Nemzetgyűlési napló, 1920. VII. kötet • 1920. november 13. - 1921. február 05.
Ülésnapok - 1920-141
A Nemzetgyűlés 141. ülése 1920, Magoss Györgynek is zokon vették egyrészt a kommunizmussal, másrészt a románokkal szemben tanúsított ezt a magatartását. (Mozgás jobbfelöl.) Orbók Attila : Csak Hubertet nem vették zokon ! Bernolák Nándor: Most jött azután a főispáni kinevezés. Nekem tudomásom volt arról, hogy a kormány szándékozik Debrecenbe főispánná kinevezni Hubert Ottót, — akinek egyéni tulajdonságaira majd még kiterjeszkedem — Hubert Ottót, aki azonban katholikus ember. En az egyik minister urat, aki hozzám eziránt kérdést intézett, nagyon világosan figyelmeztettem arra, hogy ez katholikus ember, minden tekintetben kiváló tisztviselő, minden tekintetben megbízható ember lenne, azonban nem tartom szerencsésnek azt, hogy Debrecen főispánjává katholikus embert tegyenek meg. (Helyeslés jobbfelöl.) Ez tudniillik a tapintatnak, az Ízlésnek kérdése. (Ugy van! jobb felől) Orbók Attila: Ez az! Bernolák Nándor : Minthogy azonban ennek dacára kinevezték Hubertet és ő az ottani, sok tekintetben — én is mondhatom — szinte szemétdombon nagyon jó rendet csinált, — és ott nagyon sok volt a rendezni va ló ... — Orbók Attila: A kisembereket zaklatta! Bernolák Nándor : ... akkor kikezdették Hubert Ottót. Akkor történt, hogy a közigazgatási bizottság egyik ülésén Balthazar Dezső azt vetette szemére Hubertnek : »Az ön kinevezése ránk nézve már lealázás ! « Usetty Ferenc: Bolond beszéd! Bernolák Nándor : Ezt az álláspontot én nem fogom elfogadni. (Helyeslés balfelöl.) Amint én Magyarországon minden református testvéremnek a jogait körömszakadtáig védeni fogom ott, ahol erre alkalmam nyilik, (Helyeslés balfelöl.) ugy nem engedem azt sem, hogy Debrecenben katholikus emberek másodrendű polgárok gyanánt kezeltessenek, s hogy itt bárki azt mondhassa, hogy megalázó egy törvényhatóságra az, ha katholikus ember áll az élén. Ez épen ugy nem megalázó, mint ahogy dicsőségnek tartom, hogy Magyarország kormányzója, Horthy Miklós, kálvinista ember, akit épen olyan szeretettel, nagyrabecsüléssel és tisztelettel veszünk körül, mintha katholikus volna. (Helyeslés ) Az a körülmény, hogy egy városban a többség ilyen vagy amolyan, még nem teszi megengedhetővé, hogy ugy nyilatkozzék egy püspök, aki számot tart arra, hogy becsülés vegye körül, hogy az megalázás, ha a város élére katholikus ember kerül. Pákozdf András : Mi a jegyzőkönyv tartalma, ez a kérdés. Bernolák Nándor : A jegyzőkönyvre is kitérek. Ismétlem, hogy én ezt annak idején nem tartottam tapintatos dolognak, de gyávaságnak katholicizmus sérelmének tekinteném, ha évi december hó 22-én, szerdán. 323 ilyen támadás után és ebből az okból Hubert Ottó az állását elveszítené. Usetty Ferenc: Ugy van! Éljen Bernolák! Orbók Attila : Nem azért beszéltem ! Bernolák Nándor: A t. képviselő urnák méltóztatik hivatkozni arra a jegyzőkönyvre. Nagyon jól tudja a t. Nemzetgyűlés, hogy a magyar köztisztviselők ellen általában igazoló eljárást folytattak le. Nagyon energikus igazoló eljárást folytattak le a birák ellen is. Itt le kell szögeznem egy szomorú tényt. Orbók Attila : A díjnokokkal energikusabban bánnak el! (Mozgás jobb felöl.) Bernolák Nándor: A magyar társadalom, a köztisztviselők és sajnos, a birák is gyengéknek bizonyultak ugy az első forradalommal, mint a kommunnal szemben. Rassay Károly: Ez nem áll! Bernolák Nándor: Gyengéknek bizonyultak, mert sajnos, a Károlyi-kormánnyal szemben sem láttam azt az aktiv rezisztenciát, amely megelőzhette volna az ország katasztrófáját és a kommün idején is, sajnos, még a kúria tagjai is a preszió folytán beléptek meggyőződésük ellenére a szociáldemokrata pártba. Orbók Attila : A dijnokokat miért csapják el akkor? (Zai.) Bernolák Nándor: Ezek szomorú tények! Én nem támadom a tisztviselőket, hanem megvédeni akarom őket. Csak konstatálom azt, hogy ők az egész vonalon gyengék voltak ! Rassay Károly: Kénytelenek voltak! Bernolák Nándor : Ily gyengék voltak Debrecenben is! Igazuk van az uraknak, kénytelenek voltak vele, mert annak idején az előtt a szomorú alternativa előtt állottak, hogy vagy éhen pusztulnak, vagy beadják a derekukat a terrornak, (Ugy van!) Én nem haboztam, én választottam az előbbit, s azt mondottam, hogy ha tetszik, pusztítsanak éhen, de nem adom be a derekamat. De elvégre nem lehet mindenkitől heroizmust kívánni ! Az a jegyzőkönyv, amelyet felolvasott a t. képviselő ur, sajnos, megtalálható száz és száz levéltárban is Magyarországon, mert sorban siettek üdvözölni a megalakuló kormányokat. (Zaj.) Orbók Attila : Akkor bocsássanak meg a kisembereknek ! Bernolák Nándor : Itt méltóztatott kiemelni Hubert szerepét. Ezt a vádat ugyanazon közigazgatási bizottsági ülésen emelték (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Hubert ellen, aki kategorikusan megcáfolta azt, hogy ő a szövegezésben bármily részt vett volna. Nekem nem volt módon reá, hogy az erre vonatkozó bizonyítékokat eddig megszerezzem, mert hiszen sejtelmem sem volt róla, hogy ezzel a támadással jön a t. képviselő ur, de bármikor rendelkezésére állanak az erre vonatkozó bizonyítékok. Méltóztatik felhozni a konkrét vádakat, hogy mi mindent tett ez a Hubert Ottó, neve41*