Nemzetgyűlési napló, 1920. VII. kötet • 1920. november 13. - 1921. február 05.

Ülésnapok - 1920-142

362 A Nemzetgyűlés 142. ülése 1921. nem fogok most mást mutatni, mint ami itt van. (Helyeslés a halóidalon.) E szerint a tendenciózus beállítás szerint 27% volna a túlfizetés, ha ezt a két cikket kihagyjuk; az én összeállitásom szerint pedig nem egészen 17 %. Ennek az elbírálásánál figyelembe kell venni, hogy mibe kerül az államvasutaknak a hitel. Előbb már emiitettem, hogy 7°/ 0-ot fizet az államvasút a kölcsön után, ez a kamatteher tehát 17 és 1 j% millió márka. Ha most hozzá­adjuk ehhez azt a túlfizetést, ami 100 millió márka után 17%, — illetve nem egészen annyi, — ez újból 17 millió márka, ez tehát összesen 34 és Vs millió márka, amit három évre elosztva, kitűnik, hogy a pénz, amit így szereztünk, nem kerül többe, mint lP/s^o-ba. Bárkit megkérdezek az igen t. képviselő urak közül, akik különös érdeklődéssel vannak az Ugy iránt... (Mozgás.) Sándor Pál : En hoztam napvilágra ! Hegyeshalmy Lajos kereskedelemUgyi minis­ter : . . . lehetett volna-e valahol megszerezni a pénzt olcsóbban. Azt hiszem, hogy 11 Vs °/o-ra adott pénz a mai világban igazán rendkívül olcsó, rendkívül olcsónak mondhatjuk akkor, amikor a francia államnak a saját kölcsöne után 15%-ot kell fizetnie, pedig Franciaországnak egy kicsit jobb a valutája, mint Magyarország­nak. Mi pedig kaptuk ezt a kölcsönt 11 Va °/o ellenében minden biztosíték nélkül. Mindenki tudja, hogy ha valaki itt az országban akar valamilyen pénzintézetnél nagyobb kölcsönt fel­venni, mennyi mindenféle biztosítékot kell nyúj­tania, és hogy 11 í ji %-ért a legjobb cégek sem kapnak ma pénzt, mert a bankok mindenféle címeken annyit szednek az illető féltől, hogy igazán Jókainak a fantáziája nem lett volna elegendő arra, hogy mindazt kieszelje, amit a bankok a címek megállapításában ki tudtak sütni. Azonkívül azt is nagyon jól tudjuk, hogy ma a bankok pénzt valami vállalkozásra más­képen nem adnak, csak ha az illető a haszon­ból részesiti őket. Mindezekkel csak azt akartam mondani, hogy nézetem szerint és azt hiszem mindenkinek nézete szerint, aki az Ugynek ezt a részét is tekinti, el kell ismerni, hogy nagyon olcsón, nagyon előnyösen kaptuk ezt a pénzt. Mint mondom, Wolffék semmiféle garanciát nem kíván­tak és egyszerűen a kereskedelemUgyi minister aláírására adták a pénzt. A toyábbi állítás az, hogy az államvasút valutarizikót vállalt az állam kárára. Az, hogy valutarizikőt vállalt az államvasút az állam kárára, olyan kérdés, amely csak akkor lesz elbírálható és eldönthető, amikor ezt a kölcsönt visszafizetjük. Ez a kölcsön olyan időben köt­tetett, amidőn a magyar korona árfolyama Zürichben 1 körül mozgott. Mindenkinek fel kell tételeznie azt, hogy az alatt a három, illetve két év alatt, amikor a kölcsön első és évi február hó 3-án, csütörtökön. második felének visszafizetésére fog kerülni a sor, a magyar korona árfolyama remélhetőleg magasabb lesz, mint volt akkor, amikor a szer­ződést megkötöttük, mert ha ez be nem követ­keznék, akkor igazán nehéz megmondani, hogy hogyan fogjuk bírni nemcsak azt a kölcsönt visszafizetni, hanem egyáltalában hogyan fogunk tudni egyéb fizetési kötelezettségeinknek is ele­get tenni. Akkor, amikor a szerződés megköttetett, a márka körülbelül haton állott. Sajnos, azóta a márka és a korona között a reláció lényege­sen megrosszabbodott, de meg vagyok győződve, hogy ha a pénzUgyminister urnák a tervei valóra válnak, akkor valutánk is rohamosan javulni fog és ha csak háromra is fog emel­kedni a korona árfolyama, akkor mi azért a 100 millió márkáért nem fogunk többet mint 300 millió koronát fizetni, ami a fele annak, amit a szerződés megkötésekor a 100 millió márka koronában kitett. De a szerződésnek van egy olyan passzusa is, amely az államvasutakat feljogosítja arra, hogy bármely pillanatban harminc napra fel­mondhatja a szerződést. Én azt hiszem, hogy ez is egyik rendkívül előnyös rendelkezése a szer­ződésnek, mert hiszen a teljes szabad rendel­kezési jogot megadja az államvasutaknak anél­kül, hogy a másik félnek is ilyen joga volna. Ha tehát az ország pénzUgyi helyzete meg­engedné, hogy két, illetve három évnél koráb­ban fizessük vissza ezt a kölcsönt és ha a valutaviszonyok akkor előnyösek lesznek, akkor ezt a kölcsönt bármikor vissza fogjuk fizet­hetni, ós pedig — ez szintén olyan körülmény, amit különösen hangsúlyozni kívánok — az itteni szokásoktól eltérően vissza fogjuk fizetni, min­denféle stornódíj nélkül. Tehát bármikor fel­mondható és stornódíj nélkül visszafizethető: ez két olyan rendelkezés, amely határozottan előnyösnek mondható. Avval is vádolják az államvasutak vezető­ségét, hogy olyan időpontban kötött le nagyobb tételben anyagokat, amikor ezeknek az anya­goknak az ára csökkenőben volt. Ami azt illeti, hogy az árak csökkentek, tényleg azóta csök­kentek az árak. De akkor, amikor a szerződés megköttetett, ez a csökkenő tendencia még nem látszott olyannak, hogy biztosan lehetett volna számítani arra, hogy ez egy tartós folyamat lesz. . . . Csukás Endre : Az anyag pedig sürgősen kellett ! Hegyeshalmy Lajos kereskedelemUgyi minis­ter : . . . másrészt az anyag sürgősen kellett. Sándor Pál : Mennyit kaptak ? Hegyeshalmy Lajos kereskedelemUgyi minis­ter ; Hogy a képviselő urat megnyugtassam, azt is .megmondhatom, hogy ez a cég, amikor a szerződés még életbe nem lépett, 28 vagon lemezt, 10 vagon betongömbvasat és 10 vagon szurkot kapott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom