Nemzetgyűlési napló, 1920. VII. kötet • 1920. november 13. - 1921. február 05.

Ülésnapok - 1920-141

•m A Nemzetgyűlés 141. ülése 1920. zetesen hogy fegyelmi eljárást inditott 94 ember ellen. Hát a t. képviselő urat rosszul informálták. Ha én jönnék ilyen váddal, akkor előbb meggyőződném annak alaposságáról. Hangsúlyozom, t. képviselő ur, hogy önt rosszul informálták. On jóhiszemüleg járt itt el, de az a tényállás, hogy Hubert 94 tisztviselő ellen — amint mondani méltóztatik, különösen 4—5 gyermekes díjnokok ellen — fegjelmi eljárást indított, nem felel meg a valóságnak. Tessék kitanítani az informátorát, hogy máskor a valóságnak megfelelő adatokkal szolgáljon . . . Orbók Attila: Halljuk az adatokat! Bernolák Nándor : . . . ha az ország nyilvánossága elé kényszeritik. Igenis, indult eljárás néhány ur ellen s megmondhatom a t. képviselő urnák, hogy ki ellen inditott eljárást : a most emiitett Magoss György ellen, aki a román időben főispáni szolgálatot teljesített, a románok tiszteletére bált rendezett s a románok elé küldöttséget vezetett. Ez fáj. De ezt nem a főispán rendelte el, hanem elrendelte a belügyminister. Ezzel azonban én nem akarom azt mondani, hogy Magoss György a fegyelmi eljárásra valami különös okot szolgáltatott, — ezt az eljárás dolga lesz megállapítani — hanem csak azt akarom mondani, hogy innét ered a fájdalom, amelyet ott ugy iparkodnak beállítani, mint a katholicizmus támadását a protestantizmus ellen. Ez pedig a legcsalárdabb beállítás, mert Magoss György helyén egy ép olyan, sőt azt hiszem, nálánál buzgóbb kálvinista tölti be a főUgyészi helyet. Méltóztatott említeni azt, hogy a vidéken — nyilván Debrecenre méltóztatott célozni és nyílván Huberttal kapcsolatba méltóztatott hozni — szintén van Britannia-szálló. Hát Debrecenben nincs Britannia szálló, és ha van ott a jogrendnek őre, akkor ez az őr elsősorban Hubert Ottó. S én azt kérem a t. képviselő úrtól, hogy ha tud olyan adatot, hogy Hubert Ottó zsarolt vagy gyilkolt... Orbók Attila : Debrecenre vonatkozólag nem mondottam Î Bernolák Nándor : ... vagy erre módot szolgáltatott, avagy pedig azt akármilyen módon segítette, akkor tessék ezt a tényt idehozni, de ne tessék Magyarország egyik legderekabb férfiának becsületét a Britannia-szállóval kapcsolatba hozni. Orbók Attila : Nem beszéltem a Britanniával kapcsolatban róla. Külön beszéltein a vidékről és külön Debrecenről ! Bernolák Nándor: Tudomásul veszem, hogy nem ide vonatkoztatta, de a benyomás, amelyet mindenki kellett hogy nyerjen, az volt, hogy Debrecenben van ilyen szálló. Orbók Attila: Tévedés! Bernolák Nándor : A képviselő ur a cenzúráról beszélt. Ebben teljesen egyetértünk. Aza dupla cenzúra fokozottan rossz, mert a szimpla . évi december hó 22-én,_ szerdán. is rossz, Ehhez azonban a főispánnak ismét semmi köze sincs. Orbók Attila : Nem a főispánról beszéltem ; csak róla is beszéltem ! Bernolák Nándor: A főispánról beszélt a képviselő ur, mert interpellációja arra irányult, hogy ez a főispán többé főispán ne lehessen. Orbók Attila: Ez az egyik kérdés. Két kérdésről van szó ! Bernolák Nándor: Olyan dolgokra, mint a színház és egyéb dolgok, kitérni nem kívánok, mert ezek teljesen más térre tartoznak. En meg tudnám magyarázni, hogy mi az oka annak, hogy a debreceni zsidóság színházba nem jár, de ezt nem fogom fejtegetni. Az oka röviden az, hogy a városi hatóság nem egy zsidó, hanem egy kálvinista embernek adta ki a színházat. Ez a magyarázata az egész dolognak. Egyébként bocsánatot kérek, hogy ilyen hosszasan foglalkoztam ezzel az egész kérdéssel. Nekem, aki a viszonyokat nagyon jól ismerem; aki tudom, hogy ott a felekezeti béke megbolygatására egy halaimából kiütött kis csoport vállalkozott ; aki tudom, hogy ott egyébként a teljes társadalmi béke és együttműködés megvan, és az, amit az újságok és egyesek túlozni iparkodnak, igazán teljesen felfujt dolog ; nekem, aki jól tudom, hogy Magyarország főispánjai között lehet több oly kitűnő ember, mint Hubert Ottó, de nem lehet nála derekabb, megértőbb, becsületesebb — azt is elismerem, hogy nála szigorúbb — egy sem, ez kétségtelen ; ezeket a dolgokat kötelességem volt a képviselő ur támadásával szemben, amelyről elismerem, hogy jóhiszemű volt, de hangoztatnom kell, hogy teljesen téves információn alapul, a t. Nemzetgyűlésnek ezeket elmondanom. ' (Helyeslés balfelöl.) Elnök: Ki következik szólásra? Gaál Gaszton : A házszabályokhoz kérek szót. Elnök: Tessék! Gaal Gaszton : T. Nemzetgyűlés ! Méltóztassék megengedni, hogy pár percre a mélyen t. Nemzetgyűlés figyelmét igénybe vegyem. (Halljuk ! Halljuk !) Az elmúlt negyedórában ugyanis itt egy olyan precedens alkottatott, amelyre én a Ház történetében példát nem ismerek. (Igaz ! Ugy van ! jobbfelöl.) Es nehogy ez a precedens jövőben is alkalmazva arra vezessen, hogy itt minden egyes interpellációnál valóságos vitákat lehessen kezdeni, kénytelen vagyok a magam részéről a házszabályokra való hivatkozással tiltakozni az ellen, hogy hasonló esetben még egyszer is akár a Ház engedelmével, akár anélkül képviselő az előterjesztett interpellációhoz bármilyen alakban is hozzászólhasson. T. Nemzetgyűlés ! A házszabályok világosan megmondják, hogy a képviselőnek mikor van joga felszólalni. A 215. § felsorolja azokat az eseteket, amikor a képviselő bármikor szót kérhet netáni személyes megtámadtatás esetén, szavainak félremagyarázása esetén, a Ház sza-