Nemzetgyűlési napló, 1920. VII. kötet • 1920. november 13. - 1921. február 05.
Ülésnapok - 1920-139
A Nemzetgyűlés 139. ülése 1920. irnak róla, jóllehet ez a legfontosabb kérdés a vilá• gon, a Nemzetgyűlés nincsen informálva, csak ugy elterjed a hir, hogy egy nagyszerű szerződés fekszik előttünk. En meg akarom fogni az utolsó pillanatban azt a kezet, amely ezt a szerződést aláirja, meg akarom fogni a nemzet érdekében, Hiszen itt pártérdekről, üzletről szó sem lehet. (Helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Én azt akarom, hiszen egyedülálló ember vagyok, nincs pártom . . . Orbók Attila : Hát Csilléry ? Meskó Zoltán: Egy kültag is van! (FelMáltások a szélsőbaloldalon : Nem lehet elviccelni ! Komoly dolog ez!) Ereky Károly : A viccekre vonatkozólag azt tartom, amit Hegedűs igen t. pénzUgyminister ur is tart, hogy a kedélyek megnyugtatására jó időnként egy kis viccet is leadni, hiszen az nem árt. Azonban ha a viccekbe nagyon belekeverednek a francia kisasszonyok, amint a pénzUgyminister ur is belekeverte, akkor nincs jó hatása. Egy vicc megengedhető. Ezt Buda vary igen t. képviselőtársam közbeszólására mondom. Egy hold földön fizettek tehát Romániában, amint emiitettem, a fúrásért egy millió frankot. Már most itt van egy nagyon érdekes dolog, amely ugyanebben a szerződésben jön elő, de a világ összes többi országaiban nincs olyan geológiai egységes szerződés. T. i. van egy nagyszerű teória, amely azt mondja, hogy a föld alatt vannak bizonyos egységek. Miután az összes országokban gazdák kötötték meg a szerződést a nagy petróleumgyárosokkal, ön azt mondta, ne azt nézzük, mi van a föld alatt, hanem lánccal kimérhetően hány kvadrátméter ez az egész. Miután itt is arról van szó, hogy mi tudni akarjuk, mekkora területet adunk oda, nézetem szerint nagyon szerencsétlen intézkedés az a szerződésben, hogy geológiai egységeket vesz át a cég. Hermann Miksa előadó : Ez a legszebb a szerződésben ! Ereky Károly : Önnek joga lesz majd válaszolni. En elmondom az én véleményemet az én jó paraszti eszemmel. (Felkiáltások jobbfelöl: Kisgazdapárti ésszel!) Én az egész Nemzetgyűlésnek beszélek. Ha azt mondom, hogy itt van egy 20 kvadrátméteres terület, ezen te fúrhatsz olyan lyukakat, hogy a fúró vége kijöjjön a földgömb másik felén, ezért ennyit meg ennyit fizetsz, ezt meg lehet érteni, de ha azt mondom, hogy ott a föld alatt van egy geológiai egység, ezt én, aki természettudományilag képzett ember vagyok, megértem, de az a gazda nem érti meg. Érthetőbben hangzik az : Mondja meg az ur, hogy hány holdat akar. (Igaz ! Ugy van! balfelöl,) Még egy elv van. Arról van szó, hogy a föld alatt lévő egységeket a pénzUgyminister engedélyével ki lehet cserélni. Hol van már most a garancia, hogy az az angol cég nem a legjobb egységeket kapja. Ez a jelentésben évi december hó 20-án, hétfőn. 283 szórói-szóra igy hangzik: »Abban az esetben, ha a szindikátus, illetve a társaság által átvett geológiai egységeknek más geológiai egységekkel való kicserélése a szerződés időtartamának folyamán szükségessé válik, erről saját hatáskörömben intézkedem. E tétel annyit jelent, hogyha nem a föld színén mutatható meg, hogy melyik az a terület, megvan a lehetőség, hogy föld alatt lévő jobb területekkel cseréltetik ki, amit odaadhatnak annak az idegen cégnek. Nekem eszemágában nincsen megvádolnom Böck államtitkár urat, de minek vegyünk bele a szerződésbe egy ilyen lehetőséget. 0 nem él még 75 évig, ugy kell tehát megszerződnünk, hogy a szerződést minden körülmények közt be lehessen tartani és az is be tudja tartani azt becsületesen, akire nézve az a szerződés 25—40 év múlva kötelező lesz, (Helyeslés bal felől.) mikor mi már a sirban leszünk. Ami azt illeti, hogy a nyersterményleadás 10%, erre nézve hivatkozom arra, hogy ez a D'Arcy Company Oroszországban 80%-ot ad le, Brit-Kolumbiában pedig 30-at. Hogy pedig rátérjek a legfontosabbik részére a dolognak, a százezer fontra, rámutatok arra, hogy ez a százezer font nem több, mint 200 millió korona, amely valósággal bagatell összeg Magyarországon. Hiszen ezermillió korona értékű petróleumot a mai viszonyok közt játszva behozunk, nem is számítva a benzint, amely, egy másik ezer millió koronára menő összeget képvisel. Evvel a 200 millió koronával, amelyet ez a D'Arcy Company idead, legfeljebb 2—3 lyukat lehet f nrni az országban. Minek ehhez 70 ezer kvadrátkilométer terület, amikor másutt egy hold földön elf urnák százezer fontot, mert ezeknek ez semmi, hiszen ha egy fillért hozzáadnak egy kiló petróleumhoz, 100 milliók jönnek ki. Méltóztatnak látni, hogy az a százezer font csak valami spanyolfal és én épen azt szeretném meglátni, hogy emögött ebben a D'Arcy Company-ban kik vannak, mert nem tudom a többi érdekelt tagok nevét, Rátérek már most a legfontosabb dologra. A költségvetésben, amelyet elénk terjesztettek a Házban, — tehát ez előttünk fekvő okmány, és nem kellett elmenni a ministeri tisztviselőkhöz, hogy megszegve az esküt ideadják — olvassuk a következőket: »bányászati monopóliumok és bányászati kutatások 334 millió korona«. Ez van a mi költségvetésünkben. Tehát a magyar állam 334 millió koronát preliminál, mint rendes kiadást. Azután a rendkívüli kiadások közt van 64 millió korona, mint átalány »a földgáz, ásványolaj és egyéb bányászati kutatások körül felmerülendő kiadásokra«. Tehát ez 400 millió korona, amelyet belefúr a magyar állam egy esztendő alatt ezekbe a mélyfúrásokba. Ugyanakkor pedig a D'Arcy cégtől csak azt akarjuk, hogy három esztendő alatt 60 ezer kvadrátkilométeren 2—3 lyukat fúrjon. Mi van e mögött? 36*
