Nemzetgyűlési napló, 1920. VII. kötet • 1920. november 13. - 1921. február 05.
Ülésnapok - 1920-142
348 .4 Nemzetgyűlés 142. ülése 1921. telek, megmondtam erről a véleményemet. Az illető testi-lelki jóakaróm, — nem is merem mondani, hogy barátom, mert magasan felettem állónak képzelem — kijött utánam s azt mondta, ne exponáld magad ilyen nyilvánosan, az ördög nem alszik, ez meg az történhetik. De ha száz életem volna és ha százszor kellene is meghalnom, mindig kötelességemnek tartanám megmondani azt, ami ebben a tekintetben a lelkembe van irva. (Helyeslés.) Ha visszagondolva a három-négyszáz év előtti időre, vérzik is a lelkünk, midőn a személyek szerint fogjuk fel a dolgot, ámde ha a hazáról van szó, még ha azt látnám, hogy testvéremet előttem viszik a vesztőhelyre : ha a hazát igy menthetném meg, még ha vérkönnyeket sirnék is, meghoznám az áldozatot, mert a hazának élnie kell, s mi csak mulandók vagyunk. Ha igy oldjuk meg ezt a kérdést, akkor hinni akarom, hogy a magyar haza boldog lesz. Ennyit kívántam erről mondani. Nem tudom, figyelmemet kerülte-e el, vagy nem is szólott róla az igen t. ministereinök ur, de beszélnem kell az országban levő hivatalnokok helyzetéről. Néni akarok korteskedni; én a falu képviselője vagyok, nem vagyok városi képviselő, bár városban lakom. A hivatalnokok helyzete tűrhetetlen. Tessék csak megnézni, a ruha, az élelmiszer minden a valuta szerint igazodik. Az a szegény hivatalnok, akinek, -mondjuk, 12.000 korona fizetése van, ha sok van, . . . Kerekes Mihály: Az már nagy hivatalnok! Tankovics János : ... ha csak egy rend ruhát akar magának csináltatni, ehhez már fizetésének legalább a fele kell, ha pedig három gyermeke van, s azok mindegyikének egy pár cipőt akar csináltatni, egész fizetése rámegy. Nagyon kérem az igen t. kormányt, hogy a tisztviselők fizetését a valuta állásához képest arányosítsa. Elhiszem, hogy ez egyeseknek nem tetszik. Én magamra nézve elfogadom. Ha ezer korona harmadikosztályú kereseti adóm volt a háború előtt, legyen ma 10.000. Kerekes Mihály : Az előbbi számítás szerint százezernek kell lennie., Tankovics János : Én ezt elfogadom. Ha igy oldjuk meg az adózás kérdését, akkor a tisztviselőkön is lehet igy segíteni. Nem feltűnési vágy késztetett arra, hogy felszólaljak. Midőn megköszönöm, hogy a t. Nemzetgyűlés türelemmel meghallgatott, a kormány programúi ját, abban a hitben, hogy az országot nehéz helyzetéből kivezeti, általánosságban elfogadom. (Elénk helyéséls.) Elnök: Szólásra következik? Szabóky Jenő jegyző : Rubinek Gyula ! Rubinek Gyula: T. Nemzetgyűlés Î Ha december hó folyamán szólalhattam volna fel, teljes részletességgel foglalkoztam volna az igen tisztelt ministereinök ur expozéjával. Sajnos azonban egészségi állapotom nem engedi meg, évi február hó 3-án, csütörtökön. hogy hosszabb beszédet mondjak, bár a téma igen vonzó, és nem is szólaltam volna fel a mai nap folyamán sem, ha a személyi invektivák nem késztetnének erre. A bizalmi kérdés tekintetében ugy állok a t. kormánnyal és a ministereinök úrral szemben, hogy azt a programmât, melyet itt magáénak vallott, teljes mértékben elfogadom és helyeslem, mert hiszen az fedi az én programmomat is és nekem az az álláspontom, hogy tökéletesen mindegy, pláne a jelen nehéz, súlyos viszonyok közt. hogy ki hozza meg azt az áldozatot, hogy ministeri tárcát vállal. Ha az én programmomat hozza, testtel-lélekkel támogatom. (Helyeslés a jobboldalon.) Ez az én előlegezett bizalmam azonban, melynek minden korlát nélkül adtam volna kifejezést december hónapban, az azóta elmúlt időszak alatt kissé meggyengült és kénytelen vagyok azt bizonyos feltételekhez kötni. Mielőtt azonban arra a kérdésre rátérnék, belekapcsolódva előttem szólott t. barátom, beszédébe, legyen szabad néhány kérdést, különösen kettőt kiemelnem. Az egyik a gabonakérdés, amely a legaktuálisabb kérdés ma, mert hiszen ha az ember gazdával találkozik, mindig az a kér dés, hogy vájjon mi lesz nyáron a gabonaforgalommal. fîn azt hiszem, t. Nemzetgyűlés, hogy a háború be van fejezve és mindazok az indokok, amelyek szükségessé tették azt, hogy különleges intézkedésekkel megkössük a forgalmat, mindezek a követelmények és okok megszűnvén, végre elérkezett az ideje annak, hogy most már kifelé haladjunk a megkötöttségből és igyekezzünk átmenni a szabad forgalomra . . . (Helyeslés jobbfelôl) Mahunka Imre: Minél előbb! Rubinek Gyula:... ami nem oly egyszerű és könnyű dolog, mint azt sokan elképzelik. Mindenesetre a tapasztalat azt igazolta nálunk, de a külföldön is, hogy a forgalomnak bizonyos hosszú időn át való megkötése bizonyos • visszaéléseket, ha szabad igy jellemeznem ezeket. . . Gaal Gaszton : Igy is van! A panama vele jár! Rubinek Gyula:...szögezett le jobbról és balról is. Hiába, t. Nemzetgyűlés, nincs az a törvényhozó, aki a visszaéléseket meg tudja akadályozni. (Egy hang johbfelől : A keresztény kurzus I) A keresztény kurzus sem tudja megakadályozni, ez csak akkor lehetséges, ha tényleg keresztény lélek fog lakozni minden egyes egyénben. (Élénk helyeslés és taps.) A keresztény kurzusnak nemcsak a törvényekben kell lefektetve lenni, hanem a lelkekben is meg kell azt szilárdítani. (Ugy van ! Ugy van !)' A mi kereskedelmünkben és forgalmunkban nem is mindig a keresztény kurzus volt irányadó. T. Nemzetgyűlés ! Amint mondtam, jobbról is, balról is voltak ilyen visszaélések, mert ha a termelő kivonja a maga terményét vagy nem termeli azt. ami kötelessége volna, hogy a közfogyasztást elláthassa, ez is bizonyos mértékig
