Nemzetgyűlési napló, 1920. VII. kötet • 1920. november 13. - 1921. február 05.

Ülésnapok - 1920-143

->.% A iïemzeioyulês 143. ülése 1921 kezni fog, a ministerelnök ur akkor utalva a baranyai kérdésben tett szr'mtalan diplomáciai lépésünkre, ebből az alkalomból oda nyilatko­zott, hogy Baranyának ki nem iritése égbekiáltó igazságtalanság. Sajnos, a parlamenti szünet alatt a pécsi viszonyok nemhogy nem javultak, de az ottani helyzet még sokkal tűrhetetlenebbé vált. Karácsony táján konfliktus keletkezvén a pécsi szélsőszocialista városi vezetőség és a szerb kormány között, némi kilátás látszott nyílni arra, hogy Pécs városa, ha a megszállástól nem is, de a polgárságra súlyosan nehezedő városi adminisztrációtól legalább is meg fog szabadulni. Ez a konfliktus a rendkivül magas községi adók miatt tört ki, amik nemcsak a polgárságot teszik tönkre, hanem a szerb kormányban is azt a jogos aggodalmat kelthették, hogy ezeknek az adóknak beszedése után a megszálló hatalom saját adminisztratív költségeire nem fog semmi sem fenmaradni. A szerb kormány ezért a városi vezetőség­nek az adó kivetésére vonatkozó kívánságát nem akarta teljesíteni, amikor azonban az elé az alternativa elé állíttatott, hogy a szélső elemek ez esetben lemondanának és vissza kellene állí­tani a jogos, magyar, hazafias közigazgatást, akkor a jugoszláv kormány saját financiális érdekeinek ellenére is engedett, az adók nagy részének beszedését nem gátolta, sőt még négy­milliós kölcsönben is részesítette azt a társa­ságot, amely ma Pécsett a hatalmat bitorolja, Ugy látszik tehát, t. Nemzetgyűlés, hogy a jugoszláv kormány, ha a pécsi kérdésről van szó, még az ördöggel is hajlandó összeszövetkezni ellenünk, pedig fel kell tételeznem, hogy teljesen ismeri azt a veszélyt, amely a kommunizmussal való kísérletezésben rejlik. Ugyanebben az időben, december végén, t. Nemzetgyűlés, amikor a belgrádi kormány a városi közigazgatást meg­erősítette, jelent meg Belgrádban azon ostrom­állapot elrendelésének is minősíthető hirdetmény, amellyel a szerb kormány az ottani kommunisták és baloldali szocialisták ellen drakonikus intézke­déseket tett közhírré. Ok gyanánt a kommunisták által január 1-ére tervezett puccs hozatott fel, valószínű azonban, hogy ez az intézkedés ép oly mérték­ben kívánt szolgálni minden ellenzéki mozgoló­dás elfojtására. Mindenesetre konstatálható, hogy a szerb kormány, igenis, ismeri a szélső­séges radikális uralomban rejlő veszélyt és azt saját területén nem is szándékozik eltűrni. Mi­dőn tehát ugyanazon időben a felforgató ele­meket jogtalanul megszállott magyar területen támogatja, oly magatartást tanusit velünk szem­ben, amely barátságosnak nehezen volna minő­síthető. (Ugy van ! balfelöl.) A pécsi polgárság, amidőn tudomására jutott, hogy helyzetének ja­vulásába v tett reménye meghiúsult, január hó elején egy bizottságot küldött Belgrádba abból a célból, hogy az ottani kormányt a pécsi viszo­nyokról felvilágositsa. Ez a küldöttség teljesen éri február hó 4-én, péntekért. eredménytelenül tért vissza, miután Pasics mi­nisterelnök még csak nem is fogadta. Egyidejűleg azonban, Draskovich szerb bel­Ugyminister Mohácsra utazott, ahol a jugoszláv kormány által dédelgetett társaság a Pécsett behozott rendszernek Baranya egész területére való kiterjesztésére vonatkozólag tárgyalást foly­tatott, ami, ugy látszik, azután eredményre is vezetett. A pécsi lapok szerint ugyanis a jugo­szláv kormány elrendelte az egész dunajobbparti területen égy száz tagból álló törvényhatósági bizottság megalakulását. Azt hiszem, felesleges megemlítenem, hogy ez a rendelet egyenesen arculcsapása a hágai egyezmény azon határoz­mányának, amely a katonai megszállásra vonat­kozólag hozatott. Másrészt pedig igen jellemző a pécsi urak által mindig oly fennen hirdetett demokráciáról való ottani igazi felfogásukra, hogy ez a bizottság kinevezett tagokból fog állani és a tagoknak — pécsi hirek szerint csak elenyészően kis része lesz magyar, mert a bizott­ság négyötöde a Baranyában alig képviselt szerbekből, valamint kommunistákból fog állani. T, Nemzetgyűlés! Ettől az u. n. autonó­miától eltekintve, nem kevéssé ellenkezik a hágai egyezmény határozmányaival a belgrádi kor­mány azon szándéka is, hogy Pécsett a jugoszláv valutát hozza be és pedig az 1: 12-höz való alapon. Ez a pénzUgyi művelet Pécs városra és vidékére közgazdaságilag katasztrofális hatást fog gyakorolni. A már eddig is tűrhetetlenül magas adók, ha az uj valutában lesznek beszedve, pénzUgyi romlásba döntik a pécsi polgárságot. Viszont a Linder-rezsim hihetetlen pazarlása még súlyosabb következményekkel fog járni, ha magasabb belértékü pénzben történik. Különben, ugy látszik, még Szerbiában is vannak egyes belátásos elemek, amelyet a jugo­szláv kormány pécsi politikáját elitélik. így pl. a Samouprava, Szerbia egyik legtekintélyesebb lapja, január 24-iki számában a pécsi állapotok­ról a következőket mondja. (Olvassa) : »Pécsett, amely ma a bolsevisták fészke és központja, ma mintegy 10.000 munkás van, akik nagyrészt kommunisták. A mi hatóságaink ezeket állandóan támogatják, ugy hogy nemcsak szabadon foly­tathatják a kommunista propagandát, hanem még a városi közigazgatást is kezükbe kaparin­tották. Miután a cenzúra is kizárólag nekik kedvez, lapjaik utján is terjeszthetik felforgató eszméiket. A bolsevizmus ezen virágzásával jár az is, hogy Pécs a magyar kommunista emigránsok központja lett, akiknek száma ma kétezerre rug, kik között olyanok is vannak, akik Magyar­országon mint gonosztevők, gyilkosok, terroris­ták működtek a kommunizmus alatt. Ezek most Pécset álnév alatt készítik elő a talajt az uj kommunizmusra és közben terrorizálják a pol­gári lakosságot. A múlt év szeptemberében a munkások ki­vitték a mi hatóságainknál, — mondja a szerb

Next

/
Oldalképek
Tartalom