Nemzetgyűlési napló, 1920. VII. kötet • 1920. november 13. - 1921. február 05.

Ülésnapok - 1920-142

348 .4 Nemzetgyűlés 142. ülése 1921. telek, megmondtam erről a véleményemet. Az illető testi-lelki jóakaróm, — nem is merem mondani, hogy barátom, mert magasan felettem állónak képzelem — kijött utánam s azt mondta, ne exponáld magad ilyen nyilvánosan, az ördög nem alszik, ez meg az történhetik. De ha száz életem volna és ha százszor kellene is meghal­nom, mindig kötelességemnek tartanám meg­mondani azt, ami ebben a tekintetben a lel­kembe van irva. (Helyeslés.) Ha visszagondolva a három-négyszáz év előtti időre, vérzik is a lelkünk, midőn a személyek szerint fogjuk fel a dolgot, ámde ha a hazáról van szó, még ha azt látnám, hogy testvéremet előttem viszik a vesztőhelyre : ha a hazát igy menthetném meg, még ha vérkönnyeket sirnék is, meghoznám az áldozatot, mert a hazának élnie kell, s mi csak mulandók va­gyunk. Ha igy oldjuk meg ezt a kérdést, akkor hinni akarom, hogy a magyar haza boldog lesz. Ennyit kívántam erről mondani. Nem tudom, figyelmemet kerülte-e el, vagy nem is szólott róla az igen t. ministereinök ur, de beszélnem kell az országban levő hivatalnokok helyzetéről. Néni akarok korteskedni; én a falu képviselője vagyok, nem vagyok városi képviselő, bár városban lakom. A hivatalnokok helyzete tűrhetetlen. Tessék csak megnézni, a ruha, az élelmiszer minden a valuta szerint igazodik. Az a szegény hivatalnok, akinek, -mondjuk, 12.000 korona fizetése van, ha sok van, . . . Kerekes Mihály: Az már nagy hivatalnok! Tankovics János : ... ha csak egy rend ruhát akar magának csináltatni, ehhez már fizetésének legalább a fele kell, ha pedig három gyermeke van, s azok mindegyikének egy pár cipőt akar csináltatni, egész fizetése rámegy. Nagyon kérem az igen t. kormányt, hogy a tisztviselők fizetését a valuta állásához képest arányosítsa. Elhiszem, hogy ez egyeseknek nem tetszik. Én magamra nézve elfogadom. Ha ezer korona harmadik­osztályú kereseti adóm volt a háború előtt, legyen ma 10.000. Kerekes Mihály : Az előbbi számítás szerint százezernek kell lennie., Tankovics János : Én ezt elfogadom. Ha igy oldjuk meg az adózás kérdését, akkor a tiszt­viselőkön is lehet igy segíteni. Nem feltűnési vágy késztetett arra, hogy felszólaljak. Midőn megköszönöm, hogy a t. Nemzetgyűlés türelem­mel meghallgatott, a kormány programúi ját, abban a hitben, hogy az országot nehéz helyze­téből kivezeti, általánosságban elfogadom. (Elénk helyéséls.) Elnök: Szólásra következik? Szabóky Jenő jegyző : Rubinek Gyula ! Rubinek Gyula: T. Nemzetgyűlés Î Ha december hó folyamán szólalhattam volna fel, teljes részletességgel foglalkoztam volna az igen tisztelt ministereinök ur expozéjával. Sajnos azonban egészségi állapotom nem engedi meg, évi február hó 3-án, csütörtökön. hogy hosszabb beszédet mondjak, bár a téma igen vonzó, és nem is szólaltam volna fel a mai nap folyamán sem, ha a személyi invektivák nem késztetnének erre. A bizalmi kérdés tekintetében ugy állok a t. kormánnyal és a ministereinök úrral szemben, hogy azt a programmât, melyet itt magáénak vallott, teljes mértékben elfogadom és helyeslem, mert hiszen az fedi az én programmomat is és nekem az az álláspontom, hogy tökéletesen mind­egy, pláne a jelen nehéz, súlyos viszonyok közt. hogy ki hozza meg azt az áldozatot, hogy minis­teri tárcát vállal. Ha az én programmomat hozza, testtel-lélekkel támogatom. (Helyeslés a jobbol­dalon.) Ez az én előlegezett bizalmam azonban, melynek minden korlát nélkül adtam volna ki­fejezést december hónapban, az azóta elmúlt időszak alatt kissé meggyengült és kénytelen vagyok azt bizonyos feltételekhez kötni. Mielőtt azonban arra a kérdésre rátérnék, belekapcso­lódva előttem szólott t. barátom, beszédébe, legyen szabad néhány kérdést, különösen kettőt kiemelnem. Az egyik a gabonakérdés, amely a legaktuálisabb kérdés ma, mert hiszen ha az ember gazdával találkozik, mindig az a kér dés, hogy vájjon mi lesz nyáron a gabonaforgalommal. fîn azt hiszem, t. Nemzetgyűlés, hogy a há­ború be van fejezve és mindazok az indokok, amelyek szükségessé tették azt, hogy különleges intézkedésekkel megkössük a forgalmat, mind­ezek a követelmények és okok megszűnvén, végre elérkezett az ideje annak, hogy most már kifelé haladjunk a megkötöttségből és igyekezzünk átmenni a szabad forgalomra . . . (Helyeslés jobb­felôl) Mahunka Imre: Minél előbb! Rubinek Gyula:... ami nem oly egyszerű és könnyű dolog, mint azt sokan elképzelik. Mindenesetre a tapasztalat azt igazolta nálunk, de a külföldön is, hogy a forgalomnak bizonyos hosszú időn át való megkötése bizonyos • vissza­éléseket, ha szabad igy jellemeznem ezeket. . . Gaal Gaszton : Igy is van! A panama vele jár! Rubinek Gyula:...szögezett le jobbról és balról is. Hiába, t. Nemzetgyűlés, nincs az a tör­vényhozó, aki a visszaéléseket meg tudja aka­dályozni. (Egy hang johbfelől : A keresztény kur­zus I) A keresztény kurzus sem tudja megaka­dályozni, ez csak akkor lehetséges, ha tényleg keresztény lélek fog lakozni minden egyes egyén­ben. (Élénk helyeslés és taps.) A keresztény kur­zusnak nemcsak a törvényekben kell lefektetve lenni, hanem a lelkekben is meg kell azt szilárdí­tani. (Ugy van ! Ugy van !)' A mi kereskedelmünk­ben és forgalmunkban nem is mindig a keresztény kurzus volt irányadó. T. Nemzetgyűlés ! Amint mondtam, jobbról is, balról is voltak ilyen visszaélések, mert ha a termelő kivonja a maga terményét vagy nem ter­meli azt. ami kötelessége volna, hogy a közfo­gyasztást elláthassa, ez is bizonyos mértékig

Next

/
Oldalképek
Tartalom