba helyezték, őszinte köszönetemet. Miután a Nemzetgyűlés ujabb ülésszakának megnyitásakor rögtön be fogom terjeszteni azon 12 törvényjavaslatot, amely pénzUgyi programmons megvalósításának első részét képezi, arra kérem őket, ne vegyék illetlenségnek, ha most nem fogok beszédeikre válaszolni, hanem annak idején a pénzUgyi bizottságban és itt a Nemzetgyűlésen el fogom, mondani az ő bírálatukkal szemben az én viszontbHálatomat. Az előttem szóló igen t. és régi barátom mai nagyérdekü felszólalásában azonban van egyetlen egy olyan pont, amelyet szó nélkül nem hagyhatok, hiszen ő sem azért mondta, hogy szó nélkül hagyjam . . . B. Szterényi József: Ugy van! Hegedüs Lóránt pénzUgyminister: ...'s az a legkényesebb kérdés, az államhitel kérdése. Az államhitel kérdése annyira kényes, hogy itt teljes világossággal kell dolgoznunk, hogy semmi félreértés hitelezőinknél, azoknál, akik bennünk biztak vagy bizni fognak, ne legyen. Épen ezért t. barátpmnak egész őszintén a következőket vagyok bátor válaszolni. Azon törvényjavaslatok között, amelyeket a Nemzetgyűlés asztalára fogok tenni, egyelőre még nincs az a javaslat, amely tervem szerint a magyar állam adósságait rendezi. Nincsen azért, amint rögtön el fogom mondani, mert mindaddig, amig Parisból a Franciaországgal kötött konvenció szövegét meg nem kapom, e javaslatot előterjesztenem nem lehet. T. ministertársaim a tanúim, hogy én abból az álláspontból indultam ki, hogy én a magyar állam összes adósságait kamatait 3%-ra fogom redukálni és más módon rekompenzálom azon nagy érdekeket, amelyeknek különösen jótékonysági és más szempontok lehetetlenné teszik, hogy ezt kibirják, de kompenzálom különösen azon vidéki takarékpénztárakat is, amelyek alapjukban volnának megrendítve, ha brutálisan és a közgazdasági érdekek figyelembe vétele nélkül vitetnék keresztül a konverzió. (Igaz ! Ugy van !) Azon támadások folytán, amelyek különösen az osztrák sajtóban e tervemet érték, kijelentem, hogy ebben semmi más nincs, mint a békeszerződés konzekvenciáinak betartása. Mihelyt a hatalmak és a szomszédok ngy határoznak, hogy a régi Magyarországot visszaadják, én a régi kamatokat fizetni fogom. (Helyeslés.) Amennyiben azonban az országot megcsonkítják, kénytelen vagyok a kamatokat megcsonkítani. Ez egészen világos. (Élénk helyeslés.) Ezt a tervemet, hogy a kamatot 3%-ra redukálom, az a nagy pénzUgyi szaktanács, amelyet közvetlenül expozéin előtt, nem azért, hogy felelősségemet csökkentsem, mert az az enyim, hanem azért, hogy az ország világosan lásson, — összehívtam, mint minden más tervemet elfogadta, azonban azt a kívánságát fejezte ki, hogy jobb lesz a kamatot 4%-ra redukálni, különösen azért, mert különben a hadikölcsönt jegyzőket és a biztositótánulatokat. túlságosan megsértenénk. T. i. Magyarország egész biztosítási Ugye 4%-os díjtartalékra van képezve, ha tehát én minden ellenérték nélkül 3%-ra megyek le, akkor Magyarországon senki sincs biztosítva. Ennek én nem tehetem ki magamat, tehát abban állapodtunk meg, hogy mindaddig, amig a biztosi tótársulatokkal nem tudok megállapodni aziránt, hogy őket valamely formában vagy az állam vagy a közönség részéről kárpótolni tudom az esetleges 3%-ra való redukcióért, addig 4%-ot fogok mondani es ez azt hiszem, taktikailag is helyes volt, mert amint mondtam, hitelezőink és különösen az entente szempontjából végzetes lett volna, ha én 3%-os redukciót tervezek és a Nemzetgyűlés azt mondaná, hogy annyi pénz van, hogy ezt 4%-ra