Nemzetgyűlési napló, 1920. VII. kötet • 1920. november 13. - 1921. február 05.
Ülésnapok - 1920-141
A Nemzetgyűlés 141. ülése 1920 Délnyugatafrikába, ahol 19 év szorgos és Istenáldotta munkájával szép pozicióra és tekintélyes vagyonra tett szert. Két farm-nak tulajdonosa, melyek területe 8000 hektár, azonkívül nagy háza és gyára van Swakopmund kikötővárosban. A világháború egész ideje alatt mint magyar állampolgárt internálták. A háború végével, olvasva a hazánkat ért szerencsétlenséget és magyar politikusok nyilatkozatait, hogy kormányunk a visszavándorlást mindenféle kedvezménnyel elő akarja segiteni, hazajött a feleségével együtt, megvette 1919 őszén gróf Keglevieh Béla és neje sánci birtokát, mely akkor bérbe volt adva. 80 hold mezőgazdasági és 60 hold erdőbirtokot vett meg, még'pedig magyar holdanként 6000 korona vételárért. Megvette továbbá a teljesen rossz karban volt épületeket 45.000 koronáért. A vételárat készpénzben kifizette, az erdőt eladta, mivel a famanipulációhoz nem ért, a birtokot azonnal birtokba vette és a lakóház, valamint a gazdasági épületek rendbehozására, uj istálló építésére további 400.000 koronát fektetett be. Időközben a gróf, mivel a föld ára lényegesen emelkedett, a pénz értéke pedig rohamosan hanyatlott, megbánta az eladást és megtörtént a csoda, hogy ugy Somogy vármegye közigazgatási bizottságának gazdasági albizottsága, mint a földmivelésUgyi ministerium illetékes osztálya megtagadta a hozzájárulást, és pedig nem olykép, hogy az egész birtok parcellázásával az Altruista Bankot biztá volna meg, hanem ugy, hogy a határozat szerint a 60 katasztrális hold, vagyis 75 magyar hold erdőtalajjal együtt gróf Keglevieh Bélát illesse meg. Szinte hihetetlen ez a döntés azért, mert épen az erdőtalaj terül el az országát mellett és erre pályázik Bagoia község, viszont az erdő fáját Nagykanizsa városa, vagy az állam, a főváros számára nagyszerűen tudta volna felhasználni. Récsey felülvizsgálati kérvényt adott át a földmivelésUgyi ministeriumban, ahol elmondta, hogy az Ugy elintézése során sohasem Somogyinegye közigazgatási bizottsága, sem a ministerium meg nem hallgatta, meg nem győződött arról, vájjon ért-e a gazdálkodáshoz, megbízható ember-e, van-e forgótőkéje, hanem vakon döntött talán az érdekeltek bemondása és olyan vádak alapján, amelyek ellen nem is védekezhetik, amelyek folytán azonban az eladó gróf körülbelül két millió korona ajándékhoz jutott. Azon váddal szemben, mintha ő nyereséggel tovább akarná adni a birtokot, maga Récsey kérte és kéri, hogy az ingatlannak nevére való átírásakor kebelezzenek be egy élete végéig szóló elidegenitési tilalmat. Azonfelül kötelezi magát, hogy erre a kis birtokra négy millió koronát fektet bele ipartelepre. Ezt a pénzt nem hitel utján és nem Magyarországból, hanem külföldi valutában, külföldi vagyonának hazahozatala utján fekteti be. NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. I92Ü— 192Ï. — VII. KÖTET, évi december hó 22-én, szerdán. 313 Tény igaz, hogy a minister elrendelte a hozott határozat végrehajtásának felfüggesztését, de a ministernek erről a döntéséről az érdekelt felek a mai napig sem kaptak értesítést és ha a minister erélyesen közbe nem lép, akkor ez a visszavándorló, aki szakértelmet, tőkét és munkakedvet hozott haza, kénytelen a vándorbotot a kezébe venni, mert hiszen látja, hogy amig az erdő visszaszállt a grófra, addig a házat és épületeket, melyeket ő hozott rendbe, részben ő épített fel újonnan, az Altruista bank, dacára annak, hogy Récsey - és felesége bentlaknak és dacára a minister felfüggesztő határozatának, kínálja vételre a gazdáknak, még pedig magyar holdanként épületekkel együtt 20.000 koronáért,« nem pedig 6000 koronáért, mint ahogy Récsey vette. Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Ez és ehhez hasonló esetek napirenden vannak. De napirenden van az is, hogy egy ilyen hatósági hozzájárulást kiszorgalmazni a felek egyáltalán nem tudnak, nagyon sok telekkönyvi hivatalban annyira túlzsúfolt a munka, hogy a benyújtott szerződés egyáltalán hónapokig kezébe nem kerülhet a telekkönyvvezetőnek, hogy a közigazgatási bizottság gazdasági albizottságához felterjeszthesse. Azért, hogy ilyen esetek a jövőben elő ne fordulhassanak, nagyon ajánlatos volna, hogyha a minister az ingatlanokra vonatkozó hatósági hozzájárulást kivenné a közigazgatási bizottság gazdasági albizottságának kezéből és maga a földmivelésUgyi ministerium gyakorolná addig is ezt a hatáskört, mig a Birtokrendező Bíróság nem fog e kérdésekben dönteni. Ebből a szempontból a következő interpellációt terjesztem elő a földmivelésUgyi minister úrhoz (olvassa) : »1. Van-e tudomása a minister urnák arról, hogy azon adás-vételektől, amelyekkel Réczey Lajos nagykanizsai lakos gróf Keglevieh Béla és neje somogyszentmiklósi lakosoktól egy 79 holdas mezőgazdasági és egy 60 holdas erdőingatlant vett meg. Somogy vármegye közigazgatási bizottságának gazdasági albizottsága és a földmivelésUgyi ministerium illetékes osztálya megtagadta a hatósági hozzájárulást és ezzel az eladó nagybirtokos grófot, aki megbánta az eladást, mert időközben a föld ára lényegesen emelkedett, pénzünk vásárlási képessége pedig lényegesen csökkent, több mint két millió korona ajándékhoz juttatta? 2. Van-e tudomása minister urnák, arról, hogy Récsey Lajos, ki a szerződése alapján azonnal birtokba vett ingatlan vételárát az eladó gróf Keglevieh Bélának az utolsó fillérig kifizette és azóta építkezésekre több mint négyszázezer koronát fektetett be a birtokba, ezen határozat végrehajtása esetén Magyarországon lévő egyetlen otthonától fosztatnék meg, és ámbár nagy mezőgazdasági szakismeretekkel és tőkével rendelkező érdemes visszavándorlóről van sző, a ministerium határozata folytán házából kiüzet40