Nemzetgyűlési napló, 1920. VII. kötet • 1920. november 13. - 1921. február 05.
Ülésnapok - 1920-141
A Nemzet g y tiles 141. ülése 1920 szervezett ereje által érhető el, és mivel e szempontok súlya előtt nincs többé jelentősége azoknak a tekinteteknek, amelyek a társadalmi osztályok világfelfogását egymástól elválasztották,« ... Gaaí Gaszton: És az eskü? Orbök Attila: ... »a szocialista párt szervezetének erejét csatlakozása által támogatnia kell. (Mozgás a jobboldalon ) Ehhez képest a törvényszék és járásbíróság birái kötelességüknek ismerik, hogy a közalkalmazottak országos szövetségébe testületileg belépjenek, egyszersmind egyhangúlag elhatározzák, hogy e szervezet utján egyénenkint is belépnek a magyarországi szocialista párt kötelékébe.« (Nagy zaj jobbfelöl.) Gaa! Gaszton : Gyönyörű biróság ! (Zaj a baloldalon. ) Orbók Attila : Kérem, Hubert beszélt most, nem én. Bernolák Nándor: Reflektálok rá! Birtha József : Hamisítvány ez vagy eredeti dolog? (Felkiáltások a jobboldalon : Eredeti!) Orbök Attiîa : Nekem igazán nem jutott volna eszembe, hogy én Hubert Ottó főispán urat itt megtámadjam, ha nem sajnálnám azokat a szerencsétlen városi apró kis díjnokokat, akiknek négy-öt gyermekük van, akik békében is koplaltak, és akik akkor, amikor jött egy rendszer, amely mindent igért nekik, megtévedtek, botlottak. Hát ha Hubert Ottó egy makulátlan lovag lenne, aki nem botlott volna meg, aki nem tévedett volna, akkor talán-talán joga volna, de akkor sem volna szociális, akkor sem volna keresztény eljárás, de mondom, akkor talán joga volna ma drákói szigorral elbánni az alárendeltekkel. Bernolák Nándor: Az egész beállítás csupa falláeia. Majd rátérek. Orbók Attila : Lehet, hogy Bernolák t. képviselőtársam jobban r fogja beállítani, mert ő debreceni képviselő. En ezeket az Ugyeket hallomásból, aktákból és újságból ismerem. Megjegyzem, hogy Hubert Ottó főispán urat igazolta egy igazoló-bizottság, amely állt ugyanazokból az urakból, akik ebben a jegyzőkönyvben szerepelnek. (Derültség jobbfelöl.) Egyetlenegy tagivolt, egy máshonnan való birő. Szóval, Huber Ottó főispán urat igazolták. Ez a jegyzőkönyv szóba került a közigazgatási bizottság ülésén, ahol Hubert Ottónak a jegyzőkönyvre vonatkozó válaszát és a Balthazárnak adott válaszát ezzel és más Ugyekkel kapcsolatban nyolc szó ellenében tiz szavazattal elfogadták, tehát két szavazat mentette meg a főispán urat. Bernolák Nándor: Nem tartozik oda a főispán. (Mozgás a jobboldalon.) Milcsevics János: Ez főispán még ma is? Paczek Géza : Ezek fogatják el a szegényeket. Orbók Attila : En nagyon fontosnak tartom egyetemes nemzeti érdekből, hogy ma, mikor évi december hó 22-én, szerdán. 319 Magyarországon mindössze három nagyobb gócpont van, három nagyobb kulturváros, Budapest, Debrecen és Szeged, ebben a három városban mutassanak példát a főtisztviselők a konszolidáció, a hazaszeretet, a nemes intenciók, a szociális gondolkodás terén. (Helyeslés jobbfelöl.) Bernolák Nándor: Ebben igaza van! Orbók Attila : Ezt én Debrecenben nem látom. Bernolák Nándor : Ebben is igaza van ! Orbók Attila : Ha én Debrecenen keresztülutazom, engem, mint a szomszéd kerület képviselőjét, valósággal megrohannak panaszokkal, engem kérnek, hogy tegyem szóvá a Nemzetgyűlésen mindazokat a visszaéléseket, amelyek ott állandóan folynak és tegyem szóvá azt, hogy ott a feljajdulásra sincsen ok. Ha áll a budapesti cenzúrára az, a mit Ugron Gábor t. képviselőtársam mondott tegnapi gyönyörű beszédében, hogy ez a cenzúra vagy rosszindulatú, vagy pedig ostoba, akkor százszorosan áll a debreceni cenzúrára, mert ott kettős cenzúra van és kettős ostobaságok, vagy pedig kettőzött rosszindulatú közbelépések történnek. Berki Gyula: Kié ez a cenzúra? Orbók Attila : Kettős cenzúra van, ott van a polgári Ugyész, aki cenzúrázza a lapokat és azután át kell küldeni a katonai Ugyésznek, aki még egyszer megcenzurázza. Amit a polgári cenzúra megenged, azt kihúzza a katonai Ugyész, vagy pedig vice-versa, ugy hogy az a debreceni polgár, aki csak debreceni lapot olvas, arról sem győződhetik meg, hogy itt a Nemzetgyűlésen mi történik, mert a ministerelnök ur határozott rendelete ellenére számtalan esetben a Nemzetgyűlés üléseiből is kicenzurázzák azt, ami esetleg nem tetszik nekik. Berki Gyula ; Ez is ki lesz cenzúrázva, amit ma beszéltél. Orbók Attila: Azután annyira meg van ott fojtva, a sajtó, hogy pl. Debrecenben, a debreceni katonai körletparancsnokság rendeletére — mintha a háború kellős közepén lennénk, de még akkor sem voltak ilyen viszonyok — az az újságíró nem hívhatja fel a budapesti tudósítóját, csak a budapesti tudósító hívhatja fel Debrecent a budapesti hatóságok előzékenységéből. (Mozgás.) Nagyon-nagyon sok Ugyet tudnék elsorolni, de nem akarom türelmüket fárasztani, és még csak egypárat, amelyet itt hirtelenében feljegyeztem, fogok felemlíteni. Pl. van Debrecenben egy erősen keresztény irányzatú lap, a »Hajduföld«, amely, amikor a színházat egy kálvinista igazgató egy keresztény társulattal átvette, egy erősen támadó cikkben kijelentette, hogy a színházigazgató pedig ne merjen a színházban zsidónak bérletet adni, mert akkor meggyülik a baj cl clZ ébredő magyarokkal. Emiatt természetesen az a színházigazgató nem mert zsidónak bérletet adni a debreceni színházban. Én magam is ott voltam háromszor,
